Putyin látogatása azt tanúsította, hogy összezsugorodott az orosz vezető diplomáciai hatóköre – írja a New York Times. Ennek oka pedig az ukrán válság súlyosbodása, az orosz gazdasági gondok erősödése és Orbánnak az törekvése volt, hogy javítsa kapcsolatait a Nyugattal. Ily módon azután Putyin körútjának legutolsó állomása olyanra sikeredett, hogy ha csak egy pillanatra is, de becsukod a szemed, akkor nem is veszed észre. Krekó Péter szerint ez nem véletlen, bár a magyar vezető csak mostanában jött rá, hogy az ukrán válság előtt teljesen rendjén való volt az oroszokkal üzletelni, de azóta már nem ugyanaz ilyen kapcsolatokat fenntartani.
A sajtótájékoztatón Orbán ezúttal nem dicsérte az illiberális demokráciát és nem említette azt sem, hogy kérlelhetetlenül elutasítja a gazdasági bevándorlást. Ehelyett udvariasan méltatta a minszki tűzszüneti egyezményt és szorgalmazta a kapcsolatok javítását Moszkva és az EU között. Sz. Bíró Zoltán szerint a látogatást Putyin kérte, a magyar miniszterelnök zavarba jött, de nem tudta visszautasítani. Amióta Orbánt tavaly éles nyugati bírálat érte oroszbarát kijelentései és erősödő autoriter lépései miatt, a kormány – kifelé legalábbis – enyhített álláspontján, hangsúlyozva, hogy továbbra is megszavazza a Moszkva-ellenes szankciókat. Krekó Péter úgy ítélte meg, hogy ez határozottan a korrekció jele, látszik a retorikán is. Ugyanezt szolgálta, hogy Putyin érkezése előtt elment Kijevbe, és támogatásáról biztosította Ukrajna területi egységét.
Szakértők szerint a látogatás fontosabb volt Oroszország, mint a vendéglátók számára, mivel Putyin megmutathatta, hogy az ukrán válság és az unió szankciók ellenére van olyan EU-s tagállam, amely kedvezően áll hozzá Moszkvához – írja a Washington Post a Yahoo és az AP jelentéseire alapozva. Orbán, aki elutasítja a megtorló intézkedéseket, bár megtartja őket, kijelentette, hogy a Kreml nem fenyegetés az európai egységgel szemben. A tudósítás kitér arra, hogy megszaporodtak a magyar politikussal összefüggő aggodalmak, miután Orosz- és Törökország mintájára illiberális államot akar építeni.
Habár néhány bírálója Kis Putyinnak nevezi,Tóth Csaba, a Republikon Intézet kutatási igazgatója szerint eltúlzottak a párhuzamok a két vezető között. Mint mondta, Orbán demokrata, még ha feszegeti is a demokrácia határait, az orosz államfő ezzel szemben tekintélyelvű.
A látogatással egy időben az új amerikai nagykövet az ukrán ügyvivő tiszteletére adott ebéden hangsúlyozta, hogy a legjobban úgy lehet megünnepelni a napot, ha Ukrajna szuverenitására és jövőjére összpontosítanak.
Ellenmondásos látogatást tett Budapesten az orosz államfő, megmutatva a világnak, hogy Orbán Viktor személyében – az Ukrajna körüli kelet-nyugati feszültséggel együtt is – van barátja az unión belül – tudósít az ABS-CBNNews. A sajtótájékoztatón elhangzottakból a francia hírügynökség azt emeli ki, hogy Putyin elismerten megbízható energiaszállítónak minősítette országát, miközben az utóbbi hónapokban az ukrán válság és jogi kérdések miatt más európai vezető nem kívánt tárgyalóasztalhoz ülni vele.
Orbántól azt idézi a jelentés, hogy illúziót kerget az, aki azt hiszi, hogy az energiabiztonság lehetséges az orosz energia és a Moszkvával való gazdasági együttműködés nélkül. A beszámoló rámutat, hogy a Kreml némi támogatásra számíthat Bulgária, Szlovákia, Görög- és Olaszország részéről is, ám a magyar kormányfő vitathatatlanul a legfőbb szövetségese, habár negyedszázaddal ezelőtt orosz- és kommunistaellenes vezetőként szerzett magának hírnevet.
