Május 10-én az egyik „új nyertes” elképesztő szavak kíséretében gyomron vágta egyik békés aktivistánkat Kishantoson, a biogazdaság helyi vezetőjére pedig menetközben vágta rá terepjárója ajtaját.
Megdöbbentő felvételek; tessék kattintani!
Annak ellenére kezdtek el az „új nyertesek” dolgozni a földeken, hogy a bíróság nemrég megállapította: jelenleg csakis a kishantosiak és az NFA között van jogviszony. Azaz az „új bérlőknek” jogilag semmilyen közük nincsen a területhez.
Paragrafusjeleket ábrázoló táblákkal tiltakoztunk a jogállamiság sárba tiprása ellen; a táblákat aztán a szó szoros értelmében is széthajigálta, földbe tiporta az „új nyertes” és traktorai.
Ma, szombaton biztonsági őrök jelentek meg újra Kishantoson, akárcsak pár héttel ezelőtt; több traktor is dolgozik jogtalanul a földeken.
Orbán nem válaszolt a kishantosi levélre
(2014-05-09 13:18) Április 15-én fordultunk először kéréssel Orbán Viktor miniszterelnökhöz a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ által bérelt földeken a húsvét előtti hétvégén történt pusztítás ügyében. Levelünkre választ nem kaptunk. Tegnap újabb megdöbbentő esemény történt Kishantoson, amely miatt ismételten meg kell kérnünk a kormányfőt, lépjen fel jogállamiságunk védelmében. Ezért ma új levelet írtunk és adtunk át a Miniszterelnöki Hivatalban.
Mivel tavaly október óta a Nemzeti Földalap-kezelő (NFA) az érvényes jogszabályokat sorozatosan semmibe vette, ezzel káosz keletkezett az amúgy egyszerűen átlátható és tisztességes jogállamban megfelelően kezelhető helyzetben. A jelenlegi jogi helyzet megértése végett alább közöljük dr. Nyírán Gergely, a Greenpeace ügyvédjének állásfoglalását a perekről és az eddigi bírósági döntésekről.
2014. április 25. volt az első tárgyalási nap abban a birtokvédelmi persorozatban, amelyet a kishantosi földek „új haszonbérlői” indítottak a Kishantosi Közhasznú Kft. ellen. Három per közül kettőt elvesztettek első fokon az „új haszonbérlők”, egy pert elhalasztott a bíróság. Várhatóan a további perek ugyanilyen megítélés alá fognak esni.
A Székesfehérvári Járásbíróság indoklásából egyértelműen kiderül, hogy az adott perekben nem is dönthetett másként: hiszen vannak jogszabályok, amelyeket nem lehet megkerülni akkor sem, ha a másik oldalon az állam igyekszik a jogtalanság irányába eltolni a kérdés rendezését.
Közismert, hogy az állami (azaz össztársadalmi) tulajdonú földek kezelőjeként az NFA 2013 nyarán jogvitába keveredett a Kishantosi Közhasznú Kft.-vel (a továbbiakban: Kishantos). Az NFA azonban a felvetődött jogvitás helyzetben nem a jog rendes (alkotmányos) útját választotta, hanem fondorlatos módon igyekezett az „új haszonbérlők” segítéségre lenni, és a háttérből jogtalanságra buzdította őket. Ennek eredménye volt a területek tönkretétele, a tegnapi újabb betárcsázás és a két „új haszonbérlő” pervesztése, a székesfehérvári jegyzőnél történt korábbi közigazgatásiper-vesztésük után.
Mi a jelenlegi joghelyzet?
