A Klubrádió esetében teljesen világos, hogy a médiatanács a kormány döntését hajtotta a végre, a bírói függetlenségnek pedig jele sincs – fogalmazott Kenneth Roth, a Human Rights Watch igazgatója a Klubrádiónak adott interjújában. Megszólalt a Hivatásos Amerikai Újságírók Társaságának elnöke is, Matt Hall, valamint a Riporterek Határok Nélkül érdekvédelmi szervezet régiós igazgatója, Pavol Szalai is. Egy ottawai konferencián is szóba került a Klubrádió sorsa, ahol a magyar nagykövet cáfolta, hogy nincs sajtószabadság Magyarországon. Volt, aki másképp gondolta az előadók közül.
Tudja, az a szándék, hogy letiltották a frekvenciáról a Klubrádiót, hozzáteszem, teljesen jelentéktelen kifogással élve – általános képet fest arról, miként számolja fel az Orbán-kormány a szabad sajtót– fogalmazott rádiónknak Kenneth Roth, a Human Rights Watch igazgatója, aki 1993 óta tölti be ezt a posztot.Elég világosan látható, hogy a médiatanács a kormány nevében cselekszik, a bíróság pedig nem tett tanúbizonyságot függetlenségéről. Piti kifogással tiltja ki a rádiót az eddigi használt hullámhosszról és kényszeríti az internetre. Évekkel ezelőtt a vidéki frekvenciákról tiltották le, és szorították be Budapest vonzáskörzetébe. Orbánnak ez is sok lett, már a budapesti frekvenciát sem hajlandó megtűrni. Ez több mint igazságtalanság. Ez a rendszer lényegi része. Hisz’ az utóbbi időben azt láttuk, a legkülönfélébb eszközökkel él, például befolyásos, a kormánnyal jó kapcsolatot ápoló üzletemberekkel vásároltat fel médiumokat, hogy elhallgattassa a kormánnyal kritikus médiát. Legutóbb pedig a drónhasználatot korlátozta, s ahelyett, hogy a feltehetően állami pénzből meggazdagodott emberek ellen kezdeményezne nyomozást korrupció miatt, az újságírókat vegzálja, akik a valóságot akarják feltárni.
A Klubrádió harca is része lett ennek a rendszernek, s az Európai Unió nem halogathatja tovább a közbeavatkozást. Demokrácia nem működik független média nélkül, nos, ez az, amit Orbán nem akar. Márpedig így az Európai Unió alapértékével is szembe megy. A hírhedt 7-es cikkely alkalmazása elodázhatatlan, még akkor is, ha egyhangú szavazat elegendő az elfogadásához, mert tudjuk ugyebár, hogy Magyarország és Lengyelország egymást fogja segíteni a szankciók blokkolásában. De önmagában annak a megállapítása 80%-os támogatottsággal, hogy törvényt sért az Orbán-kormány, annak is van értelme. Az uniónak keményebbnek kellene lennie. Merkel német kancellár decemberben Orbán tenyerébe csapott, amikor az uniós pénzek szétosztásának feltételét a jogállam számonkéréséhez kötötték. Mi történt? Orbán győzelemittasan hazament, elmondta, hogy megtámadják az Európai Bíróságon a jogállami feltételrendszert. Nyert két évet, s ezt a rengeteg pénzt a választásokra fogja elkölteni.
– Vezető politikusokkal beszéltem nemrég, neveket nem említenék, csak azt, hogy van itt egy másik forgatókönyv is. Felgyorsítják a bírósági eljárásokat, büntetéseket fognak kiróni az európai alapértékek megszegéséért. Orbán helyében aggódnék a francia soros uniós elnökség miatt 2022-ben.
– A Klubrádió ügyében csaknem elsőként szólalt meg most is a francia kormány, ez igaz.
– Emmanuel Macron már most figyelmeztetett, hogy a jogállami kérdésekben nem ismer könyörületet. Európa látja, mi zajlik Magyarországon. Ne nézzék már hülyének az embereket! Orbán meg akarja akadályozni, hogy autokrata rendszerét a média ízekre szedje – ezért történt az, ami történt a Klubrádióval. Szerintem most már az Európai Unió is felismerte, hogy egzisztenciális válságba sodródott, mert a demokraták klubja akar maradni, nem holmi kereskedelmi-üzleti egységgé válni. Orbán minden törekvése azt bizonyítja, hogy ez valós veszély az Európai Unió számára nézve, hisz’ a magyar demokráciát is felszámolja. Az az érzésem, az új jogállami szabályozással az EU határozott vonalat fog húzni, eddig és ne tovább. Orbán győztesnek hirdette ki ugyan magát, de vissza fog ez ütni rá, és hamarosan le fogják vadászni.
