A koronavírus-járvány megmutatta, hogy az uniónak az eddiginél hatékonyabb eszközökre van szüksége a közegészségügyi vészhelyzetetek kezeléséhez – fogalmaz az EP pénteki állásfoglalása. A Parlament az 526 szavazattal, 105 ellenszavazat és 50 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban lefekteti a koronavírus-járvány utáni uniós közegészségügyi stratégia alapelveit.
A képviselők szerint le kell vonni a koronavírus-járvány tanulságait, és az európai egészségügyi unió létrehozásával sokkal szorosabbra kell fonni a tagállami együttműködést az egészségügyben. Az együttműködésnek a minőségi egészségügyi ellátás minimumkövetelményeinek meghatározására is ki kell terjednie. Ez azután lehetséges, hogy a tagállamokban sürgősen elvégzik a helyi egészségügyi rendszerek tűrőképességét felmérő stresszteszteket, amelyek beazonosítják a gyenge pontokat és ellenőrzik, hogy a rendszer képes-e megbirkózni a koronavírus-járvány esetleges ismételt fellángolásával.
Az állásfoglalásban a képviselők egy európai egészségügyi reagálási mechanizmus minél előbbi létrehozását is javasolják azzal a céllal, hogy az a gyógyszerek és orvosi berendezések stratégiai készleteinek jobb koordinálása révén hatékonyabban válaszolhasson mindenféle egészségügyi válságra.
A hamarosan megjelenő európai gyógyszerstratégiának tartalmaznia kell azokat az intézkedéseket is, amelyek megoldják a létfontosságú szerek azonnali európai elérhetőségét. A gyógyszereket pedig többféle forrásból kell beszerezni ahhoz, hogy mindig rendelkezésre álljanak az elérhető árú szerek.
A képviselők határozottan üdvözlik a 9400 millió eurós költségvetéssel rendelkező EU4Health uniós egészségügyi cselekvési program létrehozását. A képviselők külön uniós alap létrehozását kérik a kórházi infrastruktúra és az egészségügyi szolgáltatások fejlesztésére, mivel álláspontjuk szerint hosszú távú befektetésekre és elkötelezettségre van szükség. Emellett meg kell erősíteni az unió két közegészségügyi ügynökségét, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központot és az Európai Gyógyszerügynökséget,, és támogatni kell a közös európai egészségügyi kutatást.
A koronavírus-járvány még nem ért véget, figyelmeztetnek a képviselők, megismételve: a majdani koronavírus-oltóanyagnak világszerte mindenki számára azonnal és megfizethető áron elérhetőnek kellene lennie. Ha az európaiak egészsége forog kockán, akkor a tagállamok közötti versengés elkerülése céljából rendszeresebben a közös, uniós közbeszerzést kellene alkalmazni, vélik a képviselők.
Az unióban a közegészségügy általában, konkrétan pedig az egészségügyi rendszer a tagállamok felelősségi körébe tartozik. Az unió azonban fontos szerepet játszik a közegészségügyi helyzet javításában, a betegség-megelőzésben és -kezelésben, az ártalomforrások mérséklésében, és az egészségügyi stratégiák tagállamok közötti harmonizációjában.
A Parlament következetesen a koherens uniós közegészségügyi politika létrehozása mellett érvelt, uniós hosszú távú költségvetés koronavírus-járványt követő felülvizsgálatáról és a gazdaságélénkítő programról szóló állásfoglalásában pedig önálló európai egészségügyi program létrehozása mellett álltak ki a képviselők.
A Bizottság azóta a 2021–27 közötti időszakra a Next Generation EU helyreállítási terv részeként egy 9400 millió eurós költségvetésű, EU4Health nevű program létrehozására terjesztett be javaslatot.
A 2020.7.8-i vita magyar felszólalói Ujhelyi István (S&D) és Tóth Edina (EPP).
Az elfogadott szöveg itt lesz elérhető (2020.7.10.)
A vita felvételről (Az EU Covid19 utáni időszakra szóló közegészségügyi stratégiája , 2020.7.8.),
A képviselők nagyobb szerepet adnának az Uniónak a közegészségügy terén (2020.7.10.)
Egészségügyi veszélyhelyzetek az EU-ban: felkészülés és válságkezelés (2020.6.9.) Koronavírus – uniós válaszlépések
Koronavírus-járvány elleni válaszintézkedések (Európai Bizottság)