A képviselők ma Angela Merkel német kancellárral és Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel vitatták meg a következő hat hónap német tanácsi elnökségének stratégiáját és céljait. (A nyitó kép forrása: https://www.politik-kommunikation.de)
Az „Együtt Európa helyreállításáért” jelszóval induló német elnökség eltökélt a járvány okozta hatalmas feladat megoldása mellett, mondta Merkel kancellár. Öt olyan területet emelt ki, amelyen Európának dolga van, ha egységesen és erősen szeretne kilábalni a jelenlegi válságból: alapvető jogok, szolidaritás és kohézió, éghajlatváltozás, digitalizáció, és Európa szerepe a világban. „Németország kész arra, hogy különösen nagy szolidaritást mutasson” avégett, hogy zöld, innovatív, fenntartható, digitális és versenyképes Európa épüljön – hangsúlyozta a kancellár. – Európa nagy dolgokra képes, ha együttműködünk egymással és szolidárisak maradunk egymás iránt” – jelentette ki. A kancellár teljes beszéde.
„Nem is lehetne nagyobb az előttünk álló kihívás” – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. „De a Next Generation EU-tervnek köszönhetően erősebben lábalhatunk ki a válságból. Németország az együtt szót választotta szlogenéül. Ez a szó az unió motorja.” Von der Leyen hangsúlyozta: Európának az új hosszú távú költségvetésre (MFF) és a Next Generation EU nevű helyreállítási programra egyaránt szüksége van. A Bizottság mindent megtesz, hogy sikerüljön megállapodni az unió finanszírozásáról – jelentette ki.
Manfred Weber (EPP, Németország) szerint az unió a félelem miatt bukdácsol válságról válságra. „A félelem a szolidaritás, a jövő és a szabadság ellensége.” Magasak az elvárások a német elnökséggel szemben, folytatta. „A szolidaritáshoz most bátorságra van szükség: ebben a hónapban meg kell állapodnunk a helyreállítási alapról. Egyetlen közösség sem marad fenn közösségi szellem nélkül. Számunkra ezt a szellemet az európai életmód jelenti” – tette hozzá.
Iratxe García Pérez (S&D, Spanyolország) „vállvetve” szeretne azon dolgozni a német elnökséggel, hogy az európaiak érdekében felszámolják az unióban az észak–dél és a kelet–nyugat ellentétet. „Be kell bizonyítanunk, hogy létre lehet hozni egy igazságosabb és fenntarthatóbb társadalmat, amelyik gondol a környezetre és a következő generációra (…), megvédi a munkavállalókat, fenntartja a sokszínűséget, és szolidárisan viszonyul a bevándorláshoz” – tette hozzá. „Most a helyreállítási terv és a többéves keretköltségvetés elfogadása a lényeg” – mondta Dacian Cioloş (RE, Románia). „Európát egy vízió és erős értékek körül építjük. Ideje, hogy a jogállamiság fenntartását az uniós források elérésének feltételévé tegyük. Itt a politikai lehetőség: használjuk ki a rendkívüli csomag adta meggyőző erőt.”
Jörg Meuthen (ID, Németország) tájékozatlansággal és elméletiséggel vádolta a kancellárt. „Ön elárulja az európaiság szellemét és veszélybe sodorja a jövő generációt” – jelentette ki az európai zöld megállapodásra és a helyreállítási csomagra utalva. „A szolidaritásról alkotott képe abszurd” – mondta.
Ska Keller (Zöldek/EFA, Németország) szerint az uniónak ugyanazt a határozottságot kellene mutatnia az éghajlati válság kapcsán, mint ahogy a járvánnyal kapcsolatban viselkedett. „Úrrá kell lennünk a koronavírus-járványon és el kell kerülnünk az éghajlati válságot.” A német elnökség egyebek között egy olyan ambiciózus éghajlati törvény elfogadásával érhet el látványos előrelépést, amely az üvegházhatású gázok 2030-ra 65 százalékos csökkentését tűzi ki célul.
Raffaele Fitto (ECR, Olaszország) szerint a koronavírus-járványra adott uniós válasz eddig „lassú, nem túl hatékony és a valódi szolidaritást nélkülöző” volt. Németországnak a saját önzését félretéve és az unió eredeti szellemét felelevenítve el kellene kerülnie a múlt hibáit. „Új életet kell lehelnünk a gazdaságba, eredményes kereskedelmi politikát kell folytatnunk, és újra kell indítani az egységes piacot”.
