A múlt néhány évben a válság ellenére is tombolt a cégalapítási kedv Magyarországon. Ez azonban inkább csak „hazai sajátosság” volt, nem pozitív eredmény. A legutóbbi időkig rendre több vállalatot alapítottak hazánkban, mint ahány megszűnt: 2011-ben például kétszeres volt az alapítások száma a törlésekéhez képest. Az Opten Kft. előrejelzései alapján azonban – a modern cégtörténelemben először – az idén mintegy 1,2-szer nagyobb lehet a cégjegyzékből kivezetett cégek száma az alapításokénál.
A megyék cégfluktuációs értékei az Opten Cégfluktuációs Indexe (Opten – CFI) alapján erősen ingadoznak, de általánosságban csökkennek. Ez azt jelenti, hogy az adott időszak alatt az adott területen megszűnt és alapított cégek számának összege az időszak elején rendben működő vállalkozásokéhoz mérten folyamatosan csökken.
Az utóbbi években a három leghektikusabb megyének Nógrád, Komárom–Esztergom és Szabolcs–Szatmár–Bereg számított. Ez utóbbi esetében a CFI-érték meredeken csökken: a múlt három évben az igen magasnak számító mintegy 22 százalékról 15 százalékra javult, és idén 12 százalék körüli lehet. Nógrád megye folyamatos 16–17 százalék körüli CFI-értékével tavaly az utolsó helyre szorult a stabilitási listán, az idén pedig még inkább meg fogja haladni a többi megye fluktuációs arányát. Ez Nógrád kumulált pénzügyi adataival is összhangban van, amelyek szerint a megye az utóbbi években erősen veszteséges volt.
Az adatok alapján a legstabilabb megyének Pest (Budapest nélkül), Vas, továbbá Tolna, Győr–Moson–Sopron és Baranya bizonyult. Pest megye az Opten–CFI szerint élesen elválik a többi megyétől. Csupán 2011-ben előzte meg valamelyest Vas, azóta azonban folyamatos 3 százalékos előnye van a második legstabilabb megyéhez képest is. Vas megye pénzügyi adatai alapján is figyelemre érdemes, ugyanis a 2010-i, 10 százalék körüli összesített vesztesége után 4 százalék körüli nyereségességet elérve tudott talpra állni. „Pest megye stabilitása és az ott működő vállalatok nagy száma az országos CFI-átlagot is kedvező irányba mozdítja, így összességében nagyon kedvezően hat az egész ország teljesítményére. Az eredményes gazdálkodás valószínűsíthetően a főváros közelségéből s az ennek köszönhető jó infrastruktúrából fakad” – mondjaTóth Tamás, az Opten ügyvezető igazgatója.
A végrehajtások arányát megfigyelve, Somogy és Tolna megye számít a legveszélyesebb területnek, ami valószínűleg arra is visszavezethető, hogy a nagy végrehajtási arányú vendéglátó- és építőipar felül-, míg az igen biztonságosnak tekinthető infokommunikációs és tanácsadói szektor alulreprezentált e megyékben. A 2010-ben első helyezett Baranya tavaly óta több, mint 7 százalékot javult a végrehajtások tekintetében, megközelítve az országos átlagot. A legbiztonságosabb megyékben – Zala, Győr–Moson–Sopron, Bács–Kiskun és Hajdú–Bihar – jellemzően felülreprezentált az alacsony végrehajtási arányú mezőgazdaság, így ezek az országrészek ebből a szempontból sokkal stabilabbak is. Összességében ugyanakkor elmondható, hogy a végrehajtások aránya lassan növekszik az egész országban.
Fejlett iparának és mezőgazdaságának köszönhetően Győr–Moson–Sopron megyét csekély végrehajtási aránya mellett kiemelkedő nyereségesség jellemzi, hiszen a múlt években ebből a szempontból is dobogós volt a megyék összehasonlításában. A céginformációs mutatók szerint Zala az egyik legkérdésesebb megye: bár rendkívül alacsony végrehajtási arány jellemzi, mégis az egyik legveszteségesebb. A számok tükrében a zalai cégek még profitábilis működésük és likviditásuk rovására is idejében rendezik számláikat, elkerülendő egy esetleges végrehajtási eljárást. „Az Opten adatai arról árulkodnak, hogy a Zala megyei cégek az üzletileg etikus viselkedés hosszú távú hasznát a rövid távú nyereségességnél többre becsülik” – adja az adatsor egyik lehetséges értelmezését Tóth Tamás.