# Kishantos állami földek bérlőjeként folytat egyedülálló biogazdálkodást;
# amikor lejár a szerződése, az NFA nem neki ítéli a földeket, hanem hagyományos gazdálkodást folytató „kisgazdáknak”;
# Kishantos, jogtalanságot és törvénytelenséget észlelve, protestált a döntés ellen (időközben meg is indította az erre irányuló jogérvényesítési pert) és nem adta vissza az NFA-nak az általa birtokban tartott földeket;
# a visszatartás jogát mint jogos önvédelmet gyakorolja Kishantos abban a reményben, hogy az NFA-val szembeni jogérvényesítési eljárása eredményre fog vezetni,
# az NFA tehát a kérdéses állami földek birtokához nem jutott hozzá, mert Kishantos megakadályozta ebbéli törekvésében;
# anélkül, hogy az NFA visszakapta volna az általa kezelt földek birtokát és azzal szabadon rendelkezhetett volna, azt a látszatot igyekezett kelteni, hogy azokat ő – Kishantos megkerülésével – odaadta az „új haszonbérlőknek”;
# az „új haszonbérlők” – az NFA biztatásával a hátuk mögött – kísérletet tettek a területek birtokba vételére, de ezt Kishantos a Greenpeace-szel együttműködve megakadályozta;
# az NFA nem indított birtokpert Kishantossal szemben, viszont biztatta az „új haszonbérlőket”, hogy ők maguk pereljenek;
# így indultak meg a birtokvédelmi eljárások az „új haszonbérlők” részéről Kishantossal szemben;
# Kishantos ezekben a perekben védekezik, hiszen ő a birtokos, és ő senkinek sem sértette a birtokát.
A székesfehérvári jegyző határozatai – amelyekben elutasította az „új haszonbérlők” birtokvédelmi kérelmeit, ily módon érthetőek.
Az NFA továbbra sem változtatott magatartásán, és ragaszkodott az ideájához, hogy ő átadta a földeket az „új haszonbérlőknek”, ezért védjék meg a birtokukat. Ennek eredménye az a persorozat, amely az „új haszonbérlők” részéről indult Kishantos ellen, illetve a birtokvédelem iránt.
Kishantos pernyertességének világos és az általános bírói gyakorlathoz igazodó oka:
# ha valaki birtokban tart egy ingatlant – mint pl. egy lakás korábbi bérlője – akkor azt az új bérlő – példánknál maradva: a lakás új bérlője – nem rakhatja ki;
# az új bérlőnek semmilyen jogviszonya nincs a korábbi bérlővel;
# amíg a korábbi bérlő az ingatlan tulajdonosával (jelen esetben az NFA) nem rendezi a jogviszonyát, addig az új bérlőnek nincs semmilyen joga.
Ezt mondta ki a Székesfehérvári Járásbíróság, helyrebillentve ezzel a jogállamba vetett hitét sok elfáradt és meggyötört embernek, aki az NFA mögött egy összállami összeesküvést vélt látni – reményeink szerint alaptalanul. Az új bérlő tehát nem jogosult birtokvédelemre a korábbi bérlővel szemben, és mindaddig, amíg a tulajdonos a korábbi bérlővel nem rendezi a jogviszonyát, addig neki semmilyen joga sincs.
Üröm az örömben, hogy közben az NFA biztatására sor kerülhetett arra az atrocitásra, amelyben az „új haszonbérlők” kiszántották a kishantosiak vetését. Mert ahogy az NFA jogásza (Gyöngyösi Zoltán) fogalmazott a székesfehérvári jegyző előtti birtokvitában: „én nem pereskednék velük: fölrúgnám őket, mint a szemetet.”
Nem kaptak tehát birtokvédelmet az erőszakhoz folyamodók, helyette kaptak egy feddést, hogy birtokvitát nem lehet erőszakkal eldönteni, mert azzal sérül a társadalmi béke. Jogviták lehetnek – mindig is lesznek –, de az erőszak háborúhoz vezet. Erre pedig egy egyébként is zaklatott társadalomnak nincs szüksége, és ezt a megoldást kizárják az európai normák, márpedig a kormány hitet tett Európa mellett, és a Krím elfoglalásának ügyében az Európai Unió mellé állt.
Ugyanezt kértük volna és vártuk volna el az NFA-tól is. Azonban az NFA-nál nagyon nagy problémák lehetnek, ha ezt nem így látják, és gazdákat hajszolnak bele háborúba, gyűlölködésbe.
Ismételt kérés Kishantos ügyében – levél Orbán Viktornak:
A Greenpeace Magyarország újabb nyílt levele Kishantos ügyében a miniszterelnökhöz.
