Az Európai Bizottság ma előterjesztette az európai demokráciáról szóló cselekvési tervet, amelynek célja, hogy növelje a polgárok szerepvállalását és javítsa az európai demokráciák ellenállóképességét.
Demokratikus rendszereink számos kihívással néznek szembe, legyen szó a szélsőségek térhódításáról, vagy éppen arról, hogy sokak szerint szakadék tátong a polgárok és a politikusok között. A cselekvési terv ezekre a kihívásokra válaszul intézkedéseket határoz meg a szabad és tisztességes választások előmozdítása, a média szabadságának megerősítése és a dezinformáció visszaszorítása érdekében.
A most zajló digitális forradalom közepette is lehetővé kell tenni a polgárok számára, hogy olyan térben hozzák meg döntéseiket, ahol a vélemények szabadon kifejezhetők, a tények elkülönülnek a fikciótól, és ahol a szabad média és a civil társadalom anélkül vehet részt a vitákban, hogy rosszindulatú beavatkozástól kelljen tartania. Az európai demokráciáról szóló cselekvési tervben meghatározott intézkedések három fő pillére:
- A szabad és tisztességes választások előmozdítása
A Bizottság jogalkotási javaslatot fog előterjeszteni a fizetett politikai hirdetések átláthatóságáról, és felül fogja vizsgálni az európai szintű politikai pártok finanszírozására vonatkozó szabályokat. A Bizottság az európai választási együttműködési hálózaton keresztül el fogja mélyíteni a tagállamok közötti együttműködést. Az egészséges demokráciák sarokkövét a polgárok szerepvállalása és a civil társadalom tevékeny részvétele jelenti, és nem csak a választások idején, ezért a cselekvési terv előmozdítja az EU strukturális alapjainak és az új Kreatív Európa program forrásainak a felhasználását, és nagy hangsúlyt fektet a fiatalok aktív részvételére, mely az EU ifjúsági stratégiájának egyik kulcseleme.
2. A sajtószabadság és a médiapluralizmus erősítése
A múlt években tovább romlott az újságírók biztonsága – számos tagállamban növekszik az újságírókat érő fizikai és online fenyegetések, illetve támadások száma. Ezért a Bizottság 2021-ben ajánlást terjeszt majd elő az újságírók biztonságára vonatkozóan, amelyben kitüntetett figyelmet fog szentelni az újságírónőkkel szembeni fenyegetéseknek, továbbá kezdeményezést indít a közéleti részvételt akadályozó perek visszaélésszerű alkalmazásának visszaszorítása céljából. A Bizottság strukturált párbeszéd keretében együtt fog működni a tagállamokkal, és fenntartható finanszírozást biztosít azokhoz a projektekhez, amelyek jogi és gyakorlati segítséget nyújtanak az újságíróknak. Ezenfelül további intézkedéseket fog javasolni a médiapluralizmus támogatására, valamint a médiabeli tulajdonviszonyok és az állami hirdetések átláthatóságának növelésére, többek között a Media Ownership Monitor, a médiabeli tulajdonviszonyok nyomon követését szolgáló új projekt révén.
3.A dezinformáció elleni küzdelem
A Bizottság irányításával a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex olyan társszabályozási keretté alakul majd át, amely szabályozni fogja az online platformok kötelezettségeit és elszámoltathatóságát. A cselekvési tervben a Bizottság a külföldi beavatkozás elleni küzdelem uniós eszköztárának javítására is javaslatot tesz.
- Az európai demokráciáról szóló cselekvési terv
- Az európai demokráciáról szóló cselekvési tervet ismertető weboldal
Kötelezettségszegési eljárások: Magyarországra vonatkozó döntések
A különböző ágazatokat és szakpolitikai területeket érintő kötelezettségszegési eljárások célja, hogy a tagállamok a polgárok és a vállalkozások érdekében teljes mértékben és megfelelően alkalmazzák az uniós jogszabályokat. Az Európai Bizottság elsősorban párbeszéd útján próbálja meg rendezni a problémákat az érintett tagállamokkal. Amennyiben a helyzetet a párbeszéd során nem sikerül rendezni, a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat. A Bizottság ma a következő lépésekről döntött Magyarországra vonatkozóan:
- A Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy orvosolja a menedékjoggal kapcsolatos közbeszerzési rendelkezések hiányosságait
Az Európai Bizottság felszólító levelet küld Magyarországnak, mivel a menedékjogról szóló magyar törvény egyik rendelkezése nem felel meg az uniós közbeszerzési szabályoknak. A magyar törvény a végrehajtási kormányrendelettel együtt széles körű mentességet tesz lehetővé a közbeszerzési szabályok alól. A Bizottság úgy véli, hogy a mentesség megadásához nem teljesülnek sem az „alapvető biztonsági érdekek védelméhez”, sem a „rendkívüli sürgősséghez” kapcsolódó feltételek, amelyek indokolhatnák az uniós közbeszerzési szabályok alkalmazása alóli mentesítést. A Bizottság ezért eljárást kezdeményez Magyarországgal szemben a jogszabályok sérelmének orvoslása céljából.