Martin Schirdewan (GUE/NGL, Németország) a pénzügyi válság idején alkalmazott káros megszorító politikára emlékezve arra kérte Merkel kancellárt, hogy ne kövesse el ugyanazt a hibát kétszer. A képviselő a nagy vállalatokra kivetendő digitális adó tanácsi akadályozásának megszüntetését várja a kancellártól.
Merkel kancellár válasza a képviselőcsoportok vezető szónokainak felszólalásaira itt olvasható. A vita magyar felszólalói: Győri Enikő (EPP) és Cseh Katalin (RE).
Vita az uniós költségvetésről és a helyreállításról
A képviselők az Európai Tanács június 19-i ülése után és a július 17-i csúcstalálkozó előtt kifejtették álláspontjukat az unió jövőbeli finanszírozásáról és a gazdasági helyreállításról.
Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel, és a Bizottság elnökhelyettese, Maroš Šefčovič részvételével lebonyolított vitában a legtöbb képviselő megismételte, hogy a helyreállítási csomagról és az újratervezett hosszú távú költségvetésről (MFF) benyújtott bizottsági javaslatot a puszta minimumnak tekinti a parlamenti jóváhagyáshoz.
A képviselők megfelelő tervet várnak a piacról felvett pénzek visszafizetésére, beleértve az unió úgynevezett „saját (bevételi) forrásainak” reformját. Ilyen saját forrás lehetne például a digitális adó vagy a kibocsátás-kereskedelmi rendszeren alapuló adó, amelyek bevezetésével elkerülhető lenne, hogy a helyreállítás költségeit az európai polgárok fizessék ki.
• Több képviselő szerint a helyreállítási tervhez kapcsolódó feltételek nem eredményezhetnek újabb megszorító intézkedéseket;
• tiszteletben kell tartani a jogállamiságot; és
• a beruházásokkal ellenállóbbá kell tenni az unió gazdaságát, például a digitális menetrend megerősítésével.
Egyes képviselők az unió bruttó nemzeti termékének „alig 1,5 százalékára rúgó” csomagról beszéltek, míg mások túl nagynak találják a végösszeget és bírálták, hogy az unió hitelt vesz fel. Számos képviselő szerint hosszú távon kell gondolkozni, hiszen előfordulhat, hogy újabb kijárási korlátozásokat kell elrendelni. Hangsúlyozták, hogy „a tanácsi megállapodás nem a végső szó”, mert a Parlamentnek – amely készen áll a tárgyalásra – abszolút többséggel el kell fogadnia a 2021–27 közötti hosszú távú költségvetést ahhoz, hogy életbe léphessen.
A Szerződés 324. cikkével összhangban David Sassoli, a Parlament elnöke, a Tanács soron következő, német elnökségét képviselő Angela Merkel kancellár, és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke július 8-á találkozott az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel. A vezetők felmérték az eddigi eredményeket és felkészültek a küszöbön álló politikai tárgyalásra.
Az unió állam- és kormányfői június 19-én videókonferencián vitatták meg a koronavírus-járvány utáni helyreállításra vonatkozó terveket és az unió következő hosszú távú költségvetését, amelyet a Bizottság május 27-én mutatott be a Parlamentben. A Tanácsnak nem sikerült közös álláspontra jutnia. Az unió vezetői július 17-én üléseznek ismét, immár Brüsszelben. Ezen az ülésen Charles Michel, az Európai Tanács elnökének a csúcstalálkozó előtt bemutatandó konkrét javaslatáról próbálnak majd megegyezni.
Az egyes felszólalók beszédei a nevekre kattintva tekinthetők meg. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság alelnöke Siegfried Mureşan (EPP, Románia) Iratxe García Pérez (S&D, Spanyolország) Gyöngyösi Márton (független) Valérie Hayer (RE, Franciaország) Gilles Lebreton (ID, Franciaország) Philippe Lamberts (Zöldek/ESS, Belgium) Johan Van Overtveldt (ECR, Belgium), a Költségvetési Bizottság elnöke Manon Aubry (GUE/NGL, Franciaország)