Klubrádió: a Brüsszelbe küldött levélre Budapest válaszol – mikor és mit?

Az Európai Bizottság azt kéri a magyar kormánytól, hogy a Klubrádiónak ne kelljen beszüntetnie adását az ultrarövidhullámon. A Reuters hírügynökség megszerezte azt a levelet, amelyet kommunikációs részlegének vezetője, Roberto Viola pénteken írt alá, és amely azt tartalmazza, hogy az Orbán-kabinet tegyen sürgős lépéseket a rádió érdekében. A brüsszeli magyar EU-nagykövetnek, Stelbaczky Tibornak címzett üzenet kezdeményezi, hogy az adó mindaddig sugározhasson az eddigi sávon, amíg megszületik a végleges döntés a frekvencia sorsáról, illetve amíg a határozat jogerőre emelkedik.

Felveti továbbá, hogy a magyar fél szavatolja az uniós jog érvényesülését, ugyanakkor ne érje jóvátehetetlen kár a Klubrádiót. Hiszen az jelenleg azzal a kockázattal néz farkasszemet, hogy lekapcsolják az analóg hullámhosszról, igencsak kétes jogi érvek alapján. Noha Magyarországnak – egykori szocialista államként – tisztelnie kell a szólásszabadságot és a vállalkozás jogát, valamint be kellene tartania az arányosság elvét.

A brüsszeli magyar uniós képviselet szóvivője megerősítette, hogy megkapták a levelet. Azt is közölte, hogy arra Budapestről válaszolnak majd. Ugyanakkor a Reuters emlékeztet arra, hogy a Klubrádió kapcsán az EU a héten már aggályait fejezte ki a magyar sajtószabadság állapota miatt. Továbbá, hogy Orbán Viktort az unió és nemzetközi jogvédő szervezetek már régóta bírálják, amiért nyomás alatt tartja a médiát, a civil szervezeteket, a bíróságokat és a tudományt-oktatást. A miniszterelnök azonban alaptalannak tartja a kritikát és nem hajlandó változtatni politikáján.

 Erősödik a félelem a magyar sajtószabadság miatt, miután a Klubrádió az utolsó napját kezdte meg az analóg hullámhosszon. A bírálók úgy ítélik meg, hogy a bezáratás része a haladó hangok elleni hadjáratnak Közép-Európában, miután Orbán Viktor kemény kézzel lép fel a független szerkesztőségek ellen. A vezető európai lap, a Financial Times is idézi Hardy Mihályt, a Klubrádió hírigazgatóját, aki azt hangsúlyozza, hogy önálló rádiók még a putyini Oroszországban is vannak, bár ott az újságírókat szokták megölni. Magyarországgal ezzel szemben a rádiót csinálják ki, vagy a sajtót magát.

A Fidesz 2010 óta tovább szorongatta a közigazgatást, a kulturális intézményeket, valamint az igazságszolgáltatást és a médiát. A kormány kitessékelte a CEU-t, és azt követeli, hogy a külföldi támogatást élvező civil szervezetek vessék magukat alá a Lex Sorosnak, jóllehet azt jogsértőnek minősítette az Európai Bíróság. Továbbá Orbán saját embereit nevezte ki a bíróságok kulcsposztjaira, ily módon próbálva még inkább erősíteni befolyását a hatalmi ágra.

A Klubrádió elleni fellépés, amit két kisebb adminisztratív vétséggel indokolnak, csak tetézi a média elleni sokéves fellépést. Az Indexet tavaly a miniszterelnök szövetségesei vették át. A KESMÁ-ba csaknem 500 kormánypárti orgánumot tömörítettek. Kovács Zoltán államititkár-szóvivő ugyanakkor semmi kivetnivalót nem talál a bíróság e heti döntésében. Szerinte szó sincs politikai beavatkozásról, itt piaci magánszereplők, a médiahatóság és a bíróság ügye jelenik meg.  