Rácz András, a Finn Külpolitikai Intézet munkatársa ugyanakkor arról beszélt, hogy Magyarország partnerei aggódnak, mert egy NATO-tag az ukrán konfliktus ellenére erősíti szövetségét az oroszokkal. Orbán kedden ez ügyben megismételte bírálatát, amikor azt hangoztatta, hogy nem ésszerű kizárni Oroszországot Európából. Azaz biztonság végett tárgyalni, tárgyalni, tárgyalni kell.
Putyint meleg fogadtatás várta Budapesten a magyar kormányfő részéről, aki az illiberális állam sikeres példájaként méltatja és követni kívánja Oroszországot – tudósít a Daily Telegraph. A vendég azt igyekezett demonstrálni, hogy vannak még barátai az unióban. Ennek jegyében tárgyalt Orbánnal, aki azzal vádolnak, hogy Kis Putyinként civil csoportokat zaklat, lecsap a sajtóra és még inkább kézbe kaparintja a hatalmat.
A házigazda a sajtótájékoztatón kijelentette, hogy Magyarországnak szüksége van az orosz partnerre, és magyar részről együttműködésre, továbbá jó kapcsolatokra törekszik Moszkvával. A látogatás ellenzői ugyanakkor attól tartanak, hogy a gázmegállapodás révén az orosz államfő megvetheti a lábát egy uniós és NATO-tagországban. Amióta Orbán hatalomra került, gyakran kerül szembe mind idehaza, mind külföldön olyan vádakkal, amelyek szerint átveszi a fiatal korában még élesen ellenzett tekintélyelvű gyakorlatot.
Orbán kihívta maga ellen az EU-t, amikor vendégül látta Putyint, hiszen az unió úgy döntött, hogy kétoldalú alapon nem tárgyal az orosz államfővel – írja a Financial Times… Fura csavar a történetben, hogy az elnök felkeresett egy szovjet katonai temetőt, bár azok emlékművét nem koszorúzta meg, akik 56-ban estek el. Számára az út azt igazolta, hogy van még olyan európai főváros, ahol ünneplik – az ukrajnai orosz katonai jelenlét ellenére is.
A nyugati bírálók szemében az út alátámasztja, hogy Moszkva befolyással bír az orosz energiára támaszkodó Kelet-Európában. Egyben – két héttel Merkel látogatása után – rávilágít arra, milyen kétes helyzetben vanOrbán Viktor, amikor uniós vezetőként egyre szorosabb kapcsolatokra törekszik a Kremllel…
Szakértők azt is várják, hogy Orbán igyekszik meglovagolni a tárgyalások eredményeit, miután sokan kiábrándultak a Fideszből az oroszbarát politika, az új adók és kereskedelmi korlátozások miatt. Hatalmi bázisát veszély fenyegeti Simicska Lajos részéről is. Krekó Péter úgy értékeli, hogy meg kellett magyarázni a látogatást, beleértve a fura időpontot: Orbán ehhez az energiabiztonságot választotta. Az ő populista politikája számára a legfőbb elem az olcsó energia.
Kényes látogatás Budapesten – Putyin az ukrán válság kellős közepén keresi fel Magyarországot, amelynek miniszterelnöke a Kreml iránt hangoztatott baráti kijelentések után most ismét azzal próbálkozik, hogy zárja a sorokat a Nyugattal – tudósít a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
Az út előtt aggályokat lehetett hallani, hogy az orosz államfő éket ver az EU-ba, Orbán pedig határozottan kinyilatkozta, hogy csakis a magyar érdekeket tartja szem előtt. Ám közben jeleket küldött, hogy eltér az eddigi, konfrontatív irányvonaltól. Így felkereste Kijevet, és ott már nem esett arról szó, hogy a kárpátaljai magyarokat aránytalanul nagy számban hívnák be az ukrán hadseregbe. Ez új vonás, mert Orbán idáig rendszeresen aggodalommal beszélt a magyar kisebbség helyzetéről. Azonkívül a miniszterelnök szokatlan gesztust tett az ellenzék irányába, amikor tájékoztatta a frakcióvezetőket a kijevi útról. Utána az hangzott el, hogy támogatást kell szerezni az Oroszországgal folyó pragmatikus együttműködéshez, ami megint csak új hang, mert jó egy éve még teljes titoktartás mellett írták alá a paksi szerződést.
Feladja-eOrbán az eddigi kormányzási stílusát, még nem tudható. De a Merkel-látogatás kapcsán már visszalépett a reklámadó eredeti formájától, amely egyoldalúan az RTL-t sújtotta volna. A bankoknak az adó enyhítését helyezte kilátásba, több megbízhatósággal együtt… Az USA megtette a magáét, hogy segítsen Magyarországnak megőriznie az arcát. Új nagykövetet küldött, az eddigi ügyvivőt pedig hazarendelte.
