A különféle ágazatokat és szakpolitikai területeket érintő kötelezettségszegési eljárások célja, hogy a tagállamok a polgárok és a vállalkozások érdekében teljes mértékben és megfelelően alkalmazzák az uniós jogszabályokat. Az Európai Bizottság elsősorban párbeszéd útján próbálja meg rendezni a problémákat az érintett tagállamokkal. Ha ez párbeszéddel nem sikerül, a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat. A Bizottság júniusban a következő döntéseket hozta Magyarországra vonatkozóan:
Magyarország igazítsa a cigarettákra kivetett adókat az uniós minimumküszöbhöz A Bizottság indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak, amiért az nem tartja meg a dohánygyártmányokra vonatkozó uniós irányelv által a cigarettára kivetett jövedéki adó tekintetében meghatározott uniós minimumküszöböt. Az uniós szabályok – amelyek célja a belső piac megfelelő működésének és az emberi egészség magas szintű védelmének biztosítása – megkövetelik a tagállamoktól, hogy a súlyozott kiskereskedelmi átlagár legalább 60%-ának megfelelő jövedéki adót vessenek ki a cigarettákra. Magyarország számára a Bizottság hosszú, 2017. december 31-ig tartó átmeneti időszakot engedélyezett avégett, hogy fokozatosan az előírt minimumküszöb szintjére emelje a cigarettára kivetett jövedéki adó mértékét. A Magyarország által alkalmazott jövedéki adó a mai napig nem éri el ezt a küszöböt, ami torzítja a más tagállamokkal fennálló versenyt, és ellentmond az uniós egészségvédelmi politikának. Ha Magyarország a következő két hónapban nem hozza meg a szükséges intézkedéseket, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.
Magyarország és további 11 tagállam ültesse át az elektronikus számlázásra vonatkozó új szabályokat a nemzeti jogba A Bizottság felszólító levelet küld 12 tagállam (Ciprus, Finn-, Francia-, Görög-, Írország, Litvánia, Luxemburg, Magyar-, Spanyolország, Románia, Szlovákia és Szlovénia) részére, mivel még nem ültették át nemzeti jogukba az elektronikus számlázásnak a közbeszerzésben alkalmazására vonatkozó uniós szabályokat, illetve még nem vezették be az e-számlázásra vonatkozó európai szabványt. Az uniós közbeszerzési eljárásokban részt vevő hatóságoknak 2019. április 17-ig gondoskodniuk kellett volna az e-számlázásra vonatkozó európai szabványnak való megfelelésről, valamint arról, hogy ennek megfelelően képesek legyenek az elektronikus számlák fogadására és feldolgozására. Az uniós szabvány segít abban, hogy a vállalkozások e-számláit és kifizetései időben és automatikusan feldolgozzák, megkönnyíti a vállalkozások számára, hogy szerződéseiket bármely tagállamban kezeljék, és vonzóbbá teszi számukra a közbeszerzéseket. Avégett, hogy segítse a tagállamokat az új szabvány bevezetésében, a Bizottság több mint 33 millió euró támogatást nyújtott olyan újszerű e-számlázási megoldások elterjesztéséhez, mint a végponttól végpontig terjedő automatizálás, a robotika és a mesterséges intelligencia használata. Az érintett tagállamoknak két hónap áll a rendelkezésükre, hogy válaszoljanak a Bizottság által megfogalmazott érvekre. A Bizottság addig is készen áll arra, hogy továbbra is segítsen a tagállamoknak a folyamatban.
Az összes tagállam tartsa meg a szolgáltatásokra vonatkozó uniós szabályokat (egyablakos ügyintézés) A Bizottság felszólító levelet küld az EU mind a 28 tagállamának, amelyben felkéri őket egyablakos ügyintézési pontjaik továbbfejlesztésére, valamint arra, hogy biztosítsanak felhasználóbarát egyablakos ügyintézést a szolgáltatók és a szakemberek számára. Az egyablakos ügyintézési pontok hozzájárulnak ahhoz, hogy a vállalkozások – amelyek számára fontos a szükséges információkhoz való egyszerű hozzáférés, valamint a közigazgatási eljárások online lebonyolításának lehetősége – korszerű egységes piacon működhessenek. Az uniós szolgáltatási irányelvvel összhangban a tagállamoknak egyablakos ügyintézési pontokat kell létrehozniuk, amelyek segítik a szolgáltatókat és a szakembereket a szolgáltatásnyújtási jogosultsággal kapcsolatos adminisztratív akadályok leküzdésében. Ezek az egyablakos ügyintézési pontok rendkívül fontosak a szolgáltatások egységes piacon belüli szabad mozgása szempontjából. A tagállamoknak két hónap áll a rendelkezésükre, hogy válaszoljanak a Bizottság által megfogalmazott érvekre.
Tájékoztató az uniós kötelezettségszegési eljárásokról; Bővebben az uniós kötelezettségszegési eljárásokról; A kötelezettségszegési eljárással kapcsolatos határozatok tára
Európában a fürdővizek 85, Magyarországon csak a 72,3%-a kiváló minőségű
Az európai fürdőhelyek vízminőségéről készített legutóbbi éves jelentés szerint a tavaly vizsgált európai fürdőhelyek 85,1%-a – Magyarországon a 72,3%-a – kiérdemelte a legelőkelőbb, „kiváló” minősítést az Európai Unió szigorú minősítési kritériumai alapján. A ma közzétett eredmények jól jelzik, hogy valószínűleg hol várják az idén nyáron Európában a legkiválóbb minőségű fürdővizek a strandolni vágyókat.
