Kormánykonferencia: a polgári berendezkedés megerősítése volt a fő téma – az ellenzék elégedetlen és bírál

A Miniszterelnökség vezetője elmondta: a kormánykonferencián – amelyet a tervek szerint ezentúl minden évben megtartanak az őszi parlamenti ülésszak előtt – Orbán Viktora polgári berendezkedés megerősítésének szemüvegén keresztül tekintette át az elmúlt egy, illetve öt év teljesítményét. Zárszavában pedig arról beszélt a miniszterelnök, hogy 2018-ig mikor és milyen feladatok teljesítése áll a kabinet előtt, és hogy „2018 milyen lehetőségeket kínál nekünk, ha hosszú távon Magyarországon egy polgári berendezkedést szeretnénk (…) mindenkinek felkínálni”.

A kormányfő azt is jelezte, a minisztereknek és az államtitkároknak a következő egy évben van még módjuk arra, hogy a kitűzött célokért szükséges lépéseket megtegyék, 2017–18 már a következő választásról szól majd – idézte Orbán Viktorszavait a Miniszterelnökség vezetője, aki úgy fogalmazott: kijelölték a következő egy évet mint a cselekvés legfontosabb évét.

A kormánykonferencián Cséfalvay Zoltán OECD-nagykövet prezentációjában megtárgyalták a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legutóbbi jelentését, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem „Jó állam”-jelentését Patyi András rektor előadásában. Lázár János megjegyezte: ismertek az OECD kritikái például a magyar oktatási és egészségügyi rendszerről, de ismertek az elismerő szavak is arról, amit 2010–14 között a magyar államháztartás gazdasági konszolidációjáért tett a kormány.

A miniszter emlékeztetett: az OECD is onnan indult ki, hogy 2010-ben Magyarország Görögországnál rosszabb helyzetben volt, „könnyen görög forgatókönyv is megvalósulhatott volna”. Ehhez képest Európa és a világ is elismeri a mai magyar gazdasági számokat – emelte ki.

Az ezt követő gazdasági blokkban Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke, Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke, valamint Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arról adtak számot, hogyan tartható fenn hosszú távon Magyarország folyamatos gazdasági növekedése, ami „a polgári berendezkedés legfontosabb tartópillére” – tájékoztatott Lázár János, aki példaként említette az államadósság további csökkentését, az innováció jelentős növelését, a magyar gazdaságnak „a harmadik ipari forradalomhoz való csatlakozását” és a munka világának további erősítését.

Granasztói György miniszterelnöki megbízott a magyar polgárrá válás múltjáról, jelenéről és jövőbeli perspektíváiról beszélt, a Központi Statisztikai Hivatalt vezető Vukovich Gabriella pedig a 2010 óta tartó társadalmi folyamatokba adott betekintést. Emellett Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert és Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét kérte hozzászólásra a kormányfő – számolt be a Miniszterelnökség vezetője a kibővített kormányülésnek tekinthető kormánykonferenciáról.

Összegzése szerint az előadások egybecsengtek például abban, hogy a következő időszakban nem lehet eltekinteni attól, milyen kárt okoz a magyar vállalkozásoknak az állami bürokrácia.
    

Lázár Jánost kérdezték azzal kapcsolatban, hogy szerdán migránsok újabb nagyobb hulláma várható Szerbiából. Erre válaszul tudatta: Orbán Viktorösszehívta kedd estére a nemzetbiztonsági kabinet ülését.

A politikából való esetleges kiszállásáról szóló Figyelő-cikket Lázár János nem kommentálta. „Most egyelőre sok munkám van, nincs időm ilyesmivel foglalkozni” – mondta.

X X X

(16:22) A teljes államapparátustól nagyon sok és odaadó munkára van szükség ahhoz, hogy Magyarország sikeresen tudja végbevinni és a mindennapok részévé tenni a polgári berendezkedés programját – erről Orbán Viktor miniszterelnök beszélt a keddi budapesti kormányzati konferencián, a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár tájékoztatása szerint. Giró-Szász András az MTI kérdésre elmondta: a kormányzati konferencia a miniszterelnök nyitóbeszédével kezdődött, amelyben egy világos és egyértelmű pályát vázolt föl 2010-től napjainkig. 

„2010-ben Magyarország Görögországgal egyetemben egy gazdasági, pénzügyi és társadalmi válság kellős közepén volt. Az elmúlt 4 év kormányzati gazdaság- és társadalompolitikája kellett mindahhoz, hogy mára a kifejezetten jó gazdasági mutatóink jellemezzenek bennünket. Azonban még sok teendő van ahhoz, hogy Magyarország ne csak azt mondhassa el magáról, hogy Görögországgal ellentétben sikeresen elkerülte a gazdasági és társadalmi csődöt, hanem azt is, hogy sikeresen tudta végbevinni és a mindennapok részévé tenni a polgári berendezkedés programját. Ehhez azonban még mindnyájunktól – a teljes államapparátustól – nagyon sok és odaadó munkára van szükség” – idézte Orbán Viktor gondolatait Giró-Szász András.

A kormányzati konferenciáról szóló sajtóértesülésekkel kapcsolatban az államtitkár az MTI kérdésére azt válaszolta, hogy a miniszterelnök semmilyen kormányzati személyi kérdésben, sem tárcákat, sem konkrét személyeket illetően semmilyen megjegyzést nem tett a konferencián.