Közben pedig független országos televízióként már csak az RTL működik – mondja Urbán Ágnes a Mérték Médiaelemzőtől. A közönség nagy része a hagyományos sajtón keresztül alapvető a hivatalos propagandát kapja. Az egyetlen szabad terep immár csupán a világháló. Ezzel szemben Mráz Ágoston Sámuel, a hatalom által kistafírozott Nézőpont Intézet igazgatója azt hangoztatja, hogy a kormány mindössze kiegyensúlyozott erőviszonyokat igyekszik teremteni a médiában.

Hardy Mihály szerint azonban ami most a Klubrádióval történik, az olyan, mintha lezárnák a biztonsági szelepet, amelyen keresztül idáig el tudott távozni a gőz. Csáky Zselyke, a Freedom House regionális kutatási igazgatója pedig azt emeli ki, hogy a tekintélyelvű vezetők tanulnak Magyarországtól. Így pl. aggasztó, ami a lengyeleknél történik, mert azt látni, hogy terjed a magyar modell.

„A magyar sajtó szabad, színes, és sokrétű” – idézi a Der Standard Médiatanács elnök asszonyát, aki megpróbálta megvédeni a Klubrádióval szembeni eljárást. Karas Mónika a 10 éve hozott médiatörvényre hivatkozott, noha azt már bevezetésekor igen erős külföldi bírálatok fogadták. A Klubrádió két apró szabályszegésért veszti el sugárzási jogát. Amúgy pedig a médiahatóság kizárólag a jobboldali-nemzeti Fideszhez közelálló tagokból áll.

A lap felidézi, hogy a múlt években egyre-másra kényszerültek lehúzni a rolót független szerkesztőségek, lásd a Népszabadságot, ami nagy nemzetközi figyelmet keltett. A másik nevezetes történet az Indexé, ahol szinte az egész szerkesztőség felállt, miután menesztették a főszerkesztőt.

A magyar kormány azonban minden felelősséget elhárít magától, és a „szabad piaccal”, illetve a „magángazdasággal” takarózik. Egyébiránt immár három éve egyetlen konszernhez tartozik a kormányszimpatizáns orgánumok döntő többsége.

Orbán Viktor egyik közeli munkatársa elárulta, hogy Kínát alapvetően politikai megfontolások vezérlik a koronavírus ellenanyagának szállításánál– írja a The Wall Street Journal. Ám mivel az EU tehetetlenkedik, amihez hozzájön a szer amerikai exporttilalma, Magyarországnak nem sok választása marad, hogy kihez forduljon segítségért. A kérdés azért vetődött fel, mert szakértők szerint Kína a vakcina-diplomáciával növeli befolyását Európában, bár több európai ország képviselői is úgy nyilatkoztak, hogy Peking semmiféle politikai feltételt nem támasztott a szerződéskötésekkor.

Mivel azonban Szerbiában sikerrel zajlik az oltási kampány a kínai szerrel, a földrészen más kisebb országok is Peking közreműködését kérik, miután az európai beszerzés akadozik és a nyugati gyárak termelési nehézségekkel küszködnek. Ez pedig helyzetbe hozza az ázsiai nagyhatalmat, amely úgy állítja be magát, mint igazán megbízható szövetségest a Covid-19 elleni küzdelemben. A járvány különben pont Kínában robbant ki és indult „világot meghódító” útjára.

Leginkább az a két, kínai készítmény rúg labdába, amelyet az állami Sinopharm, illetve a magánkézben lévő Sinovac fejlesztett ki. Az előbbit Magyarország már engedélyezte és rendelt is belőle. A csehek most fontolgatják, hogy ők is kérnek az oltásból. A Nyugat-Balkánon pedig Montenegro és Észak-Macedónia a közeli jövőben akarja bejelenteni igényét.

Európai források is megerősítették, hogy Kína bemutatkozásként mindenkinek egymillió adagot ajánl, napokon belüli szállítással. A nyugati vetélytársaknál a határidő több hónapos, de még ott is késések tapasztalhatók. Ily módon erősödhet Kína helyzete egy olyan térségben, ahol az USA-val verseng. Ezt támasztja alá, hogy az európai vevőkkel a kínai állam tárgyal és nem a gyártó cégek. Viszont afrikai megrendelők arról számolnak be, hogy Kína nekik nem teljesített időre.

Hruscsov dédunokája nem gondolja, hogy Navalnij le tudná vadászni Putyint, bármennyire is karizmatikus és rokonszenves az ellenzék vezére – írja a Project Syndicate. Az elnök ugyanis rendőrállamot alakított ki az eltelt 10 évben és kész minden eszközt bevetni hatalma fenntartására. Nyina Hruscsova, aki a New York-i New Schoolon tanít, úgy ítéli meg, hogy a rezsim egyáltalán nem rendült meg. És hét végi tüntetések főleg nem tudják meghátrálásra kényszeríteni.

Mégis hatalmas túlzás, sőt teljesen ésszerűtlen, hogy az orosz államfő ekkora erővel lép fel ellenfele, Navalnij munkatársai és támogatói ellen. Már idáig több ezer demonstrálót vettek őrizetbe, brutális erőszakot bevetve. Blokkoltak közösségi oldalakat, mert azok gerjesztették az elégedetlenséget. Viszont az állami tévék áradoznak Putyinról, egyben igyekeznek minden erővel lejáratni a tiltakozó mozgalmat.

A Kreml az állam ellenségeként kezeli Navalnijt, ami a sztálini kirakatpereket idézi, de ő nem adja meg magát a diktátornak, nem vallja be „bűneit”. Viszont bemutatja, hogy a politikai élgárda milyen mértékben megszedte magát a korrupció eredményeként és ez sokat árt közvetlenül Putyinnak. Olyan, mintha Navalnij lenne napjaink Trockija, akit el kell takarítani az útból.

A Kreml félelmeit csak fokozza, hogy szép lassan kifejlődhet egy palotaforradalom. A Krím megszállása miatt elrendelt nyugati megtorló intézkedések megfojtják a gazdaságot, táplálják a politikai elit nyugtalanságát, miután ezek az erők szeretnének hozzájutni svájci bankszámláikhoz és felkeresni toszkánai villáikat. Úgyhogy lehet, hogy megpróbálják meneszteni az elnököt, ahogy az Hruscsovval megesett, 1964-ben. Egy megalázott államfőt sokkal könnyebb lenne megbuktatni, mint egy olyat, aki népszerű.

Mostanában a mindenféle jósok és erőszakos térítők bukkannak fel a hatalom környékén. A legváltozatosabb zöldségeket hirdetik, ami szintén arra utal, hogy a megcsontosodott orosz rezsim kezdi felszámolni önmagát. De mivel Putyin és az állam egy és ugyanaz, ezért e pillanatban igencsak nehéz eltávolítani a politikust.

Ausztriában holnap kezdődik az iskolákban a 2. félév, de emiatt nagy gondban vannak azok a magyar diákok, akik naponta ingáznak a határon át – tudósít a Kurier. A középiskolákban két csoportra osztják a tanulókat: az egyik részére hétfőn és kedden van oktatás, a másiknak szerdán-csütörtökön. Pénteken távtanítás zajlik.

Csakhogy a Kurz-kormány döntése nyomán az országba kizárólag negatív koronateszt birtokában szabad beutazni. Ez azonban Magyarországon 50–70 euróba kerül, miközben az osztrákoknál ingyenes. Csakhogy ausztriai társadalombiztosítási szám kell hozzá. Az oktatási hatóságok a helyzet áthidalására azt találták ki, hogy a magyar gyerekek, mivel még nincsenek 18 évesek, ingyen vizsgáltathatják meg magukat. De éppen a koruk miatt kísérőre szorulnak, neki viszont szintén produkálnia kell az igazolást arról, hogy nem fertőzött.

Az osztrák tanfelügyelet azt mondja, hogy ő ennél többet nem tud tenni, már minthogy a gyerekeket kedvezményben részesíti. A szülőket és a bécsi magyar nagykövetséget pedig már tájékoztatta a gondról. Ugyanakkor a szlovák diákoknál nincs ilyen baj, mert náluk, odahaza mindenki ingyen végeztetheti el a vizsgálatot az állami központokban.