Az orosz kormányfő nagyvonalú ajándékokat vitt magával Budapestre, az ukránok számára viszont csak az a drasztikus üzenet, hogy vesztettek és nem érhetnek el többet, mint még több halottat – írja a Die Welt. Putyin jól ért a jelképek nyelvén, magyarországi látogatásának mondandója, hogy „Ismét itt vagyunk!“
Keserű pillanat lehet a magyar háborús veteránok és ellenzékiek számára, akik a szovjetek ellen igyekeztek megvédeni az ország függetlenségét. És a politikus mellett ott állt Orbán Viktor, aki egykor azzal vált híressé, hogy az orosz csapatok azonnali távozását követelte. Most ő a kormányfő és azt mondja, hogy Magyarországnak szüksége van Oroszországra. Előzőleg, még a szerződések aláírásakor a házigazda igyekezett olyan benyomást kelteni, hogy ők ketten jól megértik egymást. Hamar kiderült, hogy az út Putyin számára rendkívül fontos, mert az európai ajtóban veti meg a lábát. Orbánon kívül ugyanis senki sem fogadja a kontinensen. Ezért az elnök meg akarja mutatni, hogy megéri a keleti tömb egykori kis országai számára jóban lenni Moszkvával.
És a gázszerződés formájában szó szerint pénzt ajándékoz. A MOL több olajat és gázt kereshet és termelhet ki Oroszországban. Putyin nem győzi hangoztatni, milyen jó lesz hazájában a magyaroknak. Orbán pedig arra figyelmeztet, hogy az olcsó orosz földgáz nélkül Európa nem maradhat versenyképes.
Viszont hogy mire számíthat az, aki összeakasztja a tengelyt a Kremllel, az kitűnik abból, amit az elnök Ukrajnáról mondott. Orbán végül arról beszélt, hogy Putyin alatt Oroszország jobb lett. Hatékonyabb, megbízhatóbb. Az elnök könnyed biccentéssel fejezte ki köszönetét.
A Kreml főnökéhez simulva – így harangozza be a müncheni Süddeutsche Zeitung az elnök budapesti vendégeskedését. Majd emlékeztet arra, hogy a Foreign Affairs nemrégiben azt írta: a határon túli magyarokra hivatkozva Orbán is hasonló igényeket támaszthat, mint Putyin. Bár az igaz, hogy a magyar vezető még tartja magát az európai normákhoz, de megfigyelőknek jó okuk van félni – mutat rá az elemzés. Nem véletlen, hogy éppen Putyin útja előtt látnak napvilágot ilyen forgatókönyvek. Az EU-n belül ugyanis a magyar kormányfő ingatagnak számít a Moszkvával szembeni egységes álláspontot illetően. Nemcsak azért mert sikeresnek tartja az illiberális demokrácia orosz válfaját, hanem azért is, mivel gazdaságilag körbeudvarolja a Kremlt…
Putyin az EU területén vadászik – az orosz gáz és a paksi egyezmény csábítja Orbánt, az EU ugyanakkor mormogva ugyan, de tudomásul veszi a dolgokat – olvasható az osztrák Kurierban. Az esti sajtótájékoztatón azt kísérte a legnagyobb figyelem, hogy a vendéglátó miként határozza meg saját helyzetét Oroszországhoz képest.
A magyar diplomaták már előre igyekeztek az utat egyszerű munkalátogatásnak beállítani. Csakhogy ehhez túl nagy volt a felhajtás: mindjárt 3 IL-76-os gép landolt Ferihegyen, és a népes kíséret összetételéből kiderült, hogy a fő téma az energiaellátás volt. Paks kapcsán kapóra jön Orbánnak a 10 milliárd eurós hitel, amelyet nem csak a bővítésre fordíthat.
Épp emiatt azonban heves tanácskozás zajlik az unióban, mert a kölcsönnel Putyin igencsak pórázon tartana egy EU-tagországot.
Emellett ma a Parlamentben 15 évre titkosítják az üggyel összefüggő dokumentumokat. A kormányfő mindent egy lapra tesz fel. Hitvallása az, hogy olcsó energia és a szociális juttatások leépítése nélkül Magyarország, de Európa sem tud talpon maradni a világméretű versenyben.
A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!
