Hozzátette: veszélyes az egész földrész számára, ha elvi kérdésnek állítják be a menekültek visszautasítását. Számára ugyanakkor nem lehet vitatéma, hogy befogadjanak-e muzulmánokat vagy sem. Azzal érvelt, hogy az európai vezetők elvesztenék a hitelességüket, ha vallási alapon különbséget tennének a migránsok között. Mert miként védenék meg világszerte a keresztényeket, ha nem hajlandók mohamedánokat, illetve mecsetet látni országukban. 

Magyarországról szólva kijelentette: azért segítettek Budapestnek a nehéz menekülthelyzetben, mert meg kellett menteni Európa méltóságát. Kiemelte: egyáltalán nem ér semmit, ha valaki akár teljesen lezárja a határokat, mert ily módon nem lehet megállítani az illegális határátlépőket. Erről meg van győződve, éppen elég sokáig élt szögesdrót mögött. Lehet, hogy egy-két évig feltartóztatja őket, de hála isten a berlini fal is leomlott. Ugyanígy a földrész sem képes erőddé átalakulni. Merkel arra is kitért, hogy szükség esetén meg kell változtatni az uniós alapszerződéseket, ha kezelni akarnak fontos kérdéseket. Azt azonban elismerte, hogy jelenleg nem lenne könnyű keresztülvinni ilyen módosításokat. 

A Der Spiegel német hetilap úgy vezeti fel Merkel bizalmas megszólalását, hogy a kancellár a nyilvánosság előtt az európai egység mellett tett hitet, ám előzőleg fejmosást tartott, amiért a kelet-európai partnerek vonakodnak a menekültkérdésben. Az érintettek pontosan érthették, hogy miről van szó, mert a politikus szabad folyást engedett dühének.

Kifejtette: bizonyosan tekintetbe lehet venni egyes szövetségesek érzékenységét. Ha valaki szól, hogy időre van szüksége, mindig megtalálták a módját, hogy segítsenek neki. De ha valaki kijelenti, hogy az nem az ő Európája, ha országában muzulmánok élnek, akkor egyértelműen meg kell mondani neki, hogy erről nincs mit tárgyalni. Más népek képesek boldogulni az idegenekkel, amivel a németekre és a franciákra utalt. Itt Európa hitelessége forog kockán – mutatott rá. Mert ez esetben a földrész nehezen tudna érvelni minden ember méltósága mellett.

A brüsszeli Bizottság elnöke közölte, hogy nincs szükség új falakra Európában, különösen nem uniós tagállamok között – jelenti a Yahoo/AFP. Juncker, aki egy ausztriai menekülttábort keresett fel Passaunál, a német határon, hozzáfűzte, hogy a földrészen éppen elég sokáig voltak falak. A hírügynökség úgy értékeli, hogy az oldalvágás egyértelműen Magyarországnak szólt.

A The National Interest írja: Magyarország az újjáéledő nacionalizmussal válaszol a globális kihívásokra. Ezt az oxfordi Egyetem egyik történészprofesszora állapítja meg az amerikai külpolitikai folyóiratban. A tanulmányban Jason Pack a magyar modell kapcsán azt latolgatja, nem lehetséges-e, hogy a hiedelem ellenére bizonyos országok kivonhatják magukat az átfogó irányzatok hatása alól. Hiszen a magyar politika és gazdaság pl. visszafelé, a szovjet típusú urambátyám-rendszer felé halad. Csak rövid ideig flörtölt a liberális demokráciával, leállt a befektetői kapitalizmus, és ami a legnyugtalanítóbb: a nacionalizmus egyre inkább irredenta témákat karol fel.

A kutató nemrégiben találkozott a magyar külügyi tárca három fiatal Afrika-referensével, és mindről kiderült, hogy szlovákiai magyarok, akik csak azért vették fel az állampolgárságot, hogy a minisztériumnál dolgozhassanak. Afrikához semmi közük. A szerző megjegyzi, hogy Orbán jobban szereti az irredenta lojálisokat, mint a képzett budapesti elitet. Utóbbiaknak ugyanis feltehetőleg önálló gondolataik vannak és túl sok veszélyes kapcsolat fűzi őket a külvilághoz.

Napjainkban Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amely aktívan sodródik Putyin érdekszférája felé. Ezért nem számít meglepetésnek, hogy az autokrata Orbán Viktor lecsapott a menekültválságra, mert az képeskönyvszerűen alkalmas a magyar sajátosságok kihangsúlyozására. Retorikája idehaza kelt figyelmet. Sikerei előrevetíthetik az európai jobboldal megerősödését, ami az általános felháborodásból következik, miután az unió bürokratái régi tornatermekbe dugják az éhező szíreket és nyelvtanfolyamok, az élelem és menedék ígéretével idecsábítják a menekülteket.

A válság megmutatja, hogy a kontinens képtelen átfogó, összehangolt válaszra. Alighogy a németek megnyitották a határt, elkészült a magyar kerítés. És ellenkező irányban is meglettek a következményei annak, hogy a magyarok megpróbálták bűnözőkké nyilvánítani a migránsokat és kivezényelték a hadsereget a határra. 

Orbán szembeszállt a nemzetközi közösséggel és a szomszédos államokkal, részrehajló bíróságok hoznak ítéleteket, egyeseket visszatoloncolnak Szerbiába, továbbá a horvát határra is kiterjesztik a kerítést. 

A szuverenitás hiánya és uniós szinten a demokratikus deficit elősegíti a populizmust bizonyos országokban, legyen szó részvétteli emberségességről vagy idegengyűlölő riogatásról. A német és a svéd hozzáállás a tolerancia mellett a gazdagság megosztását diktálja.

