Hargitai Miklós, a legnagyobb taglétszámú újságíró-szervezet, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége elnöke szerint a ma elfogadott felhatalmazási törvény miatt holnaptól még kockázatosabbá válik az újságírói munka Magyarországon.
A MÚOSZ és a TASZ is jogi segítséget ajánl a munkájukat tisztességesen végző, az új jogszabály által szabadságvesztéssel fenyegetett újságíróknak – írja a Média1 szakportál alapító főszerkesztője, Szalay Dániel.
A civil szervezetek – köztük a TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) és a Helsinki Bizottság –, az ellenzéki pártok fellépése, a tegnapi internetes demonstráció és az aHang már több mint 100 ezer aláírást tartalmazó internetes petíciója, valamint a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) tiltakozó nyilatkozatai, továbbá a brit The Guardian aggódó szerkesztőségi cikke és az Európai Bizottság figyelmeztetése ellenére elfogadta hétfőn a Fidesz-kétharmad az országgyűlésben a sajtóban felhatalmazási törvényként emlegetett, hivatalos nevén „A koronavírus elleni védekezésről” szóló jogszabályt, majd nem sokkal később Áder János köztársasági elnök és Kövér László házelnök figyelmet keltő gyorsasággal már alá is írta a holnaptól életbe lépő törvényt.
A törvény az országos járványügyi veszélyhelyzetre, a koronavírusra hivatkozással lehetővé teszi, hogy Orbán Viktor kormányfő a parlament összehívása nélkül, kormányrendeletekkel irányítsa Magyarországot, akár hatályos törvényeket is kiiktasson. Az új törvény kiegészítette továbbá a Büntetőtörvénykönyvet (Btk) egy új szakasszal, amely hatással lehet a média működésére is.
Ez utóbbi kapcsán nem sokkal a törvény elfogadását követően nyilatkozott Hargitai Miklós, a MÚOSZ elnöke a Media1-nek. Hargitai szerint a jogszabály elfogadásával Magyarország visszatért a rendszerváltás előtti időkhöz: a hatalom a valóság bemutatásáért is büntetheti az újságírókat. Az újságíró-szövetség első embere idézte a frissen elfogadott törvényszöveget, melynek szövege szerint:
„Aki nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”.
A sajtó nyilvánvalóan nagy nyilvánosságnak minősül. Hogy mi számít „oly módon elferdítésnek”, ami úgymond akadályozza a védekezés eredményességét, azt a jogszabály nem tartalmazza – hívta fel figyelmet a jogszabály súlyos pontatlanságára Hargitai Miklós. A MÚOSZ elnöke szerint a kormánykommunikáció most a lehető kevesebb konkrétum közlésére épül, és valamilyen módon ehhez alakítja a védekezés logikáját is. Azaz nem közöl például területi bontású adatokat, nem mondja meg, hogy melyik kórházban mennyi fertőzött van, hogy hány orvos fertőződött meg, hogy – majd a járvány későbbi szakaszában hol hány szabad intenzív ágy és lélegeztetőgép van még stb.
A Média1 írása itt folytatódik, tessék kattintani!