 

PM: elégtelen a kabinet teljesítménye

(16:32) A Párbeszéd Magyarországért (PM) szerint a magyar kormány teljesítménye szánalmas, elégtelen, gyenge. Tordai Bence, a PM szóvivője keddi budapesti sajtótájékoztatón azt mondta: a siralmas teljesítmény után egészen rémisztőek a kilátások, s miközben a kormányzati propaganda folyamatosan sikeres magyar reformokról beszél, az emberek véleménye egész más. 

Szavai szerint az emberek már nem is kritizálnak, a lábukkal szavaznak és kivándorolnak. A 2013-i, legfrissebb adatok szerint legalább 85 ezren telepedtek le más uniós államokban. 2018-ra akár 200 ezer ember „elvesztésével” is számolni lehet, ami egészen ijesztő kilátás – mondta. Kitért arra is, hogy „egészen kevés pénze” van az embereknek és a GDP nem mutatja jól egy ország tényleges gazdasági teljesítményét. Az OECD adatai alapján a 2008-i válsághoz képest majdnem 5 százalékkal kevesebb a háztartások elkölthető jövedelme. Szerinte ez a helyzet a következő három évben nem fog érdemben változni. 

Tordai Bence rámutatott: a szegénység és az egyenlőtlenség folyamatosan nő, a 0–6 évesek szegénységi aránya 40 százalék feletti, és ha így folytatódik, 2018-ra majdnem második kisgyermek szegénységben fog élni Magyarországon.

A szóvivő hozzátette: két kormányzati ciklus alatt várhatóan 25 százalékkal csökkenés következik be a GDP arányos társadalmi juttatásoknál. A 15–29 évesek körében azok aránya, akik nem járnak iskolába, valamilyen képzésre, és nem dolgoznak, 26–28 százalék, ami az egyik legmagasabb az unióban, s ez 32–33 százalék lehet három év múlva.

Szóvá tette azt  is, hogy az „exfideszes” Polt Péter egyáltalán nem indított eljárást korrupció miatt fideszes politikusok ellen. Eközben becslések szerint évente 800 milliárd forintnyi közpénz csorog el fideszes és Fidesz-közeli zsebekbe – közölte.

Összegzése szerint az Orbán-kormánynak nem voltak előre kitűzött céljai, nem lehet mihez mérni a teljesítményét. Ha Orbán Viktorazon gondolkodik, kit bocsásson el az államtitkárok, miniszterek közül, akkor azt javasolják, mindenkit és kezdje ezt saját magán – fogalmazott az ellenzéki politikus.

 

Együtt: nem szívderítő a kép öt év kormányzás után

(16:29) Az Együtt szerint nem szívderítő a kép, ami öt év fideszes kormányzás után Magyarországon kirajzolódik. Hajdu Nóra, az Együtt elnökségi tagja keddi budapesti sajtótájékoztatón kiemelte: a fideszes politikusok nem teszik az ablakba a keddi értékelést. Rámutatott: a világ vezetőinek korrupciós indexét összeállító mérések szerint a magyar kormányfő a második legkorruptabb Vlagyimir Putyin, orosz államfő után.

Kitért arra, hogy a régiós versenytársak közül mindegyik „elhúzott” Magyarország mellett, és 2010 óta nyolc helyet romlott az ország pozíciója versenyképességi rangsorban. A Fidesz számára oly fontos demográfiai mutatókat tekintve szintén nagyon szomorú a helyzet, a népesség folyamatosan csökken, a halálozás pedig nő– mondta.

A menekültügyben szintén nem teljesít jól Magyarország, magányos állam, nincsenek szövetségesei az európai térfélen – hangzott el. Az egészségügyben, oktatásban szintén krízishelyzettel kell szembenézni, nem az a kérdés, hogy valaki orvosnak vagy ápolónak megy, hanem az, hogy akik diplomát kapnak, pár napon vagy hónapon belül hagyják el az országot – sorolta az ellenzéki politikus.

 

DK: az elmúlt öt év egy szóval összefoglalható, a korrupcióval

(12:06) A Demokratikus Koalíció (DK) szerint a múlt öt év kormányzati tevékenységét egyetlen szóval, a korrupcióval össze lehet foglalni. Gréczy Zsolt, az ellenzéki párt szóvivője kedden Budapesten sajtótájékoztatón azt mondta, a kormánykonferencián nem a múlt éveket értékelik, hanem a menetrendet készítenek a következő évek lopásaihoz.

Mint mondta, az elmúlt öt év kormányzásnak nevezett ámokfutását a magyar embereknek is értékelni kell. A szóvivő szerint az elmúlt években a magyar emberek azt érezték, hogy a gazdaság rosszabbul teljesített, gyengült a forint, az államadósság rekordra nőtt, félmillió magyar menekült el az „Orbán-rendszer elől”, a statisztikák szerint négymillió szegény él Magyarországon.

Hozzátette: az elmúlt öt évben odavesztek a szabadság és a demokrácia intézményei. Szóvá tette a többi között a Quaestor-botrányt, a trafikpályázatokat, a kaszinókoncessziókat, a földtörvényt. Gréczy Zsolt úgy fogalmazott: „túl vagyunk egy maffiaháborún” a korábban minden pályázatot elnyerő Simicska Lajos ésOrbán Viktorközött. A rendszer „Simicskái” most már Mészáros Lőrinc, Garancsi István és Andy Vajna, ők nyerik a közbeszerzési pályázatokat – közölte.

Elmondta, a DK szerint Orbán Viktortól az lenne az egyetlen elfogadható kormányértékelés, ha „teljes csapatával távozna a hatalomból”.