- A Bizottság eljárást indít annak érdekében, hogy a magyar piacon is fogadják el az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatókat
A Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít Magyarországgal szemben, mivel a magyar hatóságok nem teljesítették az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatást (EETS) nyújtó szolgáltatók magyar útdíjköteles közúthálózaton történő elfogadásával kapcsolatos kötelezettségeiket. Az európai jogszabályok kulcsfontosságú szerepet töltenek be az EETS-szolgáltatások közös európai piacának létrehozásában. Rendelkezéseik értelmében az útdíjszedők és a szolgáltatók közötti szerződéses tárgyalásokat haladéktalanul le kell zárni, hogy az EETS-szolgáltatók számára biztosított legyen az útdíjszedési piachoz való tisztességes és megkülönböztetésmentes hozzáférés. Magyarországnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon a Bizottság által megfogalmazott érvekre.
- A Bizottság felszólít 13 tagállamot, hogy nyújtsa be hosszú távú épületkorszerűsítési stratégiáját
A Bizottság felszólító levelet küld Magyarországnak, 12 további tagállamnak és az Egyesült Királyságnak, amiért nem nyújtották be hosszú távú épületfelújítási stratégiájukat. A stratégiát az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv értelmében 2020. március 10-ig be kellett volna nyújtani a Bizottságnak. A hosszú távú épületfelújítási stratégiák az irányelv kulcsfontosságú elemei, mivel ezek határozzák meg a jelenlegi épületállomány 2050-ig történő dekarbonizációjához vezető utat, valamint az ehhez szükséges szakpolitikai lépéseket és forrásokat. Ez azért különösen fontos, mert az építőipar az energiából származó uniós üvegházhatásúgáz-kibocsátás 36%-áért felelős. Az érintett tagállamoknak két hónap áll a rendelkezésükre, hogy teljesítsék jogi kötelezettségeiket.
A fenti, valamint a más tagállamokra vonatkozó bizottsági döntésekről szóló részletes sajtóközlemény itt olvasható.
- Tájékoztató az uniós kötelezettségszegési eljárásokról
- Bővebben az uniós kötelezettségszegési eljárásokról
- A kötelezettségszegési eljárással kapcsolatos határozatok tára
Cselekvési terv az uniós médiaágazat helyreállításának és átalakításának támogatásáért
Az Európai Bizottság ma cselekvési tervet fogadott el a média- és audiovizuális ágazat helyreállításának és átalakulásának támogatása céljából. Erre az ágazatra, mely alapvető fontosságú a demokrácia, valamint Európa kulturális sokszínűsége és digitális autonómiája szempontjából, különösen nagy csapást mért a koronavírus-válság. Csökkentek a reklámbevételek, a mozik drasztikus – becslések szerint a karantén idején vetítőtermenként havi 100 000 euró – veszteségeket szenvedtek el, a médiatartalmak előállítása pedig sok helyen leállt. A cselekvési terv három tevékenységi területre, valamint 10 konkrét intézkedésre összpontosít azzal a céllal, hogy előmozdítsa az ágazat helyreállítását és átalakulását, valamint az európai polgárok és vállalkozások szerepvállalását.
- Helyreállítás: Az uniós Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében a digitális területhez kapcsolódó kiadásoknak legalább 20%-ot kell kitenniük minden nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervben. A cselekvési terv ezen túlmenően arra irányul, hogy:
- megkönnyítse az uniós támogatáshoz való hozzáférést;
- ösztönözze az audiovizuális ágazat fejlesztését célzó beruházások létrejöttét az új Media Invest kezdeményezésen keresztül;
- útnak indítsa a „News” kezdeményezést a hírmédia-ágazatra irányuló intézkedések és támogatások összefogása céljából, különös tekintettel a helyi sajtóra.
- Átalakulás: A cselekvési terv az ágazat zöld és digitális átalakulását hivatott támogatni a következő intézkedések révén:
- az adatmegosztást és az innovációt szolgáló európai médiaadatterek létrejöttének ösztönzése;
- annak elősegítése, hogy az uniós média profitálhasson a virtuálisvalóság- és kiterjesztettvalóság-technológiákból;
- a 2050-re elérendő klímasemlegességi cél elérésével kapcsolatos ágazati párbeszéd és fellépés előmozdítása.
- Szerepvállalás: Az európai polgárok és vállalkozások szerepvállalását előmozdító erőfeszítések arra irányulnak, hogy:
- párbeszéd kezdődjék az audiovizuális ágazattal;
- az európai médiatehetségek támogatásban részesüljenek;
- növekedjen a polgárok szerepvállalása többek között a médiaműveltség fejlesztése és független alternatív híraggregátorok létrehozásának támogatása révén;
- elmélyüljön az együttműködés a szabályozók között az Audiovizuális Médiaszolgáltatásokat Szabályozó Hatóságok Európai Csoportján (ERGA) belül.
A cselekvési tervben felvázolt intézkedések többségének végrehajtása már 2021 első hónapjaiban meg fog kezdődni.
Cselekvési terv: „Az európai média a digitális évtizedben”
Tájékoztató az újságírók és a médiaágazat támogatásáról
Uniós finanszírozású projektek a tömegtájékoztatás szabadságának és sokszínűségének támogatására