Kanadában ezekben a napokban döntenek arról, hogy kitoloncolják-e Mohácsi Viktóriát. A volt EP-képviselő azt hangoztatja, hogy veszélybe kerül az élete, ha vissza kell térnie Magyarországra. A New York Times szerint Mohácsi ezzel szemben azt mondja, hogy odahaza a szélsőséges csoportok részéről erőszak, a hatóságok oldaláról pedig üldöztetés vár rá, mert a tatárszentgyörgyi roma gyilkosság után feltárta, hogy a rendőrség enyhén szólva hanyag munkát végzett, amikor a helyszínen vizsgálta a két áldozat: az apa és ötéves fia halálának körülményeit. Az eset után nem sokkal kezdtek fenyegető üzenetek érkezni az asszony címére, emiatt rendőrök vigyáztak az otthonára.

Azzal is kivívta bizonyos körök ellenérzését, amikor arról beszélt a Cozma-ügy kapcsán, hogy a kézilabdás provolkálhatta gyilkosait. Az életét fenyegető veszély kapcsán a legfőbb érve az, hogy tudja, mi áll abban a részben titkos kormányjelentésben, amely a romagyilkosságok után a Nemzeti Nyomozó Iroda tevékenységét mérte fel. A magyar kormányszóvivő ezzel szemben sürgeti, hogy ha Mohácsinak bizonyítéka van bármiféle bűnös összeesküvésről a magyar rendfenntartó erők kötelékén belül, akkor terjessze elő azokat. A magyar hatóságok egyben visszhangozzák a kanadai fél véleményét, miszerint a politikai menedékkérelmek jó része mögött szervezett embercsempészcsoportok állnak. A cikkben megszólal Gulyás József, az ominózus jelentés egyik szerzője, aki szerint Mohácsinak nincs oka a félelemre. Arra is kitért, hogy Tatárszentgyörgyön a rendőrök valóban slendriánul hajtották végre a helyszíni szemlét, de azt ő sohasem mondta, hogy a hatóságok aktívan közreműködtek volna az eseményekben. (Az esettel fényképes írásban foglalkozik a Times is.) 

Az Independent című brit lap mellett igen sok német és angol nyelvű, továbbá ázsiai és közel-keleti sajtóorgánum számol be arról, hogy Magyarországon megkésve ugyan, de háborús bűnök miatt vádat emeltek Csatáry László ellen. A 98 éves férfit azzal vádolják, hogy a 2. világháború idején, Kassán sok ezer zsidó deportálását felügyelte, sőt maga is közreműködött kivégzésekben és kínzásokban. A pozsonyi Zsidó Közösségek Szövetségének szóvivője szerint azt akarják, hogy Csatáryt adják ki Szlovákiának és ott kerüljön börtönbe, mert magas kora miatt nem valószínű, hogy Magyarországon lecsuknák. A budapesti Legfőbb Ügyészség szóvivője viszont azt közölte, hogy a szlovák fél még nem kereste meg ez ügyben a magyar hatóságokat. A per előreláthatólag három hónapon belül indul meg az ügyben. 


A New York Times megjegyzi, hogy az ügy éppen akkor kerül előtérbe, amikor az Orbán-kormánnyal szemben egyre gyakoribbak a bírálatok a legutóbbi alkotmányreform miatt. A módosítások folytán megváltozott az igazságszolgáltatás szerepe és visszaszorult az emberi jogok védelme, ezzel szemben fontos szempont lett a magyar nemzet méltóságának megóvása. Az utóbbi években megnőtt a Jobbik befolyása is, és a magyar fasiszták nyilvános dicséretet kapnak abban a vitában, amely az ország 2. világháborús szerepéről folyik. Éppen e háttér miatt a jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ igazgatója a jó szándék jelének és helyes lépésnek tartja a Csatáry elleni vádemelést. Szerinte a fejlemény üzenete az, hogy az új Magyarország hősei nem lehetnek Csatáry-félék. 

(Az üggyel foglalkozik még: Washington Times, Fox News Channel, Wall Street Journal, Washington Post, Reuters, Guardian, BBC, Die Welt, Süddeutsche Zeitung, Die Zeit, Spiegel, Die Presse, Standard, Neue Kronen Zeitung.) 

A nemzetközi lapszemle itt folytatódik, tessék kattintani!