Merkel már szóba sem akar állni Orbánnal

Orbán Viktor politikai tőkét kovácsol Trianonból, mert tudja, hogy a seb még száz év múltán is nyitott – írja az Independent. Csak kérdés, hogy esetében beválik-e a régi mondás, hogy ti. a történelmet a győztesek írják. Mármint hogy lehetővé teszik-e számára, hogy ő diktáljon.

Mindenesetre a populista-nacionalista vezérürü a demagógiát szítja fel az igazságtalan szerződés folyamatos felhánytorgatásával. Ezért a centenárium alkalmából nyomatja a sovinizmust, hiszen arra igencsak vevő a párt tábora. Azon van, hogy gerjessze az agresszív nacionalizmust. Azt állítja, hogy a migránsok elárasztják a földrészt és főként a mohamedánok hatalmas veszélyt jelentenek a magyar kultúrára nézve. Annak idején liberálisként és istentagadóként indult, de azután rájött, hogy a vallás politikai hasznot hozhat számára. Á la Trump. Úgy, hogy nem győzi hangsúlyozni: a magyar keresztény nép. Ám igazából opportunista. A világszervezet korábbi emberi jogi főbiztosa xenofób rasszistának nevezte. Orbán rendezte ugyan a viszonyt jó pár környező állammal, de pl. Romániát etnikai diszkriminációval vádolja. Szóval, szükség esetén nem riad vissza a feszültség kiélezésétől, amiben nagy szerepe van annak, hogy a magyarok nagy többsége számára Trianon még mindig nemzeti tragédia.

A miniszterelnök spanyolfalként használja a „Nem, nem, sohá!”-t, mert arra nem lehet mondani, hogy ily módon vissza akarná szerezni az elcsatolt országrészeket. Mégis megnyugtatja a híveket, hogy nem nyugszik bele az országra ráerőszakolt helyzetbe.

A nemzeti szuverenitást harsogja immár 10 éve, szavakban elveti a szocializmust, mégis Putyinnal boltol: A német kancellár nagy bánatára. Merkel hírek szerint már ott tart, hogy szóba sem akar állni Orbánnal. A politikus számára az idegenek bűnbakok, élen Sorossal. Kampánya zsidóellenes felhangokat tartalmaz. De emiatt konfliktusba bonyolódhat a nyugati, liberális partnerekkel, csak éppen nagy ívben tesz rá. Közben az ellenzék tudván tudja, mennyire hat mind a mai napig Trianon, de Fidesz-ellenes erők úgy ítélik meg, hogy azért forszírozza a sértettségi politikát, mert könnyebb az ártatlan áldozat szerepkörébe helyezkedni, semmint vállalni Ausztria-Magyarország felelősségét az 1. világháború kirobbantásáért. A kérdés ezek után az, képes-e és akarja-e az ország, hogy megváljon a szellemi-politikai béklyótól, ami egy évszázada nyomja.

Az unió igazságügyi biztosa úgy ítéli meg, hogy a vírus meggyengítette a jogállamot. – írja a Le Figaro. Mert nem lehetett elkerülni ugyan a korlátozásokat, ám eleve fennállt a kísértés, hogy azok messzebb mennek a kelleténél és időben is tovább tartanak, mint ameddig okvetlenül szükségesek. Ezért volt a Bizottság annyira nyugtalan Magyarország kapcsán, hiszen a felhatalmazási törvény nem szabta meg világosan, hogy a Parlament véget vethet-e a vészhelyzetnek – fejtette ki Reynders. De Szlovénia és Lengyelország is aggodalomra adott okot. Mindez benne lesz abban az összefoglalóban, amelyet Brüsszel szeptemberre készít el a tagállamokban érvényesülő demokráciáról. Ennek már része az a jelentés, amelyet ma tesznek közzé a tagállamok jogrendszeréről. Mármint: mennyire független és hatékony az egyes tagoknál az igazságszolgáltatás. Arra a kérdésre, hogy az EU miként parancsolhat megálljt a magyar és a lengyel kormánynak, amely macska–egér-küzdelmet vív a szervezettel, a biztos úgy válaszolt, hogy ha a két ország nem tesz eleget az Európai Bíróság döntéseinek, akkor lehet súlyos anyagi büntetést kezdeményezni ellenük. Továbbá készülőben van a jogállami kikötés, vagyis: felfüggesztik az anyagi támogatást, ha egy ország rendszeresen és szándékosan szembe megy a közös elvekkel. A pontos forma még nem született meg, de nem arról van szó, hogy az agrártermelők vagy a civilek ne jutnának hozzá a közösségi juttatásokhoz. Mindenesetre a Bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy a szankciókat fordított többséggel rendeljék el. Ily módon ugyanis az érintett államoknak kellene összehozniuk a kellő, nem kis támogatást, hogy meghiúsítsák Brüsszel ajánlását.

