A társadalmi egyeztetés alatt álló új Polgári Törvénykönyv ugyan változtat a terminológián: cselekvőképességet kizáró gondnokság helyett „teljesen korlátozó” névre kereszteli ugyanazt, ez azonban a civilek szerint a jogintézmény tarthatatlanságán mit sem változtat. A „Kizáró/teljesen korlátozó gondnokság létjogosultsága az Új Ptk. Javaslatban” címmel tartott kerekasztal-beszélgetésen a Civil Caucust az Autisták Országos Szövetsége, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége, a Mental Disability Advocacy Center és a Társaság a Szabadságjogokért munkatársai képviselték.

„Én olyan emberek érdekeit érvényesítem, akik nem tudják hallatni a hangjukat, de ez nem jelenti azt, hogy ne lennének igényeik, vágyaik. Nem lehet a fejük fölött dönteni, mintha tárgyak lennének” – hangsúlyozta Bercse László, érintett közösségi érdekképviselő.

Gombos Gábor, az ENSZ Fogyatékossággal Élő Személyek Jogainak bizottsági tagja ismertette a bizottság eddigi állásfoglalásait a cselekvőképességgel és a kizáró gondnoksággal kapcsolatban. A Civil Caucus részéről is elhangzott, sem a javaslat előkészítésének menete, a civilekkel való egyeztetés módja, sem a gondnoksági szabályozás tartalma nem felel meg az Egyezmény által előírtaknak, valamint a kizáró gondnokság nem egyeztethető össze az Alaptörvénnyel sem. A civil résztvevők megfogalmazták, hogy Magyarország ismételt elmarasztalásra számíthat, amennyiben fenntartja a súlyos jogfosztás rendszerét.

Dr. Kapócs Gábor, a Fővárosi Önkormányzat szentgotthárdi pszichiátriai betegek otthonának vezetője, hangsúlyozta, hogy a bíróságok eddigi gyakorlatában azért is lehetett a kizáró gondnokság intézménye ilyen meghatározó, mert a sokszor több évtizedes kórházi zárójelentések alapján készült szakértői vélemények tükrében ez tűnt a legegyszerűbbnek.

A civilek felhívták a figyelmet: nincs olyan ember, akinek valóban csak úgy lehetne szolgálni a védelmét, hogy kizárjuk csaknem minden személyes vagy vagyoni kérdésben való döntésből. Ha esetleges fogyatékosságtól függetlenül minden ember megkapja a számára szükséges segítséget, akkor a kizáró gondnokság meghaladott jogfosztó intézményére nincs szükség. A külföldön jól ismert támogatott döntéshozatal – amely a civilek szerint hiányosan ugyan, de szerepel a tervezetben – képes valós alternatívát nyújtani.

A szervezetek további egyeztetéseket szeretnének a KIM-mel, mert úgy látják, hogy a kizáró gondnokság ellen szóló érvekeit és gyakorlati tapasztalataikat a tervezetet kidolgozó jogászprofesszorok nem fontolták meg érdemben.