– Igen, de 10 év alatt nem sikerült az EU-nak azt elérnie, hogy a pártkatonákból álló médiatanácsot feloszlassák.
– Valóban, túl engedékeny volt eddig az unió, szemet huny Orbán autokrata törekvései felett. De észhez tért, amikor Orbán Az EU hétéves költségvetését akarta megvétózni a jogállami feltételek miatt. Mondom, az különösen felháborító, hogy mennyire jelentéktelen kifogással próbálják most ellehetetleníteni a Klubrádiót. Szerintem nem sokat kell várnia változásra.
– A magyar kormány tiltakozik és kijelentette, neki és a politikának semmi köze a Klubrádióról szóló döntéshez…
– De hát ez nevetséges. Ha nem lett volna politikai döntés, akkor nem hivatkoznak ilyen apró-cseprő kifogásra, amivel drákói szigort alkalmaznak. A bűncselekmény és a büntetés általában arányban vannak egymással.
– Itt most másról van szó. Hisz’ akkor a büntetés kifizetésével meg kellett volna elégedjenek. Akkor nem vették volna el a frekvenciát! A bírói ítéletnek semmi köze a törvényekhez, tisztán politikai döntés született. A Klubrádió esete, a független média elhallgattatása tökéletesen illeszkedik abba a rendszerbe, amit Orbán a múlt években kiépített – értékelte a helyzetet Kenneth Roth, a Human Rights Watch igazgatója.
Joe Biden amerikai elnöknek címzett, a Klubrádió helyzetére is vonatkozó közleményt adott ki a Hivatásos Újságírók Amerika Társasága. Megkerestük az elnökét, Matthew T. Hallt, és megköszöntük kiállást értünk.
– Mindig nagyon aggaszt, amikor azt látom, hogy egyre kevesebb a független sajtóorgánum és egyre kevesebb a független újságíró – bármi legyen is a háttérben. És én, mint a szervezet elnöke, feladatomnak tekintem, hogy tegyek ezért. Egyelőre Joe Bidennek írtunk levelet, amelyben a belorusz, az indiai és a mianmari helyzet mellett a Klubrádió esetére külön kitértünk, arra kértük az elnököt, hogy szólítsa fel a kialakult helyzetért a felelősöket döntésük megváltoztatására. Alapvetően persze mi a hazai újságírók gondjaival foglalkozunk, de az egyre súlyosbodó globális sajtószabadsági problémák miatt külföldre is ki kell tekintenünk. Joe Biden feltehetően másképp látja a sajtószabadság ügyét az előző elnökhöz képest.
– Önök is számos traumán mentek keresztül Trump miatt, aki egyfolytában támadta a sajtót. Túlélték. Magyarázza el nekünk, hogy kell ezt csinálni? Mi a garanciája önöknél a sajtószabadságnak?
– A szakmai összefogásnak nagy ereje van. Tegnap épp egy fülöp-szigeteki dokumentaristával folytattunk nyilvános beszélgetést, olyannal, akit már háromszor letartóztattak, tízszer perbe fogtak és a nyilvánosság segítette, most is dolgozik.
– Mi is a nagyban köszönhetjük nyilvánosságnak, hogy működünk, hisz’ az államtól semmilyen támogatást sem kapunk tíz év óta, sőt, megvonják tőlünk a hirdetéseket is.
– Igen, önökhöz hasonlóan az amerikai média pénzügyi gondokkal küszködik, kormányzati nyomás alatt kellett dolgoznia, és a legfontosabb most a sajtó iránti bizalom óriási megcsappanása. Nixon bukása után hihetetlenül megerősödött a média iránti bizalom, elvégre a sajtó buktatta le az elnököt. A 70-es évek volt e tekintetben a média aranykora. Most éppen fordított a helyzet. Most azt kell elmagyaráznunk a médiafogyasztóknak, hogy mi a különbség a vélemény és a hír között, hogy miért kell használnunk névtelenséget kérő forrásokat.
– Előfordult a Klubrádióhoz hasonló eset önöknél, hogy letiltják a sajtóorgánumot a nyilvánosságról?
– Hmm… Leggyakrabban plágiumviták fordulnak elő, de az egy-egy újságírót érint csupán. Persze azért is vállalni kell a felelősséget. De ilyen volumenű ügy nálunk nemigen létezik. Kormányzati beavatkozásra legfeljebb médiakonglomerátumok létrejöttekor kerül sor, a monopólium elkerülésekor. Vagy a kormányzati adatok nyilvánossá tételéért perelünk. Ami a Zoom-korszakban még nehezebbé vált. De arra nem tudok példát mondani, hogy elhallgattatnak médiumot. A cenzúra nálunk nem jellemző, legfeljebb a nagy internet-szolgáltatóknál látunk erre újabban példákat, de az megint más kategória– kaptunk betekintést az amerikai újságírók problémáiba Matthew T. Hallnak köszönhetően, aki a Hivatásos Amerikai Újságírók Társaságának az elnöke.
