Kínából jöhet a válság a fejlődő országok kárára – bevándorlási hullámmal Európába

A megállapodás része lenne, hogy Németország árukapcsolásként elfogadja a valódi bankuniót a közös betétbiztosítással, ez teremti meg egyúttal a jogi kereteket a rendezéshez. Egyébként már látszik, hogy a következő nagy válság Kínából indul ki, ami hihetetlen módon visszaveti majd a fejlődő országokat, és újabb bevándorlási hullámhoz vezet Európában. Ha a németek belemennek a bankunióba és a többiek támogatnák a közös menekültpolitikát, akkor a földrész nagy lépést tenne egyszerre két krízis megoldása felé.

Merkel történelmi szerepe azon dől el, hogy akarja-e ezt az utat, és hogy sikerül-e végigmennie rajta. 

A Financial Times szerint a menekültválságot övező budapesti zűrzavar címlapsztori volt a világsajtóban, de nemigen hatott a főváros virágzó ingatlanpiacára. Egy szakértő úgy látja, lehet, hogy a jelenetek árthattak az ország megítélésének, de nem befolyásolják az idegenforgalmat sem. A lakások iránt egyre nő a kereslet, az új házasok, a kisgyerekes családok és azok vásárolnak, akik 5 éve a válság miatt elhalasztották a vételt.

Az év első felében 40%-kal több üzletet kötöttek, mint egy évvel előtte. Az alacsony alapkamat és a bérletnél elérhető magas, 6-9%-os hozam népszerűvé tette ezt a fajta beruházást. A kormánytámogatás szintén befektetésre ösztönzi a magyarokat. Mindezek következtében a legkurrensebb helyeken akár 20%-kal is megugrottak az árak.

A külföldiek számára ugyanakkor továbbra is olcsónak számítanak az ingatlanok. Sokan közülük a belvárosban vásárolnak, hogy azután kiadják a lakást pl. az Airbnb-n keresztül. De azoknak is megéri, akik nyugati keresettel ide akarnak költözni, mert úgy élhetnek, mint a királyok. Jó néhány kínai számára Magyarország ugródeszka az EU felé, amit megtámogat a letelepedési kötvényprogram.   

Csak idő kérdése, hogy Magyarország mikor vet véget a napi rutinnak, mármint hogy az elkészült kerítés ellenére továbbviszik az osztrák határra a Horvátországból érkező menekülteket, akiknek a száma mostanra napi 6 ezer körül mozog – írja a Neue Zürcher Zeitung. Belpolitikailag nehéz megmagyaráznia az Orbán-kormánynak, hogy miért kell tetemes költséggel megvédeni a határt az állítólag veszedelmes gazdasági migránsoktól, amikor naponta sok ezer embert mégis átenged. Kétes az az érvelés is, hogy Budapest – egyetlen uniós tagállamként – tartja magát az EU-rendelkezéseihez. A Dublini szabályozás ellenére magyar földön épp úgy akadálytalanul áthaladhatnak az idegenek, mint Görögországon és Ausztrián. A horvát elnök asszony budapesti látogatása nemigen enyhített a két állam feszült viszonyán.

Washington Post: A horvát elnök szerint furán veszi ki magát, hogy uniós tagállamok akarják őrizni a magyar határt a szintén EU-tag Horvátország mentén. Grabar-Kitarovics ezt Balatonfüreden, a V4-es államfők értekezletén fejtette ki. A tudósítás Áder Jánostól azt idézi, hogy a háború elől menekülők esetében fontos a humanitárius megfontolás, főként a közelgő tél miatt, ám ez nem feledtetheti, hogy a hullám egyúttal aggályokat is felvet az embercsempészek és a terrorista fenyegetés kapcsán.