A harmadik negyedévben az ipar hozzáadott értéke 5,6%-kal, ezen belül a feldolgozóiparé 6,2%-kal nőtt. Kiemelkedő volt a járműgyártás és a kapcsolódó beszállító ágazatok teljesítménye. Az építőipar hozzáadott értéke – az uniós finanszírozású nagy beruházásoknak köszönhetően – 11,6%-kal emelkedett. A mezőgazdaság teljesítménye – a magas bázishoz képest is – 10,8%-kal bővült. A szolgáltatások hozzáadott értéke a többi szektorhoz képest szerény mértékben, 1,7%-kal nőtt. Ezen belül legnagyobb dinamikával, 4,4%-kal az uniós projektekhez kapcsolódóan a szállítás, raktározás teljesítménye emelkedett. A kereskedelem és turizmus hozzáadott értéke 3%-kal, a szakmai tudományos, műszaki tevékenységé – az innováció számottevő bővülésével – ugyancsak 3%-kal, az információé és kommunikációé 2,4%-kal bővült. A sportot is magába foglaló művészeti, szórakoztató és szabadidős tevékenységek teljesítménye 2%-kal emelkedett, a közigazgatás, az oktatás, az egészségügy és a szociális ellátás gyakorlatilag stagnált, hozzáadott értéke csupán 0,2%-kal nőtt. A pénzügyi tevékenység hozzáadott értéke – az alacsony bázishoz képest is – 0,9%-kal, az ingatlanügyleteké 0,3%-kal visszaesett. A bruttó hazai termék bővüléséhez az ipar 1,1 százalékponttal, az építőipar 0,4 százalékponttal, a mezőgazdaság 0,6 százalékponttal, a szolgáltatási szektor 0,7 százalékponttal járult hozzá.

A bruttó hazai termék felhasználási oldalán a háztartások fogyasztási kiadása 1%-kal nőtt. A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások értéke a harmadik negyedévben 2,1%-kal emelkedett. Ezen összetevők bővülésével a háztartások tényleges fogyasztása 1,1%-kal, a közösségi fogyasztás 3%-kal, a végső fogyasztás 1,3%-kal nőtt. Az uniós projektek koncentrált megvalósításával a bruttó állóeszköz-felhalmozás teljesítménye 13,2%-kal emelkedett. A GDP belföldi felhasználása összességében 5,5%-kal haladta meg az egy évvel azelőttit. A nemzetgazdaság exportteljesítménye 7,9%-kal, importteljesítménye 11%-kal emelkedett. A bruttó hazai termék bővüléséhez a végső fogyasztás 0,9, a bruttó felhalmozás 4 százalékponttal járult hozzá, a külkereskedelmi forgalom viszont 1,7 százalékponttal mérsékelte.

A bruttó hazai termék – szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint – 0,5%-kal emelkedett az előző negyedévhez képest. A mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke kiemelkedő mértékben, 5,8%-kal, az iparé 0,9%-kal, a szolgáltatásoké 0,4%-kal nőtt, az építőiparé 0,6%-kal mérséklődött.

A tavalyi három negyedév adatai alapján megállapítható: a magyar gazdaság – az alacsony bázishoz képest – a múlt évben erőteljesen bővült, a bruttó hazai termék vélelmezetten 3,1-3,2%-kal nőtt. Az Európai Unióban ennél gyorsabban csupán Írország teljesítménye emelkedett (előzetes számítások szerint 4,5–4,6%-kal. Az eddig rendelkezésre álló adatok alapján végzett számítások szerint a magyar gazdaság növekedése gyakorlatilag megegyezett Nagy-Britannia és Lengyelország hasonló mutatójával. Ez az eredmény tehát mindenképpen értékelendő előrelépés: a múlt évek recessziója és stagnálása után 2013-ban 1,5%-os, tavaly pedig 3%-ot meghaladó dinamika jellemezte a gazdaságot.

Az első látásra megnyugtató adat mögött a 2010. évi kormányváltás óta kialakult feszítő problémák változatlanul fennmaradtak a magyar gazdaságban, és 2015-ben ismét ezek határozzák meg a gazdasági növekedést, s a lecsúszásunkhoz vezetnek a környező országokhoz képest. A konfrontatív, kiszámíthatatlan gazdaságpolitika ellehetetleníti a gazdaság normális működését, nem kezdődnek magánberuházások, menekül a működőtőke. Megjegyzendő, hogy a tavalyi kiemelkedő növekedés ellenére a magyar gazdaság teljesítménye éppen csak elérte a 2008. évi válság előtti szintet, eközben térségünk országaié azóta 5–10–15%-kal növekedtek.

A múlt évi dinamikát egyszeri tényezők determinálták. Közülük a legfontosabb elem az uniós források koncentrált felhasználása volt, amivel az előző évek – szintén kormányzati magatartás folyományaként előállt – lemaradását próbálta kapkodásokkal teli forráslehívással és erőltetett ütemben megvalósított beruházásokkal pótolni a kormány. Ennek következtében a múlt évben a hétéves uniós fejlesztési ciklus támogatási összegének csaknem harmada érkezett a magyar gazdaságba. Ezért látványosan bővült a beruházási tevékenység és az építőipar kibocsátása. Tavaly a járműipari nagyberuházások befejezésével dinamikusan nőtt az ipar kibocsátása, továbbá az előző évihez hasonlóan kiemelkedő eredményt produkált a mezőgazdaság. Ehhez társult a múlt évben érvényesített választási gazdaságpolitika, amely hozzájárult a fogyasztás bővüléséhez. Igaz ez nem járt együtt a társadalmi feszültségek csökkenésével, sőt nőtt a jövedelmi szegénység és társadalmi kirekesztettség körülményei között élők száma, a szegénység pedig nem csupán tovább terjedt, hanem mélyült is, és egyre több a nélkülözni kényszerülő, sőt éhező gyermek.

A kormány egyre erőteljesebben avatkozik be a gazdaságba, felrúgja a piacgazdaság elemi normáit, drasztikusan átalakítja a tulajdonviszonyokat, és már nem titkoltan büntető jelleggel vet ki adókat. Mindezek következtében az idén szükségszerűen visszaesik a növekedés dinamikája, a bruttó hazai termék legfeljebb 2%-kal emelkedhet, és a következő években ez az ütem – gyökeresen más gazdaságpolitika hiányában – tovább hanyatlik. Ez pedig azt jelenti, hogy térségünkben ismét az utolsó helyre süllyedünk vissza.

Az elemzés teljes terjedelmében itt olvasható, tessék kattintani!