Ursula von der Leyen új egyensúlyt keres – ezzel a címmel közöl terjedelmes cikket a Politico című amerikai lap és hírportál brüsszeli kiadása arról, hogy az Európai Bizottság új, már megválasztott elnöke, aki az eredeti menetrend szerint november 1-jén lépett volna hivatalba, most azért küzd, hogy a biztosok testületébe szánt utolsó három jelöltjét is elfogadja az Európai Parlament.
Korábban azt tervezte, hogy a Bizottságban azonos számú jobbközép néppárti, illetve szociáldemokrata tag lesz, valamint a nők és a férfiak is egyenlően képviseltetik magukat. Az Európai Parlament azonban három jelöltjét visszautasította. Közülük kettő – a román és a francia – nő volt, és a franciák most férfit jelöltek a kiesett helyére. Másfelől az eredeti román jelölt a szociáldemokráciát képviselte, csakhogy Romániában időközben összeomlott a szociáldemokrata kormány, és az új jelölt jobboldali.
Így hát mind a pártszínek tekintetében, mind a nemek arányát illetően megbillent a gondosan kimunkált egyensúly – bár csupán egy-egy fővel, de a Politico szerint a parlamentben növekvőben van a harag a szociáldemokraták sorain belül, ami nehezíti von der Leyen azon törekvését, hogy elfogadtassa új kiszemeltjeit. Munkatársai mindenesetre azt mondták a Politicónak, látnak esélyt arra, hogy a testület az új céldátummal, december elsejével hivatalba léphessen.
Az uniós ügyekben mindig kiválóan tájékozott amerikai lap úgy fogalmaz, hogy néhány európai parlamenti képviselő aggályainak ad hangot a magyar jelöltet, Várhelyi Olivért, a budapesti kormány uniós képviselet-vezetőjét illetően, aki a szomszédságpolitikai és bővítési területet kapná, tekintettel arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szoros kapcsolatot ápol az orosz Vlagyimir Putyinnal és a török Recep Tayyip Erdogannal. Ezen túlmenően Magyarországról azt tartják, hogy beavatkozik a balkáni politikába, ráadásul Budapest és Kijev viszonyát időnként a pörlekedés jellemzi.
Más EP-képviselők – folytatódik a Politico beszámolója – amiatt aggódnak, hogy Thierry Breton francia jelöltnek túlságosan széles portfóliót szán a német bizottsági elnöknő. Ő felelne az unió belső piacáért, továbbá az iparpolitikáért, a védelemért és még az űrpolitikáért is. Ráadásul bár az Emmanuel Macron liberálisai által dominált, Újítsuk meg Európát elnevezésű pártcsaládhoz tartozik, politikai előéletét a konzervatívokhoz való kötődés jellemezte.
A szociáldemokraták aggódnak, hogy von der Leyen megpróbálja háttérbe szorítani őket. Bár a bizottság első alelnöki tisztségét, azon belül von der Leyen helyettesítésének a jogát a holland szociáldemokrata Frans Timmermans kapja, a szamárlétrán közvetlenül Timmermans alatti lépcsőfoknak megfelelő ügyvezető alelnöki posztra von der Leyen a liberális Margrethe Vestager mellé a néppárti Valdis Dombrovskist is beemelte, a szociáldemokraták számára kellemetlen meglepetésként. Ezzel ugyanis az Európai Bizottság csúcsvezetésében megnövelte a konzervatív oldal súlyát.
Ami a magyar jelöltet illeti, a Politico szerint a Várhelyivel kapcsolatos kifogások megmutatkoztak például annak kapcsán, hogy Magyarország közreműködött a Törökország elleni szankciók meghozatalának a késleltetésében. Várhelyi jelölése körül „harc lesz” – idéz a Politico egy néppárti EP-képviselőt, aki névtelenséget kért. Von der Leyen egyik munkatársa ezt azzal toldotta meg, hogy a biztosok uniós tisztségviselők, az uniót szolgálják, és a testület egyetlen tagjának sem szabad nemzeti politikai irányvonalat követnie. „Nem létezik olyan, hogy Magyarország kapja a bővítési tárcát. Aki azt gondolja, hogy bármilyen nemzetiségű biztos egyszerűen nemzeti politikát valósíthat meg, az figyelmen kívül hagyja a politikai realitásokat” – fogalmazott a bizottsági elnök mellett dolgozó tisztségviselő.
A magyar származású Piri Kati, aki a holland szociáldemokraták színeiben tevékenykedik EP-képviselőként, a Politicónak nyilatkozva súlyos aggályának adott hangot Várhelyi Olivérnek a bővítési és szomszédságpolitikai területre történt jelölése miatt. „A magyar kormány a jogállamiság súlyos megsértéséért visel felelősséget, és a szomszédos országokkal kapcsolatos hozzáállása semmilyen módon nem tükrözi az EU értékeit és elveit” – mondta Piri Kati. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország ellen hivatalos fegyelmi eljárás folyik az EU alapértékeinek aláásása miatt, hogy Orbán Viktor menedéket nyújtott az igazságszolgáltatás ellen menekülő Nikola Gruevszkinek, Észak-Macedónia volt miniszterelnökének, hogy támogatólag nyilatkozott a Szíriába történt török katonai betörésről, valamint hogy túlontúl meghitt viszony fűzi Putyinhoz. „Ha Várhelyi biztosjelölt a meghallgatása során nem határolódik el egyértelmű szavakkal Orbán Viktortól és kormánya magatartásától, akkor erőteljes ellenállásba fog ütközni a szociáldemokrata képviselőcsoport részéről” – fogalmazott Piri Kati a Politicónak nyilatkozva.
Tanja Fajon szlovén szociáldemokrata EP-képviselő szintén kételyeinek adott hangot Várhelyi kapcsán, aki szerinte még annál is problémásabb jelölt a bővítési posztra, mint amilyen a jogi bizottságban elutasított Trócsányi László volt. Fajon szerint von der Leyennek, hogy ne futtassa zátonyra leendő bizottságát, kevésbé ellentmondásos jelöltet kellett volna kérnie Magyarországtól. Úgy véli, sok EP-képviselőnek „nehézséget okoz majd, hogy igennel szavazzon Várhelyire”.
Cseh Katalin, a Momentum politikusa – az Újítsuk meg Európát liberális EP-képviselőcsoport tagja – az amerikai lapnak nyilatkozva szintén rossz döntésnek nevezte, hogy Orbán jelöltjének a bővítési portfóliót szánják. Magyarországot jogállamiság szempontjából az unió leggyengébb láncszemének mondta, és úgy vélekedett: ekként nem tudja hiteles módon biztosítani, hogy a csatlakozó országok tiszteletben tartsák az európai értékeket.
A Politico megjegyzi: ha a három pótjelölt bármelyikét elutasítják, akkor fennáll a kockázata annak, hogy a jövő év elejéig kitolódik az új Európai Bizottság hivatalba lépése, hiszen a karácsonyi ünnepek közeledtével az Európai Parlamentben beszűkül az újabb biztosjelöltek meghallgatásának a lehetősége.