A litván elnök elhatárolta magát Orbán Viktor három nappal ezelőtti vilniuszi látogatásától – írja Szergej Selepljuk a Birzsevoj ligyer (forrás: Galamus) című portálon. Az államfő szóvivője azt mondta, hogy az ország első embere nem kívánt találkozni a magyar politikussal, ennek megfelelően nem is hívta meg. Hasonlóképpen nyilatkozott a litván kormányfő sajtótitkára is. Az orosz nyelvű üzleti portál „A magyar miniszterelnököt meglehetősen hűvösen fogadták Litvániában” (Венгерского премьера Виктора Орбана в Литве встретили весьма холодно) című cikkben emlékeztet arra, hogy a vendég a munkalátogatás részeként részt vett azon a díszszemlén, amelyet a litván hadsereg újjáalakulásának évfordulóján rendeztek. A jogcímet az teremtette meg hogy NATO-keretekben az év végéig egy magyar katonai kontingens is gyakorol a balti köztársaságban és az egység szintén felvonult a bemutatón. A lap megjegyzi, hogy a diplomáciai protokoll szerint az ilyen utat arcátlanságként értékelik, mivel az ilyen eseményeken többnyire a fegyveres erők főparancsnokai képviselik országukat.

Egy helyi politológus, aki nyíltan rokonszenvez Orbán Viktorral, azt közölte, hogy a vizit még őt is meglepte. Szerinte az út célja az volt, hogy megmutassa Európának: Magyarország – a Kremlhez fűződő barátságtól függetlenül – teljesíti nemzetközi kötelezettségeit. Vagyis pr-akcióról volt szó.

Litvániában a hivatalos szervek úgy gondolták, nem tilthatják meg, hogy a magyar miniszterelnök találkozzék saját katonáival. De nem rejtették véka alá, hogy negatívan viszonyulnak a vendéghez. A honlap a földrész egyik legvitatottabb politikusának nevezi Orbánt, akit gyakran vádolnak orosz-barátsággal és „diktatórikus allűrökkel”. A kormányfő 2010 óta főleg saját hatalma megszilárdításával törődik, ami – az életszínvonal gyors zuhanása miatt – a lakosság éles tiltakozását keltette. Budapesten napjainkban olyan hangok hallatszanak, hogy Orbán nélkül az országnak sokkal jobb lesz.

A (Forrás: Galamus) brit kulturális-művészeti szaklap arról számol be, hogy nem szűnnek a tiltakozások Navracsics Tibor biztosi kinevezése ellen. A folyóirat szélsőjobboldalinak nevezi a politikust, mivel az Orbán Viktor vitatott kormányában volt miniszter, két poszton is. Személyével szemben kifogást jelentettek be nemzetközi szervezetek is, így a European Alternatives, a Civicus, az Európai Civil Fórum és a Solidar. Az elutasítást azzal indokolják, hogy Navracsics mostani megbízatása nagyon rossz precedenst teremt, mivel nem veszi figyelembe, hogy mi folyik Magyarországon…

A Die Welt szerint az Orbán-kormányt veszi célba az a volt nyomozókból és politikusokból létrehozandó új szervezet, amely az intézményes korrupció ellen hirdetett harcot. A miniszterelnök négy év óta először kerül érezhetően harapófogóba. A Fidesz népszerűsége hanyatlik, a párt súlyos vereséget szenvedett az újpesti pótválasztáson. Az elégedetlen tízezrek hetente tüntetnek. A hangulat kitapinthatóan megváltozott az országban, a konzervatív szavazók csalódottak és bizonytalanok, még azok is, akik kitartanak a kormánypárt mellett.

Az ok részben a hatalom által elkövetett hibákra vezethető vissza, lásd az internetadót, de emellett főleg a brutális amerikai nyomás hatása érzékelhető. Most sok konzervatív azt kérdi: a kormány valóban tengelyt akaszt a szuperhatalommal? És hogy az ország valóban korruptabb, mint korábban, a szocialisták alatt?

Horváth András, az új csoport vezéralakja erre azt válaszolja, hogy időközben intézményesített lett a korrupció. És megismételte, hogy sok „védett cég” csal a tej, az étolaj és a cukor áfájával, miközben a NAV becsukja a szemét. Szerinte az adóhatóság immár jóformán állam az államban, Orbán sem tudja befolyásolni, mert a visszaélésekből profitáló oligarchák, a kormányfő egykori barátai, önállósították magukat. A miniszterelnök felismerte a veszélyt és büntetőadókkal próbál meg hadba vonulni, csakhogy a másik oldal igen erős, ráadásul sok mindent tud a hatalomról, úgy hogy Orbán nem meri elbocsátani Vida Ildikót. Horváth András kétségbe vonja a Transparency International állítását, amely szerint a korrupció nem nőtt, viszont a korábbinál központosítottabb. A tudósító utal arra, hogy az új egyesület mögött politikai tényezők is állhatnak, ám ezzel együtt úgy gondolja, hogy a szervezet mindenképpen veszélyes a kabinetre nézve és ettől függetlenül tényleg tisztító hatással lehet a társadalomra. A bíróságok – alighanem a túl nagy politikai nyomás miatt – máris jobban szemügyre veszik a trafikmutyit. Az világos, hogy a következő időszakban záporoznak majd a leleplezések.

A magyar rendőrség egy videóval az áldozatokat teszi meg tettessé, vagyis az üzenet az, hogy a kihívó lányok tehetnek arról, ha erőszak éri őket – írja a Der Spiegel. Sáfrány Réka, a Magyar Nők Érdekszövetségétől botrányosnak nevezi a 3,5 perces filmet, mivel az teljes mértékben a kárvallottakra hárítja a felelősséget. Azonkívül azt sugallja, hogy a feltűnően viselkedő lányok elkerülhetetlenül ki vannak téve a támadásoknak. Mint mondja, itt egy rendkívül konzervatív erkölcsi felfogás érhető tetten, amit a kormánytöbbség egy része is képvisel. Kijelentése elsősorban a kereszténydemokratákra vonatkozik, akik reakciós, fundamentalista kereszténységet testesítenek meg, és a kabineten belül ultrakonzervatív család- és oktatáspolitikát jegyeznek…

A mai teljes nemzetközi lapszemle itt olvasható, tessék kattintani!