Koszorús Ferenc – Arlington, Egyesült Államok

Esztergomból átvezényelt páncélosok zárták le 1944. július 6-án a Budapestre bevezető utakat. Az akció nyomán végül is nem indultak el Auschwitz felé a fővárosi zsidóságot deportálni rendelt vonatok. A magyar tankokat Koszorús Ferenc (1899 – 1974) vezérkari ezredes parancsnokolta… (Képünkön Koszorús Ferenc ezredes a feleségével, Felsőeöri Fülöp Gabriellával és fiukkal, ifj. Koszorús Ferenccel 1968 szeptemberében, Washingtonban. A felvétel ifj. Koszorús tulajdona.)

Koszorús Ferenc.

A katonatiszt természetesen nem saját döntését, hanem Horthy Miklós utasítását hajtotta végre. A kormányzó addigra már tájékozódhatott a frontokon zajló legfrissebb eseményekről, a nyugati szövetségesek normandiai partraszállásáról, a náci haláltáborokról kiszivárgott hírekről. S arról is, hogy a kormány illetékesei – mindenekelőtt az országot márciusban megszállt németekkel szorosan együttműködő két belügyi államtitkár, Baky László és Endre László – a vidékiek (közel 450 ezer ember) után a mintegy 250 ezres fővárosi zsidóságot is „transzportálnák”. Ehhez a csendőrség Budapestre rendelt újabb egységeit kívánták bevetni. Horthy attól is tartott, hogy esetleg őt akarnák eltávolítani, ezért kiadta a parancsot az esztergomi 1. számú páncéloshadosztály felvonultatására – amit az ezredes katonásan végrehajtott, megakadályozva ezzel az úgynevezett „csendőrpuccsot”.

Koszorús ezredes egy magyar gyártmányú Turán tankban; fotó: ©ifj. Koszorús Ferenc.

Koszorús Ferenc a hadiakadémia elvégzése után egy lovasdandár vezérkari tisztje, később egy lovas hadosztály vezérkari főnöke lett. 1940-41-ben ő volt a Ludovika Akadémia tanulmányi csoportvezetője és parancsnok-helyettese. A II. világháborúban,1942 júliusától októberig páncélos hadosztály vezérkari főnöke a Don mellett, onnan azonban még a Vörös Hadsereg megsemmisítő erejű támadását megelőzően hazavezényelték.

Koszorús Ferenc síremléke.

Itthon az I. páncélos hadtest vezérkari főnökeként mindenekelőtt az említett csendőrpuccs meghiúsítása fűződik a nevéhez, de a harcokban is kitüntette magát: páncéloshadosztályával részt vett 1944. szeptember 13-án Arad visszafoglalásában. Az októberi nyilas hatalomátvétel után bujkált a Gestapo elől, végül 1945 májusában amerikai fogságba esett Németországban. 1947-ben került haza, raktári segédmunkásként dolgozott, 1951-ben az Egyesült Államokba emigrált. Ott is fizikai munkásként kezdte, majd egyetemet végzett, geológus lett. A virginiai Arlingtonban hunyt el, az ottani Columbia Gardens Temetőben helyezték örök nyugalomra. 1991. március 15-én Antall József kormányfő előterjesztésére Göncz Árpád köztársasági elnök Koszorús Ferencet posztumusz vezérezredessé léptette elő.

Washingtonban Tom Lantos demokrata képviselő, aki maga is a Koszorús-akció eredményeképpen kerülte el a deportálást, így beszélt róla az amerikai kongresszusban 1994-ben, a magyarországi holokauszt ötvenedik évfordulóján:

„Koszorús ezredes páratlan fellépése az egyetlen olyan ismert eset, amikor egy tengelyhatalom katonai erőt alkalmazott azért, hogy zsidók deportálását akadályozza meg. A rendkívüli bátorságra valló, a gyorsan változó helyzetben nagy kockázatvállalás mellett megtett erőfeszítései három és fél hónappal késleltették a nácik végül is bekövetkezett budapesti hatalomátvételét. Ez az időhézag több ezer zsidó számára nyújtott lehetőséget arra, hogy menedéket keressen Budapesten, megóvva őket a biztos kivégzéstől. Ugyancsak lehetővé tette az 1944. július 9-én Budapestre érkezett Raoul Wallenberg számára sikeres és hatékony mentőakciójának levezénylését”.

Köszönöm Dunai Péter barátom segítségét.