EP-képviselők attól tartanak, hogy Merkel engedményeket akar tenni, mert nem szeretné, ha a keleti tagok netán akadályoznák a következő költségvetés, illetve a gazdasági segélyterv elfogadását – írja a Politico. Az EU egy hét múlva esedékes csúcstalálkozóján is fogas kérdés lesz, miként kössék a brüsszeli támogatásokat a demokratikus normák megtartásához. Sokáig a német kormány is egyetértett azzal, hogy ki kell dolgozni egy ilyen záradékot, de lehet, hogy a koronaválság hatására felülvizsgálta álláspontját. Korábban a tehetős államok úgy gondolták, hogy be lehet vezetni egy ilyen mechanizmust, mert a másik oldalon Magyar- és Lengyelország attól tart, hogy csak késve kapja meg a brüsszeli apanázst, ha elhúzódnak a jogállami viták.

Ám az egyre mélyülő gazdasági válság és az erősödő keleti populizmus miatt félő, hogy a kancellár szeretne elkerülni minden bonyodalmat az anyagi kérdésekben, ezért eláll attól, hogy új eszközt vessenek be a jogsértések meggátlására. A CDU strasbourgi frakcióvezetője legújabban azt hallja Berlinben, hogy először a költségvetésről kell megegyezni, és pl. a magyar és a lengyel kormányt nem lehet kényszeríteni a jogállami megfontolások elfogadására. Caspary egyetért azzal, hogy nincs elvesztegetni való idő, mert a pénzre nagyon gyorsan szükség van. Ám kilátásba helyezte, hogy az Európai Parlament mindaddig keresztbe fekszik, amíg nem rendeződnek a jogállamiság körüli gondok.

Egyesek arra következtetnek Merkel elejtett megjegyzéseiből, hogy a kancellár később vissza akar térni az említett mechanizmus kérdésére, de lehet, hogy ebben a takarékos négyek, az osztrákok, svédek, dánok és hollandok, nem mennek bele. Mert itt nem fakultatív lehetőségről van szó, hiszen meg kell magyarázniuk odahaza a választóknak, hogy kiknek is adják oda az adóbevételeket. A német kormány szóvivője közölte: az Európai Tanács elnökétől, Micheltől függ, szóba kerül-e az új eszköz a jövő heti csúcson. Az EP alelnöke, a német szociáldemokrata Barley igen harciasan azt hangoztatta, hogy nem engednek a demokratikus elvek tiszteletben tartásának követelményéből. A szintén német Freund (Zöldek) kifejtette: az utolsó esélynél járunk, hogy megmutassuk: az értékek nem képezhetik vita tárgyát. Ezért arra szólította fel Merkelt, hogy az ne adja meg magát a jövő héten.

Az osztrák kormánykoalíció kisebbik pártjának külpolitikai szóvivője jogosnak tartaná, ha a jogállami elvek megszegése miatt megvonnák Magyarországtól a szavazati jogokat az EU-ban, ám a további szankciók ügyében már óvatosságot ajánl – olvasható az osztrák Die Presseben. A lengyel származású Ewa Ernst-Dziedzic, aki 10 éves korában költözött szüleivel Ausztriába, azzal érvel, hogy ha elzárják a pénzcsapot, az sújtja a lakosságot, ám nem biztos, hogy jobb belátásra készteti a kormányt. Vagyis olyan megoldást kell találni, hogy a falvak, illetve a városok közvetlenül jussanak hozzá a támogatáshoz.

