A COVID-19 világjárvány gazdasági hatásainak enyhítését célzó erőfeszítései részeként az Európai Bizottság ma iránymutatásokat tett közzé azzal a céllal, hogy EU-szerte mindenütt egységesen alkalmazzák az uniós utasjogokat.

A dokumentum a légi járművel, vasúton, hajóval, (távolsági) busszal, illetve tengeri vagy belvízi úton közlekedő utasok jogaira, valamint az érintett fuvarozók kötelességeire vonatkozóan szolgál iránymutatással.
Az uniós tagországok kormányai intézkedéseket – a többi között utazási korlátozásokat és határ-ellenőrzéseket – vezettek be.

A ma kiadott iránymutatások jogaik védelméről hivatottak biztosítani az utasokat. Járattörlés esetén a közlekedési szolgáltató köteles az utasokat költségtérítésben részesíteni, vagy jegyüket egy másik járatra átfoglalni. Ha maguk az utasok döntenek úgy, hogy lemondják útjukat, a költségtérítés a jegy típusától függ, és a közlekedési vállalatok utalványt kínálhatnak fel az utasoknak későbbi használatra.
Az iránymutatások tisztázzák a vonatkozó jogokat és kötelességeket, és ezáltal várhatóan a járvány által súlyosan érintett közlekedési ágazat költségeinek csökkentéséhez is hozzájárulnak majd. Kimondják, hogy a jelenlegi körülmények rendkívüli körülményeknek minősülnek, ami azzal jár, hogy egyes jogokkal – például az indulás időpontjától számított két héten belüli repülőjárat-törlés esetén nyújtandó kártérítést – nem lehet élni.

Értelmező iránymutatások az utasjogokra vonatkozó uniós rendelkezésekről a COVID-19 járvánnyal összefüggésben

A koronavírus-járvány elleni intézkedések

Keleti partnerség: új célok a 2020 utáni időszakra

Az Európai Bizottság és Josep Borrell, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője ma javaslatot terjesztett elő a keleti partnerség 2020 utáni időszakra vonatkozó szakpolitikai célkitűzéseiről. Ezek a következők: az Azerbajdzsánnal, Belarusszal, Grúziával, Moldovával, Örményországgal és Ukrajnával folytatott kereskedelem bővítése, a partnerországokkal kialakított gazdasági integráció és összekapcsoltság elmélyítése, a demokratikus intézmények és a jogállamiság megszilárdítása, a környezet- és éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képesség javítása, a digitális transzformáció támogatása, továbbá az igazságos és befogadó társadalmak előmozdítása. A Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat arra számít, hogy a tagállamok és a partnerországok a keleti partnerség 2020 júniusában tartandó csúcstalálkozója előtt elfogadják a javaslatot.
 
A 2009-ben kezdődött partnerség első 10 évének eredményeire építve a mai javaslat felvázolja, hogy napjaink kihívásaira tekintettel hogyan fog az EU a 2020 utáni időszakban együttműködni a partnerországokkal. 

„Szorosan együtt fogunk működni korunk kihívásainak kezelése érdekében, ideértve a jelenlegi COVID-19 világjárványt is” – hangsúlyozta Várhelyi Olivér szomszédságpolitikai és bővítésügyi biztos. A keleti partnerség 2020 utáni időszakra vonatkozó átfogó célkitűzései a következők:

# Teremtő partnerség: együtt az erős, fenntartható és integrált gazdaságokért.

# Védelmet nyújtó partnerség: együtt az elszámoltatható intézményekért, a jogállamiságért és a biztonságért.

# Zöld partnerség: együtt a környezet- és éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képesség javításáért.

# A konnektivitást előmozdító partnerség: együtt a sikeres digitális átállásért.

# Az önrendelkezést elősegítő partnerség: együtt az erős, igazságos és befogadó társadalmakért.


A keleti partnerségre vonatkozó szakpolitika 2020 után: A reziliencia erősítése – a mindenki számára előnyös keleti partnerség

Tájékoztató: A keleti partnerség 2020 után