A Kúria a Klubrádió ellen, az NMHH javára ítélt az NMHH Médiatanácsa ellen indított perben. Arató András, a Klubrádió igazgatósági elnöke szerint a Kúria implicite azt mondta ki, hogy a Médiatanácsnak joga van diszkriminálni a pályázókat, joga van máshogy értelmezni a jogszabályokat egyiknél és másiknál, vagy „nem létező jogszabályokra hivatkozni”. Ez a hallgatók, a támogatók szemen köpése, „itt nagyon súlyosan rendet kell csinálni” – mondta.
A Kúria kedden helyben hagyta a Fővárosi Törvényszék ítéletét, és a Klubrádió ellen, az NMHH javára ítélt a Klubrádió NMHH Médiatanácsa ellen indított perében, amelyben szavazóbíróként Varga Zs. András, a Kúria elnöke is részt vett. Őt a parlament tavaly nevezte ki annak ellenére, hogy nem volt ítélkezési gyakorlata.
A Klubrádió azért fordult a bírósághoz, mert álláspontja szerint a Médiatanács álindokokkal, jogsértő módon zárta ki a 92,9 MHz-es frekvencia használatára kiírt pályázatból.
Miután a Fővárosi Törvényszék elutasította a Klubrádió keresetét, a rádió a Kúriánál fellebbezett, és azt kérte a bíróságtól, hogy semmisítse meg a Médiatanács határozatát, és kötelezze őket új eljárás lefolytatására. A Kúria azonban a rádió ellen ítélt.
Arató András, a Klubrádió igazgatósági elnöke a Megbeszéljük adásában azt mondta: a Klubrádió üzleti tervét megalapozatlannak vagy kétesnek találta a Médiatanács; ez aztán végig ment a két bírósági fokozaton. Az az üzleti terv nem tekinthető biztonságosnak a Médiatanács szerint – és erre ütötte rá a pecsétet a Kúria –, amelyben a hallgatók adományaira támaszkodik a pályázó. Az, hogy a hallgatók már tíz éve adnak pénzt, összesen kétmilliárd forintot gyűjtöttek össze, nem számít biztonságosnak, ezzel szemben megkötött kereskedelmi reklámszerződéseket kell bemutatni. Ráadásul az üzleti tervnek három évet kellett prognosztizálnia, ami teljesen életszerűtlen, legfeljebb akkor működik, ha a kormánymédia valamelyik tagja leszerződik a Mészáros és Mészárossal. Ez azért abszurd, mert reklámszerződést egy évre kötnek, nem kettőre vagy háromra.
A rádió 20 éve működik, ennek a fele már úgy telt el, hogy a NER-nek nevezett, „minősíthetetlen rendszer” einstandolta a reklámpiacot, és a működése mégis sikeresnek bizonyult ebben a tíz évben. Ez az egész procedúra szemen köpte a hallgatókat, támogatókat, „önöket, minket”. Negligálják azt a félmillió embert, akinek szüksége van a Klubrádióra. Szerencsés, hogy a technika fejlődése révén akkor is lehet rádiót működtetni, ha az Orbán-rendszer nem akarja, de nem enyhítő körülmény „ennek a bandának a bűneit illetően”.
Alkotmánybírósághoz fordul a rádió a frekvencia meg nem hosszabbítása miatt és ebben a pályázatos perben is, amelynek az lett a következménye, hogy „egy nagyvállalkozó kisegyház kiigényelte a frekvenciánkat”. Az Alkotmánybírósággal szemben sincsenek igazán várakozások, de az is kell ahhoz, hogy az Európai Bírósághoz lehessen fordulni.
Arató András szerint a keddi ítélet egyik „végtelen aljassága”, hogy gyakorlatilag kizárta a Klubrádiót a jövőbeni frekvenciapályáztatásból. Ugyanis azt mondta ki, hogy akinek a megélhetése azon alapul, hogy az emberek pénzt adnak rá, az ne is induljon, mert hiába tenné. Hangsúlyozta: a médiatörvény és a pályázati kiírás is rögzíti, hogy ki nem pályázhat, és ebben nincs benne se az, hogy az illető cég nem működhet támogatásból, de még az se, hogy nem lehet negatív a saját vagyona. A kormánypárti Karc FM saját vagyona is negatív volt éveken keresztül, mégis megkapta a 95,3-ra (a Klubrádió régi frekvenciájára) a használati jogot 10+7 évre. Mikor ezt felhozták, a bíróság közölte, hogy nincs köze a Klubrádió ügyéhez. (Egy betelefonáló pedig arról beszélt, hogy a Mária Rádiótól kapott levelet, amelyben szintén a hallgatókat kérik pénzbeli támogatásra.)
Az ítéletnek ezzel az elemével a Kúria implicite azt mondta ki Arató szerint, hogy a Médiatanácsnak joga van diszkriminálni a pályázókat, joga van máshogy értelmezni a jogszabályokat az egyiknél, mint a másiknál, vagy „nem létező jogszabályra hivatkozni”. Itt rendszerváltásra van szükség, „nagyon súlyosan rendet kell csinálni” – fogalmazott. Azt is mondta: nem lenne benne a kúriai elnök a bírói tanácsban, ha nem akarnák mindenképpen megakadályozni a Klubrádió működését.
(A teljes beszélgetés, amelyben hallgatók is kérdezhettek Arató Andrástól, a Klubrádió honlapján meghallgatható.)
Szeptember 29-én, szeerdán reggel (09:43) az NMHH (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság) sajtórészlege közleményt adott ki a tegnap bírósági ítéletről, amelyben megállapítja, hogy „a Kúria a Médiatanács döntését a Klubrádió ügyében. A Kúria ítélete kimondta, hogy a Klubrádió kizárólag hibás pályázata miatt vesztette el a Budapest 92,9 MHz-es sugárzási jogosultságot, és nem volt mérlegelési jogköre a Médiatanácsnak.
A Kúria szeptember 28-ai ítéletében a Klubrádió fellebbezését teljes egészében elutasította, és indokolásában hangsúlyozta, hogy a Médiatanács minden tekintetben jogszerűen, a médiatörvény előírásainak megfelelve hozta meg a döntését. A legfőbb bíróság kiemelte, hogy mind a Médiatanács, mind a Fővárosi Törvényszék helytállóan állapította meg, hogy a Klubrádió pályázata súlyos érvénytelenségi hibákat tartalmaz, illetve, hogy a rádió gazdasági működése nem felel meg a törvényi és a pályázati előírásoknak. A Kúria hangsúlyozta, hogy a Klubrádió pályázata esetében a Médiatanács és a Fővárosi Törvényszék három érvénytelenségi hibát állapított meg, amelyek közül egy is elég lett volna, hogy a pályázat egésze érvénytelen legyen.
A Kúria azt is megállapította, hogy a feltárt hibák esetében nem volt mérlegelési jogköre a Médiatanácsnak, ugyanis azok a törvény előírása alapján egyértelműen érvénytelenséget eredményeztek. Mindezek alapján a Médiatanácsnak nem volt más lehetősége, mint a Klubrádió pályázatát érvénytelennek nyilvánítani. A Kúria elutasította a Klubrádió azon érvelését is, hogy a sokszínűség elvét, a sajtószabadság követelményét és a tisztességes eljárás elvét sérti a pályázatának érvénytelenné nyilvánítása.
A bíróság kiemelte, hogy a Klubrádió hivatkozásai nem adhatnak felmentést a törvény betartása alól, nem vezethetnek odáig, hogy azokra hivatkozással a Médiatanács vagy a bíróság szemet hunyjon valamely pályázó pályázatának érvénytelensége felett. A Klubrádió érvelése nem teremthet jogszabályi alapot a törvényi előírások átlépésére, szelektív alkalmazására, a szabályok felülírására és figyelmen kívül hagyására, a Klubrádió kivételezettként kezelésére. A Kúria emlékeztetett arra is, hogy a Klubrádió pályázati ajánlata érvénytelenségéhez nem egyedül a felperes által jelentéktelennek tartott adminisztratív hiba, hanem összesen három súlyos érvénytelenségi ok vezetett.
Az ítélet kiemelte, hogy nem a Médiatanács és nem a Fővárosi Törvényszék eljárása vezetett a Klubrádió pályázati ajánlatának érvénytelenségéhez, hanem azt kizárólag a Klubrádió saját magatartása okozta, amin a sajtószabadság elvére való hivatkozás sem változtat. Nem a Médiatanács vagy a Fővárosi Törvényszék „fosztotta meg” a hallgatókat a Klubrádió Budapest 92,9 MHz rádiós médiaszolgáltatásától, hanem a hibás, hiányos és ellentmondó tartalmú pályázatot benyújtó Klubrádió” – zárul a hatóság sajtóközleménye.