A körforgásos gazdaságra vonatkozó csomag segíti az európai vállalkozásokat és fogyasztókat az erőforrások még fenntarthatóbb felhasználási módjaiban. A javasolt intézkedések az eddiginél nagyobb mértékű újrahasznosítás és újrafelhasználás révén hozzájárulnak ahhoz, hogy záruljon a termékek életciklusának köre, továbbá a környezet és a gazdaság számára egyaránt előnyökkel szolgálnak. A tervek az összes nyersanyag, termék és hulladék legteljesebb körű hasznosításával és felhasználásával segítik az energia-megtakarítást és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését.

A javaslatok a teljes életciklust lefedik: a termeléstől és fogyasztástól a hulladékgazdálkodáson át a másodlagos nyersanyagok piacáig. Az átállás pénzügyi támogatását az európai strukturális és beruházási alapokból nyújtott finanszírozás, a „Horizont 2020” keretprogram (a kutatásra és innovációra irányuló uniós finanszírozási program) költségvetéséből biztosított 650 millió euró, a strukturális alapokból hulladékgazdálkodásra biztosított 5,5 milliárd euró, valamint nemzeti szinten a körforgásos gazdaságra fordítandó beruházások szolgálják.

A csomag, amelynek kidolgozása a merev kategóriák lebontását követelte a Bizottságon belül, hozzájárul számos politikai prioritás megvalósulásához: segíti az éghajlatváltozás elleni küzdelmet és a környezetvédelmet, miközben előmozdítja a munkahely-létesítést, a gazdasági növekedést, a beruházásokat és a társadalmi méltányosságot is. A csomagot Karmenu Vella és Elżbieta Bieńkowska biztosok aktív bevonásával egy olyan munkacsoport dolgozta ki, amelynek társelnökei Frans Timmermans első alelnök és Jyrki Katainen alelnök voltak. A kidolgozásban számos más biztos is részt vett, aki a szakpolitikai területek széles körére vonatkozóan segített meghatározni a leghatékonyabb eszközöket.

Frans Timmermans, a fenntartható fejlődésért felelős első alelnök így nyilatkozott:

„Bolygónk és gazdaságunk túlélése csak akkor lehetséges, ha felhagyunk a »vedd meg, használd és dobd el« gyakorlatával. Az értékes erőforrásokat meg kell őriznünk, és teljes mértékben ki kell aknáznunk a bennük rejlő gazdasági értékeket. A körforgásos gazdasági modell nem csupán a hulladék mennyiségének csökkente és a környezet védelme: gazdaságunk működésének mélyreható átalakulásával is együtt jár. Új lehetőségek nyílhatnak, és új munkahelyeket teremthetünk, ha újragondoljuk, hogy miként termelünk, dolgozunk és vásárolunk.

A ma elfogadott csomaggal olyan átfogó keretet hozunk létre, amely valóban lehetővé teszi ezt a változást. A csomag hiteles és ambiciózus pályát jelöl ki avégett, hogy Európában eredményesebb legyen a hulladékgazdálkodás: ezt támogatják a termékek teljes életciklusára kiterjedő intézkedések. Az intelligens szabályozást uniós szintű ösztönzőkkel ötvöző csomag segíti, hogy az átalakulás motorjává a vállalkozások és a fogyasztók, valamint a nemzeti és helyi hatóságok váljanak.”

