Mai ítéletében az Európai Bíróság kimondta, Magyarország uniós jogot sértett: a PM10-szennyezés rendszeresen és tartósan túllépte az uniós napi határértéket a 2005-17 közötti vizsgálat időszakában és a kormány nem hozott megfelelő intézkedéseket azért, hogy a határérték-túllépés a lehető legrövidebb ideig tartson. (A nyitó képet Paweł Starnawski / Greenpeace készítette.)
A részecskeszennyezés miatt évente több mint 13 000 magyar hal meg idő előtt. [2] Számos tudományos kutatás bizonyítja, hogy a légszennyezettség növeli a koronavírussal megfertőződés esélyét is, továbbá súlyosbítja a koronavírus okozta betegség lefolyását.
A Greenpeace azt várja a magyar kormánytól, hogy támogassa a lakosság korszerű fűtési technológiákra való áttérését, és sürgősen lépjen fel a forgalom csökkentéséért, valamint korlátozza a régi, szennyező járművek közlekedését.
A Bíróság mai ítélete kimondta: „Magyarország nem teljesítette egyrészt az annak biztosítására vonatkozó kötelezettségét, hogy a PM10 részecskékre vonatkozó napi határértéket a teljes területén tiszteletben tartsák, másrészt az annak biztosítására irányuló kötelezettséget, hogy e határértékek túllépésének időtartama a lehető legrövidebb legyen”.
A hazai döntéshozók jó évtizede képtelenek fellépni az országot sújtó, évi 12-14 ezer magyar életét követelő légszennyezés ellen. Az Európai Bíróság mai ítélete a napi határértékek megsértésére vonatkozik „2005. január 1-jétől Budapest térségében és a Sajó-völgyben, másrészt 2011. június 11-től (2014 kivételével) Pécs térségében, mindhárom érintett zóna esetében 2017-ig.
A Bíróság mai ítéletében kimondta: a vizsgált időszakban, a szóban forgó zónákban a PM10-részecskékre vonatkozó napi határértékeket igen nagy rendszerességgel túllépték, ezáltal e túllépéseket rendszeresnek és tartósnak kell tekinteni.”
A múlt években a szálló por koncentrációja továbbra is számos hazai mérőállomáson haladta meg a PM10-re megállapított napi órás egészségügyi határértéket. 2019-ben kettő kivételével mindegyik hivatalos mérőponton volt határérték-túllépés. A jogszabályban megengedett 35 napnál 6 mérőállomás esetén volt több túllépés, Miskolc Alföldi úti állomásán 70 ilyen nap volt. Egyelőre nem áll rendelkezésre a légszennyezettségre vonatkozó 2020-as jelentés, ám az előzetes adatokból az látszik, hogy tavaly sem volt érdemi előrelépés: PM10-ből például Miskolcon továbbra is ötvennél több napon volt határérték felett a szennyezettség, Sajószentpéteren, ahol a fűtési szennyezés a jellemző, pedig már márciusra meglett a 35. határérték felett szennyezett nap.
Az EEA (Európai Környezetvédelmi Ügynökség) 2020. novemberi jelentése szerint, miközben a múlt évtizedben a hatékony intézkedések következtében a legtöbb nyugat-európai országban 20-30%-kal sikerült csökkenteni a részecskeszennyezés miatti halálozást, aközben hazánkban lényegesen kisebb mértékű javulást értünk el [3]. Az érdemi intézkedésekkel – mint a szennyező fűtési formák visszaszorítása, az épületek hőszigetelésének javítása és a szennyező járművek kiszorítása – továbbra is adósak a hazai döntéshozók.
Az EEA-jelentés szerint a lakosságarányos életvesztést nézve, Magyarország, Bulgária és Lengyelország után a harmadik legszennyezettebb levegőjű tagállam az Európai Unióban. Az azonnali intézkedések elvégzésére nem lehet kifogás a koronavírus-válság, a vírusveszély pont még sürgetőbbé teszi a légszennyezettség elleni fellépés szükségességét. Tudományos jelentések sora mutatja: a levegőszennyezés nemcsak könnyíti a koronavírus terjedését, de súlyosabbá is teszi a betegség lefolyását. [4]
A szennyező járművek használatának korlátozásáért mind országos, mind települési szinten fel kell lépni. A Greenpeace petíciójában a zöldszervezettel együtt már csaknem 40 ezren várják a Fővárosi Önkormányzattól, hogy ígéretének megfelelően hozza nyilvánosságra a szennyező járművek kivezetésére vonatkozó ütemtervét.
Ahhoz azonban, hogy Magyarország levegője tisztább legyen, nem elég csupán települési szinten fellépni a légszennyezettség ellen. A kormányzatnak megvannak az eszközei és lehetőségei, hogy olyan levegőtisztasági intézkedéseket hozzon, amelyekkel tenni tud minden magyar egészségéért. A Greenpeace ezért a következőket várja a magyar kormánytól:
- A fűtéskorszerűsítés támogatása: Csökkentsék a fűtés okozta légszennyezést – ld. a Greenpeace és a Levegő Munkacsoport kapcsolódó javaslatcsomagját, amelyet a két szervezet 2016-ban eljuttatott a miniszterelnökséghez is.
- Az illegális hulladékégetés felszámolása: A hatóságok – kormányhivatalok, jegyzők, rendőrség – szigorúan és hatékonyan lépjenek fel a légszennyezéssel járó illegális hulladékégetések, például a háztartási szeméttel történő fűtés ellen, valamint tiltsák be a lignit lakossági égetését.
- Tiszta fűtési módok támogatása a rászorulók körében is: Legyenek szociális szempontokat is figyelembe vevő támogatások a tiszta tüzelési és fűtési módokra való átálláshoz, valamint az eddigieknél hatékonyabb felvilágosító kampányok révén tájékoztassák a lakosságot a helytelen égetés káros egészségi, környezeti és gazdasági hatásairól, jogi vonatkozásairól és a lehetséges alternatívákról.
- Szennyező járművek importjának korlátozása: a 2020-i kormányzati ígéretekhez híven, lépjenek fel végre a régi, szennyező járművek behozatala ellen.
- Az ingyenes parkolás megszüntetése: a tiszta levegőért a forgalmat csökkenteni kell, ezért a koronavírus-járvány alatt bevezetett, további forgalmat generáló ingyenes parkolást meg kell szüntetni.
- Behajtási díj bevezetésének engedélyezése: tegyék lehetővé, hogy a városok, elsősorban a főváros behajtási díjat vezethessen be a szennyező járművekre.
A PM10-en túl a nitrogén-dioxid éves határérték-túllépés miatt is kötelezettségszegési eljárás van folyamatban Magyarország ellen, melynek a vége hasonló ítélet lehet, ha a kormány nem lép fel az NO2-szennyezettség ellen.
[1] Az Európai Bíróság ítélete: https://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2021-02/cp210012hu.pdf[2] Az EEA (Európai Környezetvédelmi Ügynökség) 2020. novemberi jelentése szerint hazánkban a PM2.5-szennyezettség miatt évente 13 100 magyar ember hal meg idő előtt. Jelen bírósági ítélet a PM2.5-et is magában foglaló PM10 határérték túllépés miatt történt. [3] Az EEA 2020. novemberi jelentése: A PM2.5 miatt idő előtti halálozás csökkenése 2009-2018 között Európában.