ChildFund Alliance mintegy hatezer 10 és 12 év közötti gyermek részvételével készítette el kutatását a természettel kapcsolatos aggodalmukról. A szervezet Small Voices, Big Dreams címmel készítette 47 országra kiterjedő felmérést, amelynek egyik témája a környezetvédelem volt.
A lekérdezés szerint a gyerekek 29 százaléka tartja a szennyezést a legnagyobb ökológiai problémának, míg 20 százaléka a természeti katasztrófákról vélekedik ugyanígy. A fejlett országokban élő gyerekek 33 százaléka a szennyezést, 16 százaléka a globális felmelegedést jelölte meg legsúlyosabb problémaként, míg a fejlődő országokban a fiatal válaszadók 26 százaléka vélekedett a szennyezésről, 23 százaléka pedig a természeti katasztrófákról ugyanígy.
Regionális szinten az afrikai és ázsiai gyerekek körében a természeti katasztrófák bizonyultak a legaggasztóbb problémának, míg az amerikai kontinensen a szennyezés, illetve az erdőirtás kapott nagyobb hangsúlyt a lekérdezés során.
A felmérés rámutatott, hogy sokaknak jelentenek keserű tapasztalatot a természeti problémák. A megkérdezettek körében ugyanis sokan vannak, akik éltek már át természeti katasztrófát: 29 százalékuk áradást, 28 százalékuk aszályt, 24 százalékuk földrengést, 22 százalékuk erdőtüzet is tapasztalt. Kontinentálisan az afrikai gyerekek élték át a legtöbb veszélyt: 46 százalékuk aszállyal, 44 százalékuknak tüzekkel, 36 százalékuknak áradással is kellett szembenézniük. A fejlődő országokban a legnagyobb arányban (35%) földrengést tapasztaltak a gyerekek.
Arra a kérdésre vonatkozóan, hogy ők mit tennének a természet védelme érdekében a leggyakrabban (22%) elhangzott válasz a faültetés, parkosítás volt. A fejlődő országokban szintén a faültetést említette a legtöbb gyermek, míg a fejlett államokban élők a szemetelés csökkentését és megszüntetését mondta szükséges természetvédelmi intézkedésnek.
Aggódnak a szülők gyermekeik digitális lábnyoma miatt
Az amerikai Pew Internet Center friss kutatása szerint a tinédzser gyerekeket nevelő szülők erősen aggódnak amiatt, gyerekeik online aktivitása hogyan hat majd a fiatalok jövőjére.
A Pew felmérése szerint az amerikai szülők többségét foglalkoztatja kérdés, hogyan jelennek meg az online szférában gyermekeik, mit látnak belőlük mások, esetleg hogyan figyelik meg tevékenységüket. A szülők aggódnak, hogy a fiatalok olyan digitális lábnyomot hagynak maguk után, amely hosszabb távon kihatással lehet az életükre.
Az adatok szerint tízből több mint nyolc szülőt aggaszt, a reklámozók milyen adatokat gyűjtenek tinédzser gyermekeikről a világhálón. Tízből több mint hét felnőttet nyugtalanít, vajon hogyan viselkedik gyereke az idegennel szemben a világhálón. Tízből közel hét szülő aggódik, hogy a fiatalok online aktivitása a jövőben visszahathat iskolai vagy munkahelyi előmenetelére, és ugyanilyen arányban foglalkoztatja őket a kérdés, vajon megfelelően kezelik-e online jelenlétüket gyerekeik.
Ezek a kérdések a fiatalabb, 12-13 éves gyermekeket nevelő szülők esetében a leghangsúlyosabbak. A tinédzser kor elején járó gyerekek szülei körében 63 százalékos azok aránya, akik kiemelten aggódnak azon, gyermekeik hogyan kerülnek kapcsolatba idegenekkel a világhálón.
A Pew felmérése ugyanakkor arra is rámutat, hiába a szülői aggodalom, ha sokszor nem tudják ellenőrizni gyermekeiket. Míg ugyanis a felmérés során megkérdezett tinik egy része jelezte, a szülői felügyelet megakadályozza őket, hogy butaságot csináljanak, mások tudják, hogyan kell rejtőzködni szüleik elől. A legnagyobb közösségi oldal, a Facebook felhasználói közül példádul sok fiatal úgy állítja be adatait, hogy szüleik csak meghatározott dolgokat láthassanak online aktivitásukból.
Lehetnek vezetők a másságukat nyíltan vállalók
Egy amerikai közvélemény-kutatás szerint a társadalom többsége támogatja, hogy a homoszexualitásukat nyíltan vállalók magas beosztást töltsenek be a közszférában, így például kongresszusi képviselők, egyetemi professzorok, tábornokok vagy polgármesterek legyenek.
Az amerikai elnökválasztással egy időben négy államban is népszavazást tartottak a melegházasságról. Maine, Washington és Maryland lakossága az egynemű párok házasságkötése mellett tette le a voksát, míg Minnesota lakossága arról döntött, nem kívánja törvényen kívül helyezni jelenleg is hatályos, a melegházasságot engedélyező törvényét. Az amerikai YouGov közvélemény-kutató és az Economist közös kutatása szintén a melegek társadalmi elfogadottságát hangsúlyozza. Felmérésük szerint ugyanis az amerikai többség támogatja, hogy a másságukat nyíltan vállalók vezető pozíciókat töltsenek be.
A válaszadók mintegy 70 százaléka véli úgy, hogy egy egyetemi professzor, polgármester vagy vállalkozás vezető lehet másságát nyíltan vállaló személy, több mint 65 százalék fogadja el, ha egy kongresszusi képviselő vagy egy sportcsapat vezető edzője meleg, míg 60 százalék körüli az elfogadók aránya a katonai vezetők és a középiskolai igazgatók esetében. Egyetlen kérdezett szakma, az egyházi vezető az, amelyről az amerikaiaknak csak 45 százaléka gondolja úgy, betöltheti azt másságát nyíltan vállaló személy.
A kutatás rámutat arra is, kisebb arányok mellett ugyan, de a társadalom vallásos tagjai is elfogadóak a meleg vezetőkkel szemben. A magukat vallásosnak mondók 72 százaléka szerint egy másságát nyíltan vállaló személy lehet vállalatvezető, 60 százaléknál többen vélekednek ugyanígy a kongresszusi képviselők, egyetemi professzorok és polgármesterek esetében, de közel 60 százalékos az elfogadás a sportedzők körében is. A vallásos válaszadók körében épp 50 százalék támogatja, hogy katonai vezetőnek vagy iskolaigazgatónak homoszexuális személyt válasszanak. Nem váratlan módon a hívők körében alacsony, alig 30 százalékos azok aránya, akik nem ellenzik, hogy egyházi vezető pozícióba meleg személy kerüljön.