A két szervezet azért fordult a Jogkövetési Bizottsághoz, mert a múlt években a magyar kormányok sorozatosan megsértették az egyezményt a Paksra tervezett új atomerőmű ügyében.
A közérdekű információk döntő részét eltitkolták a nyilvánosság elől. A paksi beruházáshoz kapcsolódó információkéréseket a legtöbbször visszautasították, a kért adatokat is sokszor több éves késéssel adták át, és általában peres úton kellett kikényszeríteni őket. A két szervezet kifogásolta azt is, hogy a magyar polgárokat semmilyen formában sem vonták be a döntéshozatali folyamatba. A bizottság előzetes állásfoglalását várhatóan az egész napos ülés végén, péntek este hozza meg.
Az Århusi Egyezményt 1998 júniusában fogadták el a dániai Århusban. A megállapodás a környezeti demokrácia garanciáiról, a környezeti ügyekben folyó döntéshozatali eljárások érintettjeinek jogairól szól. Az egyezmény három pillérre épül:
(1) az információhoz való hozzáférés;
(2) a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvétele;
(3) a jogorvoslathoz való jog.
Az egyezményt máig 46 ország írta alá, 2001-ben lépett hatályba, Magyarország ugyanabban az évben ratifikálta.
A genfi székhelyű Jogkövetési Bizottságot (Compliance Committee) 2002-ben hozták létre, az egyezmény céljai megvalósulásának, teljesítésének felülvizsgálatára. A Jogkövetési Bizottság független, nem konfrontációs, hanem konzultatív testületként működik. A bizottságnak 8 tagja van, a tagok a részes felek és az aláíró országok közül kerülnek ki (de nem az országuk képviseletében működnek).