Az már más tészta, mire jut a Néppárt Orbánnal. Mint mondta, sokan az osztrák konzervatívok soraiban is túlzásnak tartják, amit a politikus művel, csak éppen nem verik nagydobra. De a zöldek képviselője el tudja fogadni, hogy kár volna végleg becsapni az ajtót, mert meg kell őrizni az utolsó esélyt a magyar politika befolyásolására. Ezzel együtt szükségesnek nevezte, hogy az unió legyen keményebb Magyarországgal, hiszen ott igen fura dolgok történnek a demokráciával. Ideértve, hogy megpróbálják elhallgattatni a civil szférát, a tudományt és a sajtót. És Lengyelország is hasonló irányba tart. Ám ott a civil társadalom erősebb és ellenáll. Ezért annyira izgalmas a vasárnapi választás.

A Financial Times vezércikke arra figyelmeztet, hogy a lengyel elnökválasztás 2. fordulója kijelöli az ország helyét a világban. A harc a konzervatív nacionalizmus és a liberális centrizmus között zajlik és biztosan nem ér véget a szavazással. A társadalmon belül mélyek a törésvonalak, és a két tábor sűrűn elveti a kompromisszumot. Vitájuk kiterjed az identitásra, a kultúra és a magánerkölcsre is. Egyik esetében sem várható gyors megoldás. De az eredmény kulcsfontosságú lesz a lengyel demokrácia szemszögéből. A következő államfőn múlik, hogy támogatja-e vagy akadályozza-e a PiS ellentmondásos politikáját, ami nagyon ártott az ország renoméjának az utóbbi 5 évben. Az előrejelzések Duda némi előnyét mutatják. Posztja azért különösen fontos jelenleg, mert a kormánypártnak nincs meg a kellő többsége, ha az elnök netán vétóz. A két jelölt között nincs nagy különbség a kül- és biztonságpolitikai elképzelésekben. Óvakodnak Oroszországtól, pártolják Amerikát és a NATO-t.

Viszont nagyon is eltérően ítélik meg a lengyel igazságszolgáltatás függetlensége elleni támadásokat, illetve azt, hogy manapság a közmédia a hatalom propaganda-szócsöveként szolgál. Trzaskowski féken tarthatja a Jog és Igazságosság túlkapásait. De a világnak vigyáznia kell, nehogy túlbecsülje az államfő jogkörét. A PiS törvényesen került hatalomra és változatlanul népszerű.

Duda ugyanakkor nem mutat kellő hajlandóságot, hogy megvédje a jogállam alapvető intézményeit és hidat építsen a megosztott lengyel politikában. Esetében a veszély az, hogy ha ő nyer, segíti a kormánypárt még radikálisabb rohamait a demokrácia ellen. Márpedig az igencsak rontaná Lengyelország megítélését az EU-ban, de az USA-ban is, ha novemberben Biden kerekedik felül. Ha mérséklődik az lengyel politika, az garancia lenne biztonsága számára a világban.

A lengyel közrádió- és televízió elnyomja az államfő kihívóját, a műsorok igen elfogultak Duda javára – állapítja meg a Financial Times. Legutóbb például azt állította, hogy Trzaskowski ösztöndíjat kapott Sorostól. Egyben megkérdőjelezte, hogy szívből és igazán lengyel-e. Majd azzal vádolta meg, hogy megválasztása esetén a jóléti kiadásokból zsidó kártérítési igényeknek tenne eleget. Ellenfelét viszont egyfolytában magasztalja.

Az EBESZ illetékes hivatala meg is jegyezte az első forduló után, hogy a tévé megsértette közszolgálati kötelezettségét, mert adásai nem voltak kiegyensúlyozottak és pártatlanok. Duda kampányát szolgálták, időnként idegengyűlölő és zsidóellenes beütéssel. A PiS azonban jó ideje nagy ívben tesz a bírálatokra. Viszont támadja a magáncsatornákat, mondván, hogy azok Duda ellen dolgoznak. Most már az Axel Springer lengyel bulvárlapja is célkeresztbe került, no, meg a Die Welt varsói tudósítója. Az amerikai kézben lévő TVN-adó elleni vádakat maga az Egyesült Államok nagykövete utasította vissza.
Mindenesetre a vita felébresztette az aggályokat, hogy a választás után a Jog és Igazságosság ismét megpróbálhatja nemzeti kézbe venni a sajtó jórészét. Az egyik független napilap főszerkesztő-helyettese ezért arra számít, hogy erősödni fog az anyagi nyomás a médiára, ahogy az Magyarországon is történt, amikor kiszorították az idegen tulajdonosokat. Az út már megvan, csak követni kell.

(A nemzetközi sajtószemle elsőként itt jelent meg.)