Egy Vlagyimir Putyin hivatalából kiszivárgott belső stratégiai dokumentum részletes tervet tartalmaz arról, hogy Oroszország miként tervezi átvenni a teljes ellenőrzést a szomszédos Belarusz felett a következő években, a két ország egyesülésének ürügyén. (A nyitó képen: Vlagyimir Putyin orosz elnök és Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök megbeszélést folytat elnöki rezidenciáján, Novo-Ogarjovóban 2023. február; fotó: orosz elnöki sajtószolgálat/MTI/MTI)
A 17 oldalas dokumentum, amely a beszámolók szerint 2021 nyarán született, azt a tervet taglalja, hogy Oroszország politikai, gazdasági és katonai értelemben is uralja Fehérororszországot – derül ki a Yahoo News birtokába került iratból.
Abban szemléletes részletességgel vázolják föl egy független európai nemzet politikai, gazdasági és katonai eszközökkel történő „kúszó annexióját”, miközben Oroszország hadiállapotban van, és arra törekszik, hogy elsöprő erővel meghódítsa Ukrajnát.
„Oroszország céljai Fehéroroszországgal ugyanazok, mint Ukrajnával kapcsolatban” – mondta Michael Carpenter, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet amerikai nagykövete a Yahoo Newsnak. „Csakhogy Belaruszban inkább a kényszerítésre támaszkodik, mint a háborúra. A végcélja továbbra is a teljes bekebelezés.”
A tervnek különböző verziói léteznek: egy rövid távú 2022-ig, egy közép távú 2025-ig, illetve egy hosszú távú 2030-ig. Utóbbi egy közös állam megalakítását jelenti az orosz vezetés alatt.
Mindent figyelembe vettek, ami a két ország egyesülésével jár, beleértve a belarusz törvények „harmonizálását” az Orosz Föderációéval; az összehangolt kül- és védelmi politikát, a kereskedelmi és gazdasági együttműködést az orosz érdekek prioritása alapján, valamint „az Orosz Föderáció meghatározó befolyásának biztosítását a társadalmi-politikai, tudományos-oktatási és kulturális-információs szférában is”.
A két ország egy 1999-i megállapodás értelmében már egyfajta szövetségben létezik, ám a dokumentumot megszerző sajtóorgánumok (a többi között a német Deutsche Welle és Süddeutsche Zeitung, illetve a svéd Expressen) szerint a mostani tervek Belarusz annektálásáról szólnak.
Brit hírszerzés: Putyin kiterjesztené a háborút az első évfordulóra; Moldova miniszterelnöke szerint Putyin hibrid háborút folytat országa ellen; Aljakszandr Lukasenka: a Nyugat azt szeretné, ha Ukrajna lerohanná Belaruszt
Stoltenberg: Putyin újabb háborút készít elő
Vlagyimir Putyin orosz elnök világossá tette, hogy folytani akarja a háborút, ezért az Ukrajnának eddig nyújtott támogatást nemcsak fenntartani, hanem növelni is kell – jelentette ki a NATO-főtitkár. Az Egyesült Államok felelőtlennek tartja Putyin bejelentését, hogy Oroszország felfüggeszti részvételét az Új START megállapodásban. (A nyitó képen: Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Fotó: Virginia Mayo/AP.
Az orosz elnök nem békét, hanem inkább egy újabb háborút készít elő – így reagált Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára Vlagyimir Putyin kedd délelőtti beszédére, amit az orosz parlament két háza előtt mondott el.
Putyin arról beszélt, hogy a Nyugat globális szembenállássá akarja alakítani az ukrajnai helyi konfliktust, és bejelentette, hogy Oroszország felfüggeszti részvételét az Egyesült Államokkal 1991-ben megkötött, a stratégiai nukleáris fegyverek korlátozásáról szóló START egyezményben.
Putyin azt közölte, hogy „mielőtt visszatérnének a START-szerződésről folytatott tárgyalásokhoz, tisztázni kell, hogy mi módon kell figyelembe venni Franciaország és Nagy-Britannia nukleáris arzenálját”.
Stoltenberg több fegyvert adna Ukrajnának
Jens Stoltenberg a NATO brüsszeli székházában Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel és Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselővel közösen tartott sajtótájékoztatóján fontosnak nevezte, hogy a felajánlott fegyverek mihamarabb eljussanak Ukrajnába. Közölte: a NATO találkozót hív össze beszerzési szakértők számára, hogy rendelkezésre álljanak mindazon fegyverek, melyekre Ukrajnának szüksége van.
A főtitkár sajnálatosnak nevezte, hogy Oroszország felfüggesztette részvételét a hadászati támadófegyverek csökkentéséről szóló Új START-szerződésben, és azt mondta: az orosz döntéssel a teljes fegyverzetellenőrzési architektúra felszámolódott.
Blinken: felelőtlen orosz döntés
Az amerikai külügyminiszter szerint „nagyon szerencsétlen és felelőtlen” döntés Oroszország részéről, hogy felfüggeszti részvételét a hadászati támadófegyverek csökkentéséről megkötött megállapodásban.
Antony Blinken kedden Athénban újságíróknak azt mondta, az Egyesült Államok nagy körültekintéssel fogja figyelni, hogy Oroszország pontosan hogyan cselekszik majd.
Blinken kijelentette, hogy Washington továbbra is kész bármikor tárgyalni Moszkvával a stratégiai fegyverek korlátozásáról, „függetlenül attól, hogy mi egyéb zajlik a világban vagy a kétoldalú kapcsolatokban”. Hozzátette: a világ azt várja el a két legnagyobb atomhatalomtól, hogy felelősen cselekedjék.
Sullivan: abszurd vádak
Abszurdnak nevezte Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden azt állította: a nyugati fenyegetés miatt tört ki háború Ukrajnában.
„Senki sem támadja Oroszországot. Van valami abszurd abban a gondolatban, hogy Oroszország egyfajta katonai nyomás alatt állt volna Ukrajna vagy bárki más részéről” – jelentette ki Sullivan újságírók előtt Varsóban.
Putyin Moszkvában az orosz parlament két házához intézett üzenetében azt mondta, teljes mértékben a Nyugatot terheli a felelősség az ukrajnai konfliktus eszkalációjáért. „Ők azok, akik elkezdték a háborút. És mi erőt alkalmazunk, hogy befejezzük” – mondta az orosz elnök.
Az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója röviddel az előtt tartott sajtótájékoztatót, hogy Joe Biden délután beszédet mondott a varsói királyi palotában.
Kijevből Varsóba utazott az amerikai elnök, a NATO keleti szárnyának vezető politikusaival tárgyal; Brit hírszerzés: Moszkvának kellene egy szimbolikus győzelem az évforduló előtt; Brit hírszerzés: Putyin kiterjesztené a háborút az első évfordulóra