Jyrki Katainen, a munkahely-teremtésért, a növekedésért, a beruházásokért és a versenyképességért felelős alelnök a következőket kijelentette:

„Ma Európa a legjobb helyszín fenntartható és környezetbarát vállalkozások létrehozására. A körforgásos gazdaságra áttérés átalakítja a piacgazdaságot, és javítja versenyképességünket. Ha erőforrás-hatékonyságunkat növelni, a szűkösen rendelkezésre álló nyersanyagoktól való függésünket pedig csökkenteni tudjuk, azzal versenyelőnyre tehetünk szert. A körforgásos gazdaságban óriási munkahely-teremtő potenciál rejlik, és növekszik a jobb, hatékonyabb termékek és szolgáltatások iránti kereslet. Fel fogjuk számolni az akadályokat, amelyek megnehezítik a vállalkozások számára, hogy optimalizálják erőforrásaik felhasználását, és erősíteni fogjuk a másodlagos nyersanyagok belső piacát. Valódi előrelépést akarunk a mindennapokban, és ezt a célt nemcsak a tagállamokkal, a régiókkal és a helyi önkormányzatokkal együtt, hanem a vállalkozásokat, az ipart és a civil társadalmat is bevonva kívánjuk elérni.”

Az EU cselekvési terve a körforgásos gazdaságért

A körforgásos gazdaságra vonatkozó csomag egyértelműen jelzi a gazdasági szereplőknek, hogy az unió minden rendelkezésre álló eszközt igénybe vesz, hogy átalakítsa a gazdaságot, és új üzleti lehetőségeket teremtsen, valamint növelje a versenyképességet. Ahelyett, hogy csak a termékek életciklusának végére összpontosítanának, az átfogó intézkedések a termékek teljes életciklusának átalakítására irányulnak, és ezzel is alátámasztják a Bizottságnak az uniós gazdaság átalakítására és a kívánt eredmények elérésére irányuló egyértelmű törekvését.

A most életbe léptetett ösztönzők innovatív és még hatékonyabb termelést és fogyasztást fognak eredményezni. A körforgásos gazdaság számos munkahelyet hozhat létre Európában, miközben megőrzi az értékes és egyre szűkösebb erőforrásokat, csökkenti az erőforrások felhasználása okozta környezeti hatást, valamint újra értékként kezeli a hulladéknak számító termékeket.

Ágazati intézkedések, valamint a másodlagos nyersanyagokra vonatkozó minőségi előírások megállapítására is sor kerül. A ma elfogadott, illetve a jelenlegi Bizottság hivatali idejében végrehajtandó kiemelt intézkedések:

  • a „Horizont 2020” keretprogram költségvetéséből 650 millió eurót meghaladó, a strukturális alapokból pedig 5,5 milliárd euró forrás biztosítása,
  • az élelmiszer-pazarlás csökkentését célzó intézkedések meghozatala, beleértve egy közös mérési módszertan kidolgozását, a szavatossági idő meghatározásának javítását, valamint eszközök kifejlesztését azon világméretű fenntartható fejlesztési cél teljesítéséhez, amely 2030-ra az élelmiszer-pazarlás felére csökkentését tűzte ki,
  • másodlagos nyersanyagokra vonatkozó minőségi előírások kidolgozása az egységes piacon működő gazdasági szereplők bizalmának növelése érdekében,
  • olyan intézkedések meghozatala a környezettudatos tervezésre vonatkozó 2015–2017. évi munkaprogramban, amelyek az energiahatékonyság mellett a termékek javíthatóságát, tartósságát és újrahasznosíthatóságát is előmozdítják,
  • a műtrágyákról szóló felülvizsgált rendelet elfogadása a szerves és hulladék alapú műtrágyák egységes piacon belüli elismertetésének megkönnyítése, valamint a bio-tápanyagok szerepének támogatása céljából,
  • a műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepére vonatkozó stratégia kidolgozása, amely kitér az újra-feldolgozhatóság, a biológiai lebonthatóság és a műanyagokban előforduló veszélyes anyagok kérdésére, valamint a tengeri hulladék tetemes mértékű csökkentésére irányuló fenntartható fejlesztési célra,
  • a víz újrafelhasználását célzó intézkedéssorozat megállapítása, beleértve egy jogalkotási javaslatot a szennyvíz újrafelhasználására vonatkozó minimális követelményekről.