Az Európai Bizottság és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség által készített jelentés szerint 2018-ban a 28 uniós tagállamban ellenőrzött 21 831 fürdőhely 95,4%-a megfelelt az uniós jogszabályokban megállapított minimumkövetelményeknek. Magyarország 253 fürdőhely vízminőségét ellenőrizte, és 88,9 százalékáról kijelenthető, hogy vízminőségük teljesítette a minimumkövetelményeket.
A legszigorúbb kritériumoknak is megfelelő, „kiváló” minősítésű fürdőhelyek aránya 2018-ban – hajszálnyi növekedést mutatva – 85,1%-ra emelkedett a 2017. évi 85%-ról uniós szinten, és 70,8%-ról (2017) 72,3%-ra (2018) Magyarországon. A minimumkövetelménynek megfelelő helyek száma ugyanakkor a 2017-ben mért 96%-hoz képest 2018-ban 95,4%-ra csökkent uniós szinten. A kismértékű csökkenés fő oka, hogy új fürdőhelyek nyíltak, amelyek esetében még nem állnak rendelkezésre az irányelv szerinti osztályozáshoz előírt, négy fürdőzési idényre vonatkozó adatok. Magyarország esetében ez az arány 86,7%-ról 88,9%-ra nőtt 2017-ről 2018-ra. Az unióban, Albániában és Svájcban található fürdőhelyek közül 301 (1,3%) esetében volt rossz (gyenge) a vízminőség 2018-ban, ami alacsonyabb, mint a 2017. évi 1,4%-os érték. Magyarországon ez az arány 2,7%-ról 3,2%-ra nőtt 2017-ről 2018-ra.
A fürdővizekre vonatkozó követelményeket a fürdővizek minőségéről szóló uniós irányelv határozza meg. Az ebben foglalt szabályok végrehajtása révén a múlt 40 évben látványosan javult az európai fürdővizek minősége. A hatékony ellenőrzés és vízgazdálkodás, valamint a települési szennyvíztisztításba történő beruházások révén drasztikusan csökkent a vízbe bejutó kezeletlen vagy csak részben kezelt települési és ipari hulladék mértéke. Az irányelv rendelkezéseinek megfelelően a helyi hatóságok a hivatalosan azonosított fürdőhelyeken a teljes fürdőzési idény alatt vízmintákat vesznek.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése a fürdővizek állapotáról; A Magyarországra vonatkozó országjelentés; Interaktív térkép: Európa fürdőhelyei és azok minősítése; A fürdővizek minőségéről szóló irányelv; A fürdővizek minőségéről szóló bizottsági webhely
DiscoverEU: újabb 20 000 fiatal – 382 magyar – utazhatja be Európát
Május 16-án zárult az Európai Bizottság DiscoverEU programjának második pályázati fordulója, amelyben csaknem 95 ezer 18 éves pályázhatott az uniós tagállamokból az EU által finanszírozott utazási igazolványokra. Közülük a Bizottság az értékelési szempontok alapján végül mintegy 20 ezret választott ki. Ők azok a szerencsések, akik 2019. augusztus 1–2020. január 31. között élhetnek az utazás lehetőségével. Az egyes uniós országok fiataljai olyan arányban jutottak utazási igazolványhoz, ahogyan az adott ország népessége arányul az EU teljes lakosságához. Magyarországról 1530-an pályáztak, közülük 382-en kapnak utazási igazolványt.
A sikeres jelentkezők hamarosan értesítést kapnak arról, hogy nekifoghatnak az előkészületeknek. Egyedül vagy legfeljebb ötfős csoportokban utazhatják be Európát, és legfeljebb 30 napig lehetnek úton. Mindenekelőtt vasúttal fognak utazni, kivételes esetekben azonban más közlekedési eszközöket is igénybe vehetnek.
Az utazási igazolvány mellett a résztvevők gyakorlati segítséget is kapnak, és útmutatásban részesülnek különféle témákról, például a fenntartható utazásról, illetve arról, mit jelent a DiscoverEU nagykövetének lenni. A DiscoverEU nagyköveteként az lesz a feladatuk, hogy beszámoljanak utazási élményeikről, akár a közösségi médiában (például az Instagramon, a Facebookon vagy a Twitteren), akár az iskolájukban, a helyi művelődési házban stb. A közösségi média segítségével utastársaikkal is kapcsolatba léphetnek, és megoszthatják velük tapasztalataikat, élményeiket. Meghívást kapnak az Európa több pontján rendezendő DiscoverEU-találkozókra is, amelyeken olyan témákról esik majd szó, mint a fenntarthatóság vagy a kulturális örökség. Az első találkozót július 12–13-án rendezik a hollandiai Nijmegenben, és témája a fenntarthatóság lesz.
A Bizottság még az év vége előtt újabb pályázati fordulót hirdet meg, és további 20 ezer utazási igazolványt oszt majd ki a sikeres pályázók között.
DiscoverEU: Kérdések és válaszok; DiscoverEU: Tájékoztató; DiscoverEU: Európai Ifjúsági Portál