Nagy érdeklődés mellett mutatták be ma Budapesten Eperjesi Ildikó–Olekszandr Kacsura közös kötetét, amelyet „Sorskönyv a frontról – háborús foszlányok” címmel jelentetett meg a Kossuth Kiadó. (Nyitó képünk forrása: tillmayer.de)

A budapesti Örkény István Könyvesboltban mintegy száz részvevővel megtartott bemutatót szenvedélyes hangú bevezetőjével Ljubov Nepop, Ukrajna budapesti nagykövete nyitotta meg. „A magyar nem az anyanyelvem, de ezt a könyvet egyszerűen nem tudtam letenni, egy szuszra végigolvastam” – mondja a nagykövet-asszony. „Budapesti nagykövetségünkön mindig gyertyát gyújtunk, ha egy ukrán kormánykatona meghal a fronton. Gyakran ég a gyertya…”–  teszi hozzá, könnyekkel a szemében.

Riportokat és interjúkat is felsorakoztató műről van szó, amelyet szerzői és kiadója úgy jellemeztek, hogy „a könyv, amely után mindent másképp látsz majd”. Eperjesi Ildikó, az ATV vezető külpolitikai újságírója, Olekszandr Kacsura ukrán író-újságíró pedig a helyszínen, a kelet-ukrajnai térségben, Kramatorszkban él. Együtt is utaztak, dolgoztak a helyszínen. Könyvvé formálták külön-külön és közösen szerzett élményeiket, készített interjúikat, beszélgetéseiket. Ahogy Eperjesi Ildikó jellemezte: „Skype-on, közösségimédia-eszközökkel is tartottuk a kapcsolatot, dolgoztunk. Az elején egyszer-kétszer fordult elő, hogy vitáztunk, aztán megértettük egymást.”

A könyv elsősorban Kelet-Ukrajnában lezajlott történetek, beszélgetések, interjúk füzére. A Krímről érintőlegesen van szó. „Mindennap halnak itt meg emberek” – mondta Kacsura, aki mindkét nyelvet, az ukránt és az oroszt is bírja. Hozzátette: a kötetet a terv szerint lefordítják ukránra és oroszra is.

„Kelet-Ukrajnában sok a megrázó emberi sors. Beszéltünk egy olyan hölggyel, aki azért menekült, mert a lelőtt malajziai gépnek a részei és áldozatai a kertjébe estek le. Találkoztunk olyan menekült cukorbeteg gyerekkel, akinek annyira súlyos a betegsége, hogy ha nem kapja meg azonnal a gyógyszerét, kómába esik. Aztán még egy viszonylag rendben tartott szálláson is nyolc-kilenc ember zsúfolódik össze egy szobában. El lehet képzelni, milyen az életük, és hogyan lehet ezt hosszú távon elviselni.” Eperjesi Ildikónak az ukrán hatóságok lehetővé tették a találkozást az ukrán kormánycsapatok által a kelet-ukrajnai összecsapásokban a szakadárok oldalán harcoló, foglyul ejtett, orosz állampolgárságú hivatásos katonával. „Ez valóságos szenzáció.  Bizonyítja, hogy az orosz propaganda állítása, amely szerint polgárháború folyik Kelet-Ukrajnában, nem igaz” – kommentálja.

A könyv egyik szereplője, Filipovics Péter Kárpátaljáról, a kormánycsapatoknál a fronton szolgált magyar is ott ül a nagykövet asszony mellett. Akadozva beszél a kelet-ukrajnai fronton szerzett tapasztalatairól. „A kezdet, 2014 nagyon nehéz volt. Segítőink küldtek élelmiszert, ruhát a frontra. Ez is hozzájárult a túléléshez.” Filipovics Péter ma Prágában él, mint mondja, egy szállodában dolgozik szupervizorként.

Ott ült az Örkény könyvesbolti bemutatón Egressy Miklós parochus, aki a Kárpátalján a jánosi görögkatolikus egyházközösséget vezeti. Sokat segített a frontra kivezényeltek segítésében, az élelmiszer-, ruhaküldemények összegyűjtésében, az eljuttatásukban a rászoruló frontkatonákhoz. Még Stihl-fűrészt is felhajtott, amit a frontkatonák kértek, hogy fedezéket építhessenek. „A háború váratlanul ért bennünket. Olyanokat is elvittek Kárpátaljáról, akik nem értettek a katonáskodáshoz. És amikor törvénytelenül akartak sorozni, lezártuk előttük az utat. Tartsátok meg az ukrán törvényeket – mondtuk a hivatalos embereknek. A háborúban mindkét fél kisebb-nagyobb mértékben torzítja az igazságot”.  

A bemutatón, a könyvesboltban helyszíni fotók végtelen sora villódzott a tv-képernyőn . Szétlőtt lakások, házak, a földbe csapódott, a robbanástól tulipánsziromszerűen széthajlott gránátrészek, szürke arcú katonák, fáradt, közönyös civilek szerepelnek a képeken. Egy katona, akinek a zubbonyából egy parányi kölyökmacska kandikál ki, egy másik, aki a hevenyészett tűzhelyen rántottát kavargat egy sivár, lepusztult helyiségben.

A háború sok arcát mutatja, hogy a képek között felbukkan az OUN, az ellentmondásos, antiszemitizmussal vádolt ukrán nacionalista szervezet szimbóluma, a kalandos sorsú, később az ukrán állampolgárságtól megfosztott grúz ex-elnök, politikus, Mikheil Szaakasvili patronálta, az ukrán kormány oldalán a szeparatisták ellen harcolt félkatonai szervezet, a Grúz Nemzeti Légió egyik alegysége is.