(Forrás: kurier.at) A Kreml vezetője állítólag akut tüneteket mutatott, miközben katonai tisztviselőkkel beszélt. Hónapok óta gyűlnek a jelentések egy betegségről – írja tudósításában Konrad Kramar, a bécsi Kurier munkatársa.
A közösségi médiában megjelent hírek szerint nincs több „hosszadalmas” nyilvános szereplés – ezt a tanácsot adták az orvosok az orosz elnöknek, miután rosszul lett a katonai vezetőkkel folytatott megbeszélésen. Ezt állítja a Daily Mail című brit napilap egy Kreml-bennfentesre hivatkozással.
Az orosz elnök „súlyos hányingert, gyengeséget és szédülést” érzett, amikor felállt az íróasztalától a tanácsadóival és katonai vezetőkkel tartott legutóbbi videokonferencia után – jelentette a Telegram. „Az elnöknek sürgős orvosi segítségre volt szüksége” – közölte a csatorna, ami azt állítja, biztos értesüléseit a Kremlből szerezte, miután már nem egyszer adott hírt Putyin állítólagos egészségügyi problémáiról, köztük a rákról és a Parkinson-kórról.
Bár ezeket a jelentéseket nem lehet ellenőrizni, de szervesen illeszkednek mindazokhoz, amik az utóbbi hetekben Putyin kétes egészségi állapotáról jelentek meg. Például az is előfordult már, hogy videofelvételeken látható volt, amint remeg, vagy a hírhedtté vált hosszú tárgyalóasztalába (aminek egyik végén Orbán ült sok méterre Putyintól – a szerk. megj.) kapaszkodik. Nyugati megfigyelők is szóltak Putyin állítólag feldagadt arcáról: a gyulladáscsökkentő kortizonnal történő kezelésre gyanakodnak.
Határtalan birodalom: Mi rejlik Putyin nagyhatalmi fantáziái mögött?
Nincs többé szó Kijev „nácitlanításáról”: Putyin nyilvánosan azt mondta, hogy Nagy Péterhez hasonlóan „területeket akar visszaszerezni”. Ez az állítás túlmutat Ukrajnán is.
Elvették? Nem, nem, nem. Csak Nagy Péter „vette vissza” a 18. században a svédországi területeket – mondja Vlagyimir Putyin. Hátradől a székében és előadást tart: a szlávok évszázadokon át ott éltek, ahol később a cár felépítette fővárosát, Szentpétervárt. Ezért volt Oroszországnak joga ehhez a területhez – és ez ma sincs másképp.
Az orosz elnök szokásához híven ismét történelmi össztámadást indított. Egy tévébeszédben érvelt csapatai ukrajnai inváziója mellett; hosszadalmasan és történelmileg részben megkérdőjelezhetően. Még a támadás előtt az ukránokat és az oroszokat „egy népnek” nevezte. Csakhogy: ezen alkalommal, a fiatal kutatókkal való demonstratívan „könnyed” beszélgetésen valami más volt. Putyin először mondta ki nyilvánosan, hogy egyetlen célja az ukrán területek meghódítása. Péter cárhoz hasonlóan Putyin is „vissza akarja venni az orosz földet” – azt a földet, ami szerinte az övék.
Itt nemcsak az az izgalmas, hogy érveléséből teljesen hiányoznak a háború korábbi indokai. A „nácitlanítás”, a „Donbassz felszabadítása”, amiknek eddig minden beszédben legitimálniuk kellett volna az ukrajnai „különleges műveletet”, mindez már nem hangzott el.
Most egészen másképp fogalmazza meg célját: az orosz terület kiterjesztéséről van szó, oda, ahol Oroszország úgy érzi, hogy történelmi joga van hozzá. Végül is Nagy Péter óta „szinte semmi sem változott” – Oroszországnak most hasonló feladatokkal kell szembenéznie, mint annak idején a cárnak. „Ez a mi sorsunk is: visszavenni és megerősíteni.”
Az oroszok októberig mindenképpen háborúzni fognak
Az orosz hadsereg egy hosszabb, elhúzódó háborúra készül az ukrán katonai hírszerző szolgálat értékelése szerint. Az orosz fegyveres erők haditervét további 120 nappal, 2022 októberéig meghosszabbították – jelentették az amerikai székhelyű Institute for the Study of the War (ISW) katonai szakértői a hírszerzés helyettes igazgatójától, Vadim Szkibickijtől származó információkra hivatkozva.
A tervek a donbásszi sikerektől függenének, és havonta kiigazításra kerülnének. Az információk arra utalnak, hogy a Kreml nem hiszi, hogy gyorsan elérheti céljait Ukrajnában. Ez az orosz hadsereg kísérlete arra, hogy megszüntesse az offenzíva kezdeti hiányosságait.
Zelenszkij 32 ezer elesett orosz katonáról beszél
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombati videóbeszédében mintegy 32 ezer eddig elesett orosz katonáról beszélt. Előző nap az egyik tanácsadója az ukrán hadsereg veszteségeit a február 24-i orosz invázió óta mintegy 10 000 halottra becsülte.
Ennek megfelelően az ukrán hadsereg feltételezi, hogy minden egyes megölt ukránra három orosz katona jut. Mindazonáltal Moszkva az utóbbi időben olyan lépéseket tett a Donbasszban, ami arra utalnak, hogy a Kreml már új támadási terveket készít. A hivatalos ukrán adatok szerint a luhanszki régió több mint 95 százaléka orosz ellenőrzés alatt áll. Mindezek az információk nem ellenőrizhetők független módon.
A Meduza hírportál arról számol be, hogy Oroszország egy második támadást fontolgat a főváros, Kijev ellen. Mi több, a jelentés szerint Putyin kormánya abban reménykedik, hogy „még az év vége előtt lehetséges egy átfogó győzelem Ukrajnában”. A Meduza jelentésében „a Kremlhez közeli és egy másik, az orosz kormányon belüli forrásra” hivatkozik.