A települési hulladék újrahasznosítása a mostani 44%-ról 2025-re 55, 2035-re 65 százalékra növekszik. A ma megszavazott jogszabálycsomagban az EU ambiciózus vállalásokat tesz, hogy növelje az újrahasznosítást és visszaszorítsa a hulladékok lerakását. (A képen: A szemétlerakás gazdasági és környezetvédelmi szempontból a legrosszabb megoldás. © AP Images/European Union-EP)
A szemét hatékonyabb kezelésének látványos környezeti, egészségügyi és gazdasági haszna lenne. Az európai gazdaságot a körkörös gazdaság irányába elmozdító négy törvényjavaslatból álló csomag eredményeként az alapanyagok és termékek sokkal tovább maradnak a fogyasztási ciklusban: 2025-re ugyanis a települési hulladéknak legalább 55%-át újra kell hasznosítani, a cél 2030-ra 60, 2035-re 65% lesz. A csomagolóanyagok esetében 2030-ra 70%-os arányt kell elérni – külön célt határoznak meg a papírra és kartonra, műanyagra, üvegre és fára.
Magyarországon 2016-ban 34 százalék volt az újrahasznosított szemét aránya.
A tervezet egyúttal 10%-ban korlátozná a szemétlerakókba kerülő hulladék mennyiségét. Ausztria, Belgium, Dánia, Németország, Hollandia és Svédország lényegében egyáltalán nem küld lerakóba szemetet, Ciprus, Horvát-, Görög-, Lettország és Málta a keletkező települési hulladék háromnegyedét lerakókba szállítja.
Magyarországon 2016-ban a települési hulladék felét szállították lerakókba.
A textíliákat és a háztartási veszélyes hulladékot 2025-re már külön kell gyűjteni. A lebomló szerves hulladékot 2024-re vagy külön kell gyűjteni vagy otthon komposztálni kell.
Összhangban az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaival a tagállamoknak a kidobott élelmiszer mennyiségét 2025-re 30, 2030-ra 50%-kal kell csökkenteni. A pazarlás csökkentésére a hatóságoknak ösztönözniük kell az el nem adott étel összegyűjtését és biztonságos újraelosztását.
„Ez lesz az első alkalom, hogy a tagállamoknak egy közös és egyszerű jogszabályi keretet kell alkalmazniuk. Európa ezzel elkötelezte magát a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés mellett” – mondta Simona Bonafè (S&D, Olaszország) jelentéstevő.
A jogszabályt a Tanácsnak is hivatalosan el kell fogadnia, mielőtt megjelenik az EU Hivatalos Lapjában és életbe lép.
A körkörös gazdaság termelési és fogyasztási modellje arra épül, hogy egyszeri fogyasztás helyett a termékek élettartamát a lehető legjobban meghosszabbítsuk. Erre alkalmas módszer lehet, ha vásárlás helyett kölcsönzünk, a már megvásárolt termékeknek pedig „második esélyt” adunk azzal, hogy megjavítjuk, átalakítjuk, esetleg továbbadjuk őket. Amikor az adott termék eléri az életciklusa végét, akkor az alapanyagokat újra lehet hasznosítani. Így csökken a hulladék mennyisége, ráadásul az alapanyagok és késztermékek újbóli felhasználása gazdaságilag is értékteremtő.
Hulladékkezelés az EU-ban: trendek és statisztikák (infografika)
Körkörös gazdaság: mit jelent, miért fontos és mi a haszna?
EP kutatás a körkörös gazdaságról
Országokra lebontott adatok 1995-től 2016-ig
Közlemény a bizottsági szavazásról (2018. február)