Se szeri se száma azoknak az eseteknek, amikor valaki furcsa számokról hívást kap, és ezeket felvéve a telefonszámlája az egekbe szökik. Az alapvető óvatosság mellett (ne fogadjunk olyan hívásokat, amik egzotikus országhívószámokról érkeznek) mostantól a törvény is véd bennünket.
Az ilyen csaló hívások számlái ugyanis a jövőben a szolgáltatót terhelik – hívja fel a figyelmet a téma két szakértője, a KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda és dr. Bocsák Attila ügyvéd.
Július 3-án fogadta el a parlament az elektronikus hírközlési törvény (Eht.) átfogó módosítását. A módosítások az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex-szel (Kódex) való jogharmonizáció biztosítását szolgálja. A Kódex a 2009-i hírközlési keretszabályozást igazítja a gyorsan változó hírközlési piac igényeihez.
Bár a használói jogok nem bővülnek számottevően, a KPMG (a könyvvizsgálati, adó és jogi, valamint üzleti tanácsadási szolgáltatásokat nyújtó társaságok nemzetközi hálózata) jogászai szerint van egy fontos újítás, ami mindenképpen figyelmet érdemel, mert az emelt díjas szolgáltatások nem szándékolt igénybevételével történő visszaélések visszaszorítását célozza. Sokszor előfordul, hogy gyanútlan telefonhasználók fogadnak vagy visszahívnak olyan telefonszámokat, amelyeknél a hívó fél száma valamilyen távoli és jellemzően nem fejlett országba mutat. Az ilyen hívások mögött általában irreális mértékű emelt díjas szolgáltatás áll, így a hónap végén a gyanútlan ügyfél hatalmas összegű számlát kap a szolgáltatójától. Mostantól az ilyen csaláson alapuló hívások esetén a hatóság elrendelheti az előfizető által a szolgáltatónak fizetett díjak visszatérítését, még akkor is, ha a tényleges elkövető nem az előfizetővel közvetlen kapcsolatban álló hírközlési szolgáltató volt, hanem egy harmadik személy.
Az elektronikus hírközlési törvény módosítása a fogyasztók védelmén túl olyan újdonságokat is tartalmaz, amelyek meggyorsítják a magyarországi 5G-hálózatok fejlesztését és elterjedését, ami versenyelőny lehet a magyar gazdaságnak más országokkal szemben. A módosítás egyebek között kiterjeszti a végfelhasználói jogokat és a spektrum-gazdálkodást, illetve ösztönzi a beruházásokat a nagyon nagy kapacitású hálózatok kiépítésére. Változás továbbá, hogy a nagy piaci erejű szolgáltatók a hálózatuk közös beruházásban való fejlesztése esetén a hálózathoz hozzáférés feltételeire önkéntes kötelezettségvállalásokat tehetnek.
Ha a kötelezettségvállalások megfelelnek az Eht.-ban rögzített feltételeknek, akkor a hatóság minden bizonnyal jóváhagyja őket, és nem szab ki a szolgáltatók vállalásán túlmenő további kötelezettségeket.
Fontos változás az Eht.-ban az is, hogy a versenysemlegesség végett a hírközlési szolgáltatások fogalma mostantól kiterjed a „számtól független személyközi hírközlési szolgáltatások” körére is.
Ennek alapján az olyan széles körben használt „over the top” (OTT) szolgáltatások is a szabályozás hatálya alá kerülnek, mint pl. a Skype, a WhatsApp és a Viber. Így az Eht. bizonyos szabályai az OTT-szolgáltatókra is alkalmazandók lesznek.