A hulladékokról szóló felülvizsgált jogalkotási javaslatok

A hulladékokról szóló felülvizsgált jogalkotási javaslat egyértelmű célokat tűz ki a hulladékmennyiség csökkentésére vonatkozóan, és nagyratörő és hiteles hosszú távú pályát jelöl ki a hulladékgazdálkodás és az újrahasznosítás terén. A hatékony végrehajtás végett az új javaslatban szereplő, a hulladékmennyiség csökkentésére vonatkozó célokat konkrét intézkedések kísérik a gyakorlati akadályok leküzdésére, valamint a tagállamok eltérő körülményeinek megoldására. A hulladékokról szóló felülvizsgált javaslat kulcselemei:

  • a települési hulladék 65%-ának újra hasznosítására vonatkozó, 2030-ra elérendő közös uniós célkitűzés,
  • a csomagolási hulladék 75%-ának újra hasznosítására vonatkozó, 2030-ra elérendő közös uniós célkitűzés,
  • az összes hulladék hulladéklerakóban elhelyezett arányára vonatkozó felső határ 10%-ra csökkentésére irányuló, 2030-ra elérendő kötelező erejű célkitűzés,
  • a szelektíven gyűjtött hulladékok hulladéklerakóban elhelyezésére vonatkozó tilalom,
  • a hulladéklerakóban elhelyezéstől visszatartó hatású gazdasági eszközök ösztönzése,
  • egyszerűsített és továbbfejlesztett meghatározások és harmonizált számítási módszerek bevezetése az unió egészében az újrahasznosítási arány kiszámítására,
  • konkrét intézkedések, amelyek előmozdítják az újrafelhasználást, és ösztönzik az ipari szimbiózist, azaz amikor az egyik ágazat melléktermékét egy másik ágazat nyersanyagként felhasználja,
  • gazdasági ösztönzők a termelők számára, hogy környezetbarátibb termékeket helyezzenek forgalomba, és támogassák a hasznosítási és újrafeldolgozási rendszereket (pl. a csomagolás, az elemek/akkumulátorok, az elektromos és elektronikus berendezések és a járművek esetében).

A Jean-Claude Juncker vezette Bizottság – első munkaprogramjának keretében, megszakítva a politikai folytonosságot – 2014 decemberében úgy határozott, hogy visszavonja a hulladékokról szóló, függőben lévő jogalkotási javaslatot. A Bizottság akkor kötelezettséget vállalt arra, hogy új horizontális munkamódszerei révén, az összes bizottsági szolgálat szakértelmét felhasználva, 2015 végéig olyan új jogalkotási csomagot nyújt be, amely nemcsak a hulladékcsökkentési célkitűzéseket, hanem a teljes gazdasági ciklust felöleli. A ma elfogadott átfogó csomag olyan kézzelfogható, széles körű és ambiciózus intézkedéseket foglal magában, amelyeket a Bizottság hivatali ideje alatt elő fog terjeszteni.

A körforgásos gazdaságra vonatkozó csomag kidolgozásának részeként a Bizottság Brüsszelben, 2015. június 25-én konferenciát rendezett a körforgásos gazdaságról, amelyen mintegy 700 érdekelt vett részt. A konferencián való részvétel minden olyan érdekelt fél előtt nyitva állt, aki hozzá kívánt járulni az európai gazdaságpolitika kialakításához. A konferencia egy 2015. május 28. és augusztus 20. között megtartott tizenkét hetes nyilvános konzultációt követett, amelyre több mint 1500 beadvány érkezett. Ezenkívül a biztosok, a kabinetjeik és a bizottsági szolgálatok egyaránt intenzív és együttműködésen alapuló konzultációt folytattak a kulcsfontosságú érdekelt felekkel.

A Bizottság most felkéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy ezt a jelentős előkészítő munkát hasznosítva kezelje prioritásként a ma előterjesztett jogalkotási javaslatok elfogadását és végrehajtását. Frans Timmermans első alelnök és Jyrki Katainen alelnök az Európai Parlament december 2-i plenáris ülésén azonnal előterjesztik a csomagot.