Új tavak és biotópok, kilátóhelyek és pihenőalkalmatosságok, hőségtűrő fák, kertek, legelésző juhok: így újul meg és küzd a klímaváltozás hatásai ellen a bécsi Duna-sziget – felerészt az Európai Unió finanszírozásában. (Nyitó kép: Duna-sziget © Eurocomm-PR/Regina Hügli)
Amióta méréseket végeznek, a tavalyi volt az ötödik legmelegebb nyár Bécsben. A hősziget-jelenség az osztrák fővárost különösen sújtja, a Duna-sziget sem kivétel. A kedvezőtlen hatások ellensúlyozására Bécs a sziget megújítása mellett döntött. A klímavédelmi program az Európai Unió LIFE DICCA tervének részeként valósul meg, amely arra mutat jó példát, miként alkalmazkodhat egy nagyváros a klímaváltozáshoz.
A Duna-sziget kialakításakor, az 1970-es, 1980-as években a folyó egyes holtágait megőrizték, tavacskákat alakítottak ki belőlük, melyek később ritka állat- és növényfajok értékes élőhelyeivé váltak. A klímaváltozás miatt azonban a tavakat már a kiszáradás fenyegeti, ezért a város a meglévők újraélesztése és két új tó létrehozása mellett döntött.
A tavak vízkészletének megújítása szélturbinákkal működtetett öntözéses vízcsere-rendszerrel történik és várhatóan még az idén elkészül. A Tritonwasser-tavon kilátópont is épül.
Elkezdődött három fenológiai kert építése, ahol a növények fejlődési szakaszait lehet vizsgálni. A kertekbe őshonos fákat és cserjéket telepítenek, a látogatók pedig információs táblák segítségével követhetik nyomon az egyes fajok életciklusát a különböző évszakokban. Tavaly 25 szárazság- és hőségtűrő vadgyümölcsfát is telepítettek a szigetre, amely jól bírja a városi klímaváltozás hatásait. Ezek a fák ökológiailag különösen értékes fajok: vadalma, madárberkenye, sajmeggy (törökmeggy), szelídgesztenye.
Akik a nyári hőségben a szigeten megpihennének, letelepedhetnek az újonnan létesített öt, hűsítő pergola árnyékában is. Az indákkal befuttatott pergolák alatt ülő- és fekvőalkalmatosságok találhatók, ahonnan csodás panoráma nyílik a Dunára. Az árnyékolókkal további 210 négyzetméter zöldfelület keletkezett.
Májustól novemberig az idén is munkába állnak a szigeten a „fűnyíró bárányok”: az állatok környezetbarát módon tartják karban a füves területeket a sziget északi részén. A juhok tavaly 14 hektárt legeltek le, az így gondozott füvet pedig a mérések szerint sokkal több rovarfaj látogatja a gépi nyírású rétekhez képest. A szigeten ugyancsak tavaly óta 18 méhfaj is él, közöttük mézelő- és vadméhek. Amellett, hogy a méhek segítenek az ökoszisztéma fenntartásában, nekik köszönhetően a szigetnek már saját méze is van, amelyet helyben meg is lehet vásárolni.
A Duna-sziget mikroklímájának mérésére és az időjárás megfigyelésére 2019-ben napenergiával működő öt meteorológiai mérőállomást telepítettek. A klímabarát lépésekkel várhatóan csökken a sziget gondozásakor kibocsátott szén-dioxid mennyisége és a ráfordított energia is, a terület mikroklímája pedig javul.
Az ötéves LIFE DICCA kezdeményezés 2023-ig tart, a kétmillió eurós összköltség felét az Európai Unió állja.
