A romák Európa legnagyobb etnikai kisebbsége. Az unióban becslések szerint 7–9 millió roma él és szenved a szegénységtől, a megkülönböztetésektől, akirekesztettségtől. Az EU tagországai külön-külön nem képesek (jól) kezelni mindazokat a problémákat, melyek a cigányság jelenlegi és mindenkori helyzetéből fakadnak. Most, az Európai Unió magyar elnöksége alatt, magyar kezdeményezésre és javaslatra, a félév során dolgozzák ki azt a romastratégiát, mely alkalmas lehetne az európai cigányság problémáinak megoldására. A 27 uniós tagország végre közösen tesz erőfeszítéseket. Egyedül tehát nem megy. Nemcsak EU-s viszonylatban, vagy a tagországok szintjén és azon belül vagy alul. Romáknak és nem romáknak együtt kell megtenni a lépéseket a szebb és jobb, közös jövő érdekében. Egy a hazánk, közös a kenyerünk és mindnyájunkra ugyanaz a nap süt. A Vörösmarty moziban megrendezésre kerülő roma nap éppen ezért mindenkinek szól: romákról, romákkal, romáknak és nem romáknak.
A nagyszabású rendezvényen, a helyszínhez igazodva, filmekkel és filmek mellett, illetve közben, beszélgetve és bemutatva érintjük az alábbitémákat, területeket: Roma és magyar nevelőszülők; örökbefogadás és gyermekvédelem. Jelenlét: értelmiségi roma problémák; romák a médiában. Iskolatárs – az abaújkéri Wesley-modell. RomArt: roma tehetségek. Divattal az előítéletek ellen – Romani Design. Cigánygyűlölet és romagyilkosságok a színpadon, bohócok a roma gyerekekért.
GALÉRIA: Roma téma a képző- és fotóművészetben. Kiállítás a Vörösmarty mozi galériájában, amely tárlat a rendezvényt követő egy hétig, március 26-ig tekinthető meg.
MOZI Roma téma a filmművészetben / dokumentumfilmekben. Folyamatos filmvetítés 15.30-tól 20 óráig a Vörösmarty mozi nagytermében. (Az alábbi a teljes filmlista azokat az alkotásokat is tartalmazza,melyek nem csak a nagyteremben, de a beszélgetések illusztrációjaként (is, részletetekben) kerülnek levetítésre. A filmek felsorolása ABC-rend szerint történt:
A „büdösasszony” (rövidfilm; 8 perc) rendezte: Váradi Béla (2010). Katikát a hivatalos indoklás szerint a testszaga miatt rúgták ki egy nagyáruházból. Katika viszont azt mondja, hogy a főnökének a származásával volt baja. Katika cigány származású.
A három kenyér (dokumentumfilm; 26 perc) rendezte: Joka Daróczi János (2008) Szülőföldem szép határa XI. Nemzetközi Televíziós és Rádiós Fesztivál, Ungvár (Ukrajna), 2009 Joka Daróczi János és Kovács János opusa balladai tömörséggel mutatja be az erdélyi cigány közösségek tagjait, akik a nehézségek és nyelvi különbözőségek ellenére is büszkén vállalják identitásukat. Bíznak Istenben és reménykednek egy jobb életben.
A roma (dokumentumfilm; 50 perc) rendezte: Niedermayer Edit (2005). Csemer Géza Habiszti című műve alapján készült a dokumentumfilm. A szerző könyve egyszerre tartalmaz irodalmi írásokat, lexikális adatokat, történelmet, szokásokat, életstílus-ismeretet egykori és mai cigányemberekről. Az író maga is cigány, aki képet ad mindarról, ami különben feledésbe merülne. Főképp az ún. „nagycigányok” bemutatásakerül a középpontba, akik között főleg muzsikusokat és nótaszerzőket találunk, és akik a magyar kultúra fontos szereplői is egyben. A film célja, hogy a cigányságot ne csak szociális vagy néprajzi aspektusból nézzük, hanem az általuk, leginkább a zenében elért eredményeket is.
