Nagyon súlyos, hosszú távú hatásokkal járhat a teljes hazai kutatási és felsőoktatási közösségre a 21 modellváltó, közalapítványi fenntartású magyar egyetem részvételének felfüggesztése az Erasmus és Horizont Európa programokban. A világ vezető tudományos folyóiratában, a Nature-ben megjelent összefoglaló szerint nemcsak a felfüggesztett egyetemeken dolgozók, hanem még az állami fenntartású egyetemek és kutatóintézetek munkatársai is érzékelik a felfüggesztés negatív hatását.
Az Európai Unió Tanácsa 2022 decemberében függesztette fel a modellváltó, közalapítványi fenntartású magyar egyetemek uniós kutatási forrásokhoz és csereprogramokhoz való hozzáférését. Az EU megfelelő szervei és a magyar kormány párbeszédet folytatnak a felfüggesztés kivezetése céljából. Ugyanakkor a negatív hatások már most érezhetők. A felfüggesztés következményeit tárta fel a Fiatal Kutatók Akadémiája (FKA) által készített felmérés: 500-nál több 31–45 év közötti, doktori fokozattal rendelkező kutató és egyetemi oktató válaszait dolgozta fel.
A felmérésben részt vevők kétötöde tapasztalta az EU-s források befagyasztásának negatív hatásait, amelyek azonban – riasztó módon – nemcsak az érintett egyetemeken dolgozókat, hanem a teljes magyarországi tudományos közösséget érintik. A felmérés alapján a pályázati források elzárása azokat a kutatókat sújtja leginkább, akik a felfüggesztést megelőző években már nyújtottak be EU-s pályázatokat. A negatív következmények sokkal kisebb mértékben különböznek a felfüggesztett egyetemeken dolgozó kutatók és oktatók, illetve azok között, akiknek legalább részállása van a felfüggesztés által nem érintett más munkahelyen (például a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat központjaiban). A fiatal kutatók úgy látják, hogy a korlátozások nemcsak forrásmegvonással járnak, hanem nemzetközi kutatói kapcsolat-rendszereik gyengülését is, ami nyomasztó hatással lehet a hazai kutatás európai versenyképességére.
A felmérés adatai szerint a felfüggesztés egyik leghátrányosabb következménye az európai tudományos világban kialakult bizonytalanság a magyar partnerek nemzetközi projektekbe való bevonásával kapcsolatban. A válaszadóknak csaknem tizede panaszkodott arra, hogy nemzetközi partnereik nyertes konzorciumokból akarták őket kizárni annak ellenére, hogy intézményüket nem érintette a felfüggesztés.
A magyarországi kutatókkal való együttműködést egyre kockázatosabbnak ítélik meg a külföldi tudósok, és ennek hatása immár nemcsak az Erasmus és a Horizont Európa programoknál jelentkezik, hanem más, európai támogatásoknál is.
A negatív hatások ellensúlyozására a válaszadók negyede külföldi állás keresését fontolgatja, aminek következtében az ország épp azon kutatóit veszítheti el, akik fontos szerepet tudnak vállalni a magyar tudomány európai hálózatokba való integrálásában.
Az eredmények összességében arra világítanak rá, hogy a magyar tudomány nemzetközi hírneve szenvedett el nagy csapást az EU-s források felfüggesztésének következtében. A károk csökkentésére elengedhetetlen az áldatlan állapot mielőbbi megoldása úgy, hogy a hazai egyetemek ismét teljes jogú partnerként vehessenek részt az európai együttműködési hálózatokban.
A kutatás készítői szerint a felfüggesztés feloldása a magyar és közvetve a teljes európai kutatás versenyképességét is növelheti. – A teljes kutatási jelentés a Fiatal Kutatók Akadémiája honlapján olvasható magyarul és angolul.