Ez ügyben nekünk kellene lépni. Konkrét célmegjelölést, tervet, átlátható, kidolgozott megvalósítási elképzeléseket várnak a kínaiak – minderre Pető Ernő hívta fel a figyelmet. A ChinaCham Hungary, Magyar-Kínai Kereskedelmi Kamara elnöke a MÚOSZ külpolitikai szakosztályának vendégeként tartott tájékoztatót Kínáról és a kétoldalú kapcsolatokról.

Pető elnök hangsúlyozta: Kína elsődleges érdeke az erős Európa, ám abba, hogy az unió egyes tagországai miként boldogulnak, egyáltalán nem kíván beleszólni. Kína a világ második gazdasági hatalma, és csak idő kérdése, hogy mikorra válik világelsővé minden fő gazdasági területen. Kína külgazdaság-politikájával kapcsolatban Pető rámutatott: a nagyhatalom „nem gyarmatosító”, elsősorban szolgáltatásokat, kapcsolatrendszert és piaci részesedést kíván vásárolni Európában. A kínai befektetések fő célállomása azonban továbbra is a kelet- és délkelet-ázsiai térség. Az Európába irányuló kínai működőtőke-befektetések (FDI) értéke tavaly 32 milliárd dollár volt, ami 69 százalékos növekedés, ám jóval elmarad az Ázsiába irányuló 185 milliárdtól.

A ChinaCham elnöke Magyarország földrajzi elhelyezkedéséből adódó előnyeit emelte ki a gazdasági kapcsolatok potenciális fejlesztésének területeként. Hazánk kereskedelmi gócponttá válását illetően megjegyezte: ahhoz, hogy Magyarország a ”Nyugat kapujává” válhasson, meg kell teremteni a megfelelő logisztikai környezetet és szolgáltatásokat. Ezt szerinte „a kínaiak egyelőre jobban akarják”, mint a magyar fél. Pető Ernő nagy lehetőséget lát a gyártásban és összeszerelésben is. A kétoldalú kapcsolatok mélyítésének lehetséges területeként jelölte meg továbbá az infrastruktúra-fejlesztést, az autóbuszgyártást, a gyógyszeripari kutatást, a mezőgazdasági rendszerek, a környezetvédelmi és víztisztítási rendszerek exportját, valamint a luxuscikkek iránt Kínában egyre növekvő kereslet kiaknázását is.

Kína magyarországi befektetései a BorsodChem megvétele előtt 800 millió euróra rúgtak, a vegyipari vállalat felvásárlása azonban további egymilliárddal növelte ezt az összeget. Más területen azonban nem sok előrelépés történt. A Malév iránti kínai érdeklődés kihasználatlanul hagyásáért a ChinaCham elnöke egyértelműen a magyar kormányt hibáztatja.  

A kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokat illetően kiemelte, hogy a magyar export (melynek értéke tavaly 337,9 milliárd forint volt) 11,4 százalékkal nőtt, és ez az ütem jóval meghaladta a Kínából érkező importét, melynek értéke 1225,8 milliárd forintot tett ki. (A kétoldalú forgalom tehát csaknem 8 milliárd dollárnyi. Összehasonlításul: Kína teljes külkereskedelme mintegy 3000 milliárd dollár.) A kínai gazdaság piacra termel, azt állít elő, amire igény van. Magyarországra is azt szállít, ami iránt kereslet mutatkozik – mondta a szakértő. 

A tavaly nyáron, a kínai miniszterelnök látogatása alkalmából kötött 12 magyar–kínai gazdasági megállapodással kapcsolatban Pető Ernő hangsúlyozta: jelentőségét az adja, hogy a legmagasabb politikai szinten köttettek, ugyanakkor keretegyezményekről van szó, amelyeket „fel kell tölteni tartalommal”. A kamarai elnök szerint a kínai fél konkrét, kidolgozott és megvalósítható terveket, kezdeményezéseket vár, előkészítésük azonban magyar részről még nem történt meg. Pedig Kína további egymilliárd eurós – ám felső határ nélküli (!) – hitelkeretet is adna, ami felhasználásra vár, még mielőtt „leperegne a homokóra”, figyelmeztetett Pető Ernő.