A világ a romák szemével; Mundi Romani (ismeretterjesztő filmsorozat, 4 rész: Albánia, Spanyolország / Granada, Olaszország, Snétberger Ferenc portré; filmenként 26 perc). Rendezte: Bársony Kata (2000-2010). A Mundi Romani sorozat már kiindulópontjában is eltér a korábbiaktól: a roma filmkészítő segítségével belülről ismerjük meg egy sokszínű európai kisebbség mindennapjait. A filmek a modern roma európai élet egy-egy szeletét mutatják be, a felemelkedésért harcoló roma csoportok és szervezetek működéséről szerzünk tudomást. Globalizált világunk egyre stimulálja az elszigetelt csoportok közötti eszmecserét. Miben hasonlítanak a romák Franciaországban, Macedóniában, Finnországban, azUSA-ban, vagy éppen Szíriában? Egyáltalán hasonlítanak-e egymáshoz? Most mindezt megtudhatjuk.
Átok és szerelem (zenés ballada; 100 perc). Rendezte: Mihályfy Sándor, írta: Lakatos Menyhért, zeneszerző: Fátyol Tivadar. Mára cigánytelepek generációi nőttek fel ezen a történeten, amelyben egy cigány férfi a folyó menti tábortüzes telepről beleszeret egy csinos, szőke parasztasszonykába, a cigánylány viszont, aki őt szereti, megátkozza a fiatalasszonyt, miközben Bangó Margit, a cigánylegény anyja néha dalrafakad. Örök témák ezek: szerelem, féltékenység, pénz, szegénység…
Barna utak (portréfilmsorozat, 4 rész; filmenként 25 perc). Rendezte: Moldova Ágnes (2000-2010)Cigány portrék Jovánovics Ágnes óvónőről, Karádi Olga békeharcosról, Sztojka Attila tanárról, Dr. Szirtesi Zoltán orvosról.
Boldog új élet (játékfilm; 80 perc), rendezte: Bogdán Árpád (2006). 38. Magyar Filmszemle (2007); Első filmes rendezői díj. 38. Magyar Filmszemle (2007); Diákzsűri, első játékfilmes fődíj. Napjaink egy névtelen városában játszódik a történet, névtelen szereplőkkel. Meghatározhatatlan idő, üres, elhagyott terek és alagutak, személytelen városrészek, külvárosi miliő. A szociális periféria dísztelen kellékei. Itt él főszereplőnk egyedül, egy lakótelepi lakásban. Ő roma, nevelőotthonban nőtt fel, szüleit nem ismeri. A világról és annak szabályszerűségéről szinte semmit se tud. Vágyai az irreális és a vegetatív célok közt ingáznak. A valakihez tartozás vágya nagyon erősen él benne, annak türelmes kialakítása azonban nehézséget okoz neki. Kevés barátja van, akik megértenek valamit az ő kósza létezéséből. Egy nap volt utógondozójától kap egy különleges ajándékot: megkapja azt a dossziét, ami a gyerekkort feldolgozó aktákat tartalmazza. Ezek adokumentumok talán reményt adhatnak ahhoz, hogy újraértelmezhesse saját, gyerekkorában félbe maradt életét.
Börtönévek (rövidfilm; 11 perc), rendezte: Váradi Béla (2010). Szegénység Arcai Filmfesztivál, fődíj, 2010A cigány származású H. Ritát 3 évig tartották előzetes letartóztatásban, mint kiderült, ártatlanul. A fogva tartás alatt kihullottak a fogai, infarktusai voltak, a sok felfázástól pedig meddő lett. Testvére és apja temetésére rabláncon vitték el, mint egy bűnözőt. Felmentése után Rita beperelte az államot, 19 millió forint kártérítést kapott