Jövőre ünnepli fennállásának 25. évfordulóját a hazai könyvpiac rangos szereplője. A rendszerváltozás óta máig talpon maradt Holnap Kiadó gondozásában hamarosan kézbe vehetjük az ezredik kiadványt.

Valaha elsősorban a magyar irodalom nagy alakjainak köteteit jelentette meg a kiadó (Tersánszky Józsi Jenőnek szinte teljes életművét), ám figyelme hamarosan a gyermek- és ifjúsági könyvek felé fordult. Nagy gondot fordítanak a szerkesztők a külső megjelenésre és az illusztrációkra, így a kiadványok „előállításába” remek képzőművészeket vonnak be. A széles kínálatot jelzi, hogy külön sorozatot szentelnek a művelődéstörténetnek, kultúra- és politikatörténetnek is.

A holnaposok szívügye Az építészet mesterei sorozat, amely nemrég elnyerte a Szép könyv-díjat. E kötetek sorában vehetjük kézbe most a méltatlanul elfeledett Lajta Béláról (1873–1920), a magyar építészet egyik legnagyobb újítójáról szóló albumot – Gerle János és Csáki Tamás összeállításában. Az alkotóereje teljében, 47 évesen elhunyt Lajta pályája mindössze másfél évtizedet ölelt fel, de ezalatt az alkotó nagy utat járt be. Lechner Ödön tanítványaként kezdte, kötődött a székely motívumokhoz, a finn romantikához, majd eljutott az expresszionista funkcionalizmusig. S még egy különlegesség: Lajta a hazai temetőművészet kiemelkedő megújítójának számít.

Érdemes megajándékoznunk rokonunkat-ismerősünket Margaret McAllister könyvével, amelynek címe (Mesék a Biblia világából) kissé pontatlan, hiszen hiába keresnénk a szentírásban például Noé anyót. A szerző e „találmányának”, az erős és kemény „bibliai alaknak” köszönhető, hogy a pusztító árvíz után sikerült átmenteni és később elültetni a magvakat. A kikelt növények szolgáltak táplálékul a bárkán életben maradt élőlények számára. A mű történetei nemcsak tudásunkat gyarapítják, hanem elolvasva őket az erkölcsi nemesség élményével is gazdagodhatunk.

Hollósi Szilvia Andrea és Zsigmond Gábor munkája a budapesti hajóépítés történetébe avatja be az olvasót. A fatestű bárkától a tengerjáró óriásig című könyv a reformkorban, illetve utána kezdődő iparosítás egyik legendás ágazatát térképezi föl. Kevesen tudják, hogy a hazai közösségi közlekedés a Duna vizét borzoló hajókkal kezdődött. A sodrásiránnyal szemben eleinte állati, vagy emberi erővel vontatták a vízi alkalmasságokat, majd Széchenyi Istvánnak köszönhetően megindult a gépi hajózás. A székesfőváros hajógyárai pedig a magyar ipar élvonalába tartoztak. Nemcsak rengeteg embernek adtak munkát, hanem gondoskodtak a foglalkoztatottak kulturális pallérozásáról, szórakoztatásáról is. Saját könyvtárakkal, dalárdákkal rendelkeztek, színházi előadásokat, sportversenyeket rendeztek. Ezek az üzemek a magyar történelem fontos és viharos szakaszairól tanúskodnak. A monarchia idején osztrák tulajdonba vett óbudai hajógyár például a második világháború után jóvátételként a Szovjetunió számára készített Magyarországon már elavultnak számító gőzösöket. Később, a tervgazdálkodás részeként tömegével készültek ott a szocialista tábor számára folyami, illetve tengeri személyszállító és teherhajók. A tudományos ismeretterjesztő műből, amely méltán számíthat a szélesebb olvasóközönség figyelmére, azt is megtudhatjuk, hogy a rendszerváltozás után a magyar hajóépítés nem tudott megbirkózni az új helyzettel, és lényegében megszűnt.

Ugyancsak érdemes kézbe venni a Nem én vagyok bin Laden! című kötetet, amely két amerikai kisfiú szemszögéből idézi föl az ikertornyok ellen elkövetett  merényletet. Akkor rendül meg a baptista John és a muzulmán Nasszír barátsága. A könyv toleranciára, békés egymás mellett élésre, egymás kultúrájának megismerésére tanít, ám kérdéses, vajon az a korosztály (9–15 évesek), amelynek a kiadó ajánlja a művet, mit ért meg a történetből.

A Holnap Kiadó további karácsonyi és korábbi kiadványiról ITT olvashatunk.