(Írta: Ferenc SzéF) Az Ukrajna által vasárnap végrehajtott dróntámadásokban ötszáznál kevesebb eszköz okozott mintegy 10 milliárd dolláros kárt az orosz légierőnek. Az „orosz Pearl Harbornak” is nevezett esemény immár visszavonhatatlanul kijelölte az utat a nemnukleáris hadviselés legújabb módozata felé, amivel szemben egyelőre nem sorakozott fel megfelelő védelem, de már épül. (A nyitó képhez: háborús időben a termelés 750 ezerre növelhető. A védekezési technikák a támadó eszközök mögött loholnak, de még nincsenek végzetesen lemaradva.)
Kína hatalmas előnyre tett szert a kis méretű, olcsó drónok tömeggyártásában, amik kulcsszerepet játszhatnak egy esetleges Tajvan elleni hadműveletben. A szerkezetek viszonylag kis költsége és tömeges bevethetősége stratégiai előnyt a pekingi katonai tervezők számára a modern hadviselésben.
A kínai gyártású kis drónok ára néhány száz dollártól néhány ezer dollárig terjed és általában olcsóbbak, mint az amerikai megfelelőik, amik akár háromszor vagy ötször annyiba is kerülhetnek. Az árképzés alapja a méret, a hordozható teher, a hatótávolság és az irányíthatóság színvonala. Egy esetleges Tajvan elleni invázió alkalmával Kína várhatóan tömegesen vetné be drónjait olyan célokra, mint:
- felderítés és célmegjelölés: a drónok valós idejű információkat szolgáltatnak a célpontokról,
- kinetikus (ütközéses) támadások végrehajtása öngyilkos drónokkal vagy felfegyverzett, pilóta nélküli repülőgépek bevetésével,
- elektronikai hadviselés, amellyel a drónok jelei összezavarják az ellenség kommunikációját és radarjait,
- rajban történő bevetés, miáltal a drónok hálózatba kapcsolva, mesterséges intelligencia vezetésével hajtanak végre koordinált támadásokat.
-
-
Kínai drónraj (a kép forrása: China Daily)
A kínai dróngyártás természetesen nem független a néphadsereg igényeitől, és a fejlesztések együttműködésben zajlanak. Bár konkrét személyeket ritkán neveznek meg, a következő szervezetek és vállalatok játszanak kulcsszerepet a gyártásban:
- Aviation Industry Corporation of China (AVIC) – a kínai repülőgépipar állami tulajdonú konglomerátuma, amely számos drónfejlesztésért is felelős,
- China Aerospace Science and Technology Corporation (CASC) – ez a vállalat gyártja a CH-901 és katonai drónt, és
- a Chengdu Aircraft Industry Group (CAIG), aminek nevéhez a Wing Loong sorozat kötődik.
CH-901 jelű, közepes méretű kínai drón (foto: Mikhail Lyganov)
Olcsó a támadás, a védekezés sem drága, csak még ki kell építeni
A Defence Index tudósítása szerint egyelőre csak a nagy teljesítményű, mikrohullámú rendszerek (HPM) lehetnek alkalmasak nagy drónrajok ellensúlyozására, amik egy adott területen megzavarják az elektronika működését. A főbb gyártók közé tartozik az amerikai Epirus (Leonidas) és a Lockheed Martin, valamint a brit–francia Thales UK.
A védekezők fő hátránya az, hogy az elhárítási fejlesztések messze elmaradnak a támadó drónok gyártásának ütemétől. A legtöbb védelmi rendszer még fejlesztés vagy tesztelés alatt áll, és legkorábban 2027-ben kerülhet piacra. Egyetlen kivételnek a május végén bemutatott izraeli Iron Beam-rendszer számít, amit a múlt hónapban sikerrel teszteltek, lövésenként legfeljebb 5 dolláros költséggel.
A nyugati védelmi rendszerek sem drágák, a brit rendszer esetében például 10 penny lövésenként, lézerek használatakor pedig kevesebb, mint 1 dollár. A gyártási ráták nem egyértelműek; a Leonidas gyártásra kész, az RF DEW még tesztelés alatt áll. A pontos költségek és a skálázhatóság továbbra is bizonytalan a folyamatban lévő fejlesztés és a korlátozott nyilvános adatok miatt.
Mindezeket egybe vetve a katonai fejlesztések egyik, vagy akár meghatározó iránya az olcsó drónok, illetve a szintén alacsony költségű elhárító rendszerek kiépítése lesz. Erősen feltételezhető, hogy az ukrajnai háború várható elhúzódása is ennek alapján fogja átrendezni a két szemben álló fél stratégiáit.
A legnagyobb orosz dróntámadást észlelte az ukrán légvédelem # Hazai fejlesztésű ukrán légvédelmi eszköz vadászhatja le az orosz drónok tömkelegét # Kínai katonákat fogtak el Ukrajnában