Magyarország esetében ugyanakkor a történelem áldozatának érzete erős szembenállást követel a dekadens nyugattal szemben, amely veszedelmes faji keveréket hívogat. Egy alapkezelő azt mondta, hogy számára a Putyin-barátságnál rosszabb az antiszemitizmus, az idegen- és EU-ellenesség, mert az egyszerűen rossz az üzletnek. Elrettenti a befektetőket és a turistákat, ellenben kedvez a befelé forduló, korrupt nacionalistáknak. A kérdés, hogy Magyarország nem éppen azt a mikrokozmoszt próbálja-e ki, amely nagyjából 10 év múlva mindenütt jelen lesz a földrészen. Az eurókraták kezüket nyújtják a világ elesettjeinek, ami azonban dühíti a keményen dolgozó németeket és finneket. Utóbbiak jobbra fordulnak, szembeszállnak a további integrációval, miközben visszaesik a gazdaság. Olyan, mint egy fel nem fedezett newtoni törvény: a humanitárius nemzetköziség mai kísérletei elvetik a holnap újjáéledő, globalizáció-ellenes nacionalizmusának magját.    

Orbán Viktor bizalmasai arra figyelmeztetnek, hogy meglesznek a következményei, ha valaki túllép a választók akaratán és korlátozás nélkül fogad be menekülteket – adja tudtul a német Die Welt. Azt jósolják, hogy vereség vár az olyan pártokra, mint a CDU. Kövér László pl. azt mondja, hogy a konzervatív európai politikusok gyávák, mert nem merik képviselni saját híveik érdekeit és véleményét. Mert pánikszerűen félnek attól, hogy politikailag inkorrektnek látszanak. Márpedig – teszi hozzá az országgyűlés elnöke –, aki meghajlik az ilyesfajta terror előtt, az kiteszi magát annak a veszélynek, hogy megbukik. Szívesen fújnak riadót a Fidesz más fontos tisztségviselői is, akik – a kormányfővel az élen – óvnak attól, hogy túl liberálisan kezelje bárki a válságot.

Gulyás Gergely egyenesen azt jövendöli, hogy a mostani krízis véget vethet Európában a politikai korrektségnek. Sőt annak az elitnek is, amely úgy tesz, mintha a szavazók nevében járna el, miközben két évtizeden át sok kérdésben szembehelyezkedett a polgárok többségének álláspontjával. A lakosság és e kaszt szembenállása azonban idáig csupán passzivitást és alacsony választási részvételt eredményezett. A menekültügy azonban közvetlenül kihat az emberekre és azok most már nem tűrnek el olyan politikát, amivel nem értenek egyet – hangsúlyozza a Fidesz frakcióvezető-helyettese. Szerinte új pártok jutnak majd hatalomra az olyan országokban, amelyekben a régi néppártok figyelmen kívül hagyják a menekültek kapcsán a többség szándékát, azaz hogy tessék ellenőrizni a bevándorlást.  

Budapesten azt sem fogadják el, hogy képes lenne meggyőzni a választókat, ha jobban elmagyaráznák nekik, hogy mit szeretne a politika. Inkább a tömegekkel együtt kellene haladni. A magyar vezetők úgy látják, hogy a nagy európai pártok zsákutcába jutottak, a Fidesznek ellenben történelmileg igaza van a mostani válságban. Ha a Jog és Igazságosság pártja győz Lengyelországban alig két hét múlva, az a budapesti remények szerint helyreállíthatja a V4-ek egységét. Ugyanakkor érezető, hogy a magyar fél nem akar kárt okozni Merkelnek. Ám mivel a kancellár ragaszkodik a kvótához, ez láthatóan támadásokra sarkallja ellene Orbánt. És egyértelmű kiállása Seehofer oldalán kétségtelenül fokozta a feszültséget a két uniópárt között. 

Európa értékeit fenyegetik a menekültválságra adott válaszok – írja Süddeutsche Zeitung hasábjain megjelent „A populizmus ülepítő medencéi“ című elemzésében a bécsi egyetem egyik professzora. Philipp Ther, aki Kelet-Európa történelmét kutatja, úgy véli, lehet, hogy megint ott járunk, mint 1989-ben, amikor is a változások olyan gyorsan következtek be, hogy azzal a politika és a társadalom nemigen tudott lépést tartani. Azonkívül a fundamentumoknál van veszélyben az európai ház, hiszen Schengen alapvívmánynak számít. Sőt, látszik az eszkalációs stratégia: ha nem elegendő a határellenőrzés, akkor kerítést kell építeni, be kell vetni a honvédséget. Magyarország már a 3. fokozatnál tart: hiszen ha a határzár nem segít, akkor a jobboldali populisták szerint igénybe kell venni a könnygázt, a vízágyút és a gumilövedéket.

Ha megszűnnék az unión belül a szabad mozgás lehetősége, azzal teljesülne a populisták másik célja is, miután ők azt ígérik, hogy megoltalmazzák a munkaerőpiacot a külső vetélytársaktól. És szavatolnák a nemzeti értékeket is a túl erős EU-val és a hazai „szép lelkekkel“ szemben. A társadalom számára most az a teendő, hogy megcáfolja ezeket a felületes érveket. Pl. azzal, hogy mennyibe kerülne az átfogó határvédelem.

A populizmusban az a különösen veszélyes, hogy gondolatai beszivárognak a politika fő áramába. Ez Magyarországon már meg is történt. Viszont a lengyelek magatartása tanúsítja, hogy nem lehet egész Kelet-Európát egy kalap alá venni. Fontos azonban, hogy a Nyugat a Kelettel tárgyaljon és ne csak róla. Ez vonatkozik Orbán Viktorra is, akit idén nyárig egyedül hagytak a menekültválsággal.