Orbán Viktor
Miniszterelnök úrnak
1357 Budapest,
Pf. 6.
Tárgy: Ismételt kérés Kishantos ügyében
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
2014. április 15-én fordultunk először kéréssel Önhöz a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ által korábban bérelt földeken a húsvét előtti hétvégén történt pusztítás ügyében. Levelünkre választ nem kaptunk. Azóta újabb megdöbbentő események történtek, amelyek miatt ismételten meg kell hogy kérjük, lépjen fel jogállamiságunk védelmében.
2014. április 25-én a Székesfehérvári Járásbíróság ítéletet hozott. Kimondta, hogy amíg a Nemzeti Földalapkezelő a korábbi bérlővel, a Kishantosi Közhasznú Kft.-vel nem rendezi a jogviszonyát, addig az új nyerteseknek az adott földterülettel kapcsolatban semmilyen joguk nincs.
Tegnap, 2014. május 8-án azonban az egyik nyertes kitárcsázta az azóta újból kikelt búzát, semmibe véve a bírósági döntést és a jogállamiság alapelveit.
Mint azt már korábbi levelünkben is leírtuk, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ a magyar és a német kormány megállapodása alapján jött létre. Azóta ez a nonprofit szervezet egy európai szinten is egyedülálló programot valósított meg. A legszigorúbb minősítésű (BioSuisse) biovetőmag előállítása és a biogazdaság üzemeltetése mellett egy népfőiskolát is létrehoztak, ahol több száz gazdálkodót képeztek ki.
A Kishantosi Központ az államtól bérelt földjeiből egyetlen hektárt sem nyert el a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) által tavaly kiírt – több szempontból is erősen megkérdőjelezhető – pályázaton, amit a Greenpeace és az ügyet támogató 340 szervezet és több tízezer magánszemély elfogadhatatlannak tart. A Greenpeace támogatásával jelenleg több per is folyik az NFA ellen annak megállapítására, hogy a Nemzeti Földalapkezelő a jogszabályoknak megfelelően járt-e el, amikor tulajdonképpen a kishantosi biogazdaság felszámolásáról döntött.
Mindeközben az NFA írásbeli felszólítására a húsvétot megelőző hét végén a még birtokba nem lépett bérlők kiszántották a már szépen fejlődő vetéseket – 150 millió forintra becsült kárt okozva. Erre a barbárságra a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet vezetői és az állami földügyekért felelős államtitkár, az NFA-t felügyelő dr. Bitay Márton buzdította a bíróságon megtámadott pályázat nyerteseit, és ennek a sajtóban is hangot adott.
Az esetre Szabó Marcell, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes is nyilatkozatban reagált. Idézte egy tavaly decemberi vizsgálatukat, amelyben megállapították, hogy a biogazdálkodás eredményeként évtizedek alatt kialakult környezeti érték méltó az alkotmányos védelemre. A Kishantoson történtekkel kapcsolatban az ombudsman sajnálatát fejezte ki, és hangsúlyozta, hogy az itt létrejött értékek védelme az Alaptörvény értelmében mindenkinek kötelessége.
Az NFA vezetői és a földügykért felelős államtitkár azonban Kishantos esetében az erőszakot választotta egy bíróságon lévő jogvita eldöntésére. Elfogadhatatlannak tartjuk ezt az eljárást.
A tegnap történtek pedig arra is rávilágítanak, hogy az új bérlők az állami tisztségviselők támogatásával és bíztatására semmibe veszik a magyar bíróság döntését. Ennek az ország közbiztonsága, jogállamisága szempontjából is tarthatatlan helyzetnek véget kell vetni!
Ezért ismételten arra kérjük Miniszterelnök urat, hogy dr. Bitay Mártont, az állami földügyekért felelős államtitkárt, valamint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet vezetőit haladéktalanul váltsa le, mivel bebizonyosodott, hogy nem a jog, hanem az erőszak oldalán állnak.
Budapest, 2014. május 9.
Tisztelettel:
Szegfalvi Zsolt
igazgató
Greenpeace Magyarország Egyesület