– A Riporterek Határok Nélkül szervezet is közleményt adott ki – úgy fogalmazva, hogy a magyar cenzúra legújabb áldozata lett a Klubrádió. (Kép: Pavol Szalai / m.smedata.sk)
– Úgy gondolom, a médiatanács diszkriminálta a Klubrádiót, és apró formai hiba miatt letiltotta a frekvenciáról, de az az érzésem, el akarják hallgattatni – mondta el Pavol Szalai, a Riporterek Határok Nélkül régiós igazgatója. – Ugye a probléma leginkább az, hogy más rádiók esetében ehhez hasonló vagy súlyosabb kifogások vetődtek fel, mégsem büntették meg őket. Amiből csak arra lehet következtetni, hogy a médiatanács Orbán Viktor utasításait hajtja végre. Ráadásul ez a megpróbáltatásoknak csak egy újabb állomása, hisz’ a múlt években megküzdött az újabb frekvenciáért, aztán a vidéki állomásokat kapcsolták le sorban. Ezek mind egy irányba mutató jelek voltak.
– Az ön tapasztalata szerint mennyire lehet bízni az Európai Bizottságban?
– A bizottság is állást foglalt a Klubrádió kérdésében, megígérve, hogy kivizsgálja a diszkriminációt. Ám azt hiszem, ez nem elég. El kellene érnie, hogy a médiahatóság egypárti összetételét megszüntessék. Másrészt: meg kellene vizsgálni az állami támogatások sorát a hirdetési piacon keresztül. Mert mostani ismereteink szerint azokból csak a kormányközeli médiumoknak jut. Az Európai Tanácsnak pedig végre hatályba kellene végre léptetnie a 7-es törvényi cikkelyt. Emellett az új jogállami mechanizmust is működtetésbe kellene hozni, hogy a pénzek elosztása összhangban legyen az európai értékek követelményével. S ezek mind egyelőre csak kiindulási alapnak jók. S hol van még a folyamat többi része!
A kérdésre, hogy Szlovákiában hallgattattak-e el már rádiót, határozott nem volt a válasz.
– Nem, nem. Lengyelországban vannak most súlyos válságban a magán-sajtóorgánumok, mert meg akarják adóztatni a hirdetési bevételeiket. A Klubrádióhoz hasonló helyzet Bulgáriában és Szerbiában fordult elő. Ezek az országok a sajtószabadság sorrendi lista legvégén szerepelnek – Európában. Ám mivel Magyarország is az Európai Unió tagja, ezért minden magyar állampolgárt megillet a szabad és sokszínű, független médiához való jutás joga, a tájékozódás joga. Ezért kellene sürgősen lépnie az Európai Bizottságnak.
– A kanadai Carleton Egyetem Ottawában „Magyarország és a jogállam” címmel rendezett digitális konferenciát, amelyen természetesen szóba került a Klubrádió helyzete is. (Kép: Carleton University)
– Az utolsó független politikai rádióba fojtják éppen bele a szót Magyarországon. Technikai apróságokra hivatkozva a kormány elintézte, hogy elvegyék a frekvenciáját. És valószínűleg annak a hatalomkoncentrációnak a szemtanúi leszünk, mint amit már oly sokszor megtapasztaltunk. Ezt a médiumot is megpróbálja kisajátítani valamilyen módon a kormány, mint oly sokat az elmúlt években – fogalmazott Charles Kovács magyar származású amerikai üzletember, az egykori Bridge FM, illetve a Lapcom igazgatóságának volt tagja.
Szerinte a másik probléma, hogy az Európai Unió teret engedett a nacionalizmusnak, aminek következtében az olyan kormányfők, mint Orbán, a szuverenitásra való hivatkozással betartanak az uniós közösségnek.
Megvédte vele szemben a mundér becsületét dr. Vass-Salazar Mária, ottawai nagykövet:
– Ami a sajtószabadságot illeti, Magyarországon a nyomtatott, az elektronikus vagy online termékek alapján látható, hogy az mennyire pezsgő és aktív. Ami pedig a Klubrádiót illeti: tudvalevő, hogy 7 törvénysértést követett el (tegyük hozzá, hogy Kovács Zoltán kormányszóvivő angol nyelvű véleménycikkében terjed ez a világhálón…). Azért, mert elvették a frekvenciát a Klubrádiótól, abból azt a következtetést levonni, hogy nincs sajtószabadság Magyarországon – ez túlzás. Talán a tényekből kellene kiindulni – fogalmazott hazánk ottawai nagykövete. (Kép: Facebook)