Orbán rendeletekkel kormányozhat – meddig?

Lássuk, mit tudunk még közölni a tegnapi, budapesti, parlamenti szavazásról a külföldi média tükrében. Újat kevéssé, mértéktartót talán igen.

A londoni székhelyű Reuters hírügynökség azt emeli ki tudósítása élén, hogy az országgyűlés megadta a rendeletekkel való kormányzás jogát Orbán Viktor nacionalista miniszterelnöknek, figyelmen kívül hagyva ellenzékiek és emberi jogi csoportok azon felszólítását, hogy rendeljen időbeli korlátot a különleges hatalomgyakorláshoz.

Külön kitér a beszámoló arra, hogy öt évig terjedő börtönnel sújtható az, aki akadályozza a járvánnyal szembeni intézkedéseket, vagy olyan hamis információt terjeszt, ami megzavarhatja az embereket, illetve hátráltathatja a vírus elleni küzdelmet. Emberi jogi csoportok szerint ez felhasználható az újságírók elnémítására, miközben a megmaradt független média létszám- és költségcsökkentést kényszerül végrehajtani, a kormányhoz lojális média pedig továbbra is részesül az adófizetők pénzéből – olvasható a Reuters jelentésében, amely felidézi, hogy Orbán – 2010-i hatalomra jutása óta – jogi eszközökkel, tulajdonosváltoztatással, illetve hirdetési pénzeknek a lojális médiához juttatásával olyan médiát épített fel, amelyet ellenőrzése alatt tud tartani. A koronavírus gazdasági hatása felgyorsíthatja a médián belüli átrendeződést – teszi hozzá újságírói vélekedésekre hivatkozva a hírügynökség.

Megemlíti, hogy néhány médiavállalkozás – súlyos rövid távú likviditási problémák miatt – már most kénytelen volt feladni idei terveit. A Reuters forrásai szerint a Central Media cégcsoport csökkentette újságíróinak munkaidejét és egynegyedéig terjedő arányban megnyeste a bérüket. A Pesti Hírlap című bulvárlap közölte, hogy állásokat számol fel, és átállt kizárólag online működési módra. Számos forrás szerint a HVG vezetése is jelezte a költségvetési kiadások visszafogásának az eshetőségét. „A sajtószabadság a koronavírus áldozatául eshet” – mondta a Reutersnek Hargitai Miklós, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége elnöke.

Az ismertetés kitér arra, hogy a kormány visszautasította a törvényt ért bírálatokat, mondván, az csak a vírus elleni harchoz szükséges intézkedésekre ad felhatalmazást, és a parlament visszavonhatja a különleges jogköröket. Idézi Rétvári Bence államtitkárt, aki szerint mind időben, mind terjedelmében korlátozott felhatalmazásról van szó, valamint Varga Judit minisztert, aki ártalmas álhírnek minősítette azt az állítást, hogy a törvény az Országgyűlés semlegesítését célozza. Áder János elnök pedig azt hangsúlyozta, hogy a különleges felhatalmazás véget ér majd, amikor a járványnak is vége, és hogy addig is érvényben marad a kormánynak a parlamenttel szembeni beszámolási kötelezettsége.

A felhatalmazási törvény ügyét széles körben, hasonló hangnemben tárgyalja az európai és az észak-amerikai sajtó. Az RTBF francia nyelvű belga közszolgálati tévéállomás például úgy fogalmaz, hogy a kormány „kvázi korlátlan hatalmat” kapott. Egyúttal felhívja a figyelmet arra: a kérdés abban az értelemben formális, hogy a Fidesznek egyébként a parlamentben is megvan a kétharmados többsége.

És hogy mi következik mindebből Európára nézve? A hamburgi Die Welt azt írja, hogy Orbán Viktor a koronavírus-válság közepette félig autokráciává teszi Magyarországot, és szidalmazza Brüsszelt. Az EU nélkül azonban Magyarország nem képes a túlélésre. Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének hiteles stratégiával kell előállnia, hogy miként járjanak el az olyan országokkal kapcsolatban, mint Magyarország. Minden eddigi fegyelmezési intézkedésnek szánt terv, ami az asztalon fekszik, végső soron fogatlannak bizonyult – állapítja meg a német konzervatív lap. A kommentátor szerint nem csupán szankciókról van szó, hanem arról is, hogy mi mellett áll – és mi mellett nem áll – Európa.

A Politico a reagálások közt ismerteti Michael Roth német Európa-ügyi államminiszter Twitter-bejegyzését, amely szerint a járvány elleni küzdelemben sem szabad veszélybe sodorni a jogállamiságot, megfosztani jogkörüktől a demokratikus intézményeket, illetve kockára tenni az alapvető jogokat. Kitér az amerikai portál arra is, hogy Matteo Renzi korábbi – tehát a nem most hivatalban levő – olasz kormányfő ugyancsak a Twitteren úgy vélekedett:

azok után, amit Orbán művelt, az Európai Uniónak cselekednie kell, hogy gondolja meg magát a miniszterelnök, vagy egyszerűen távolítsák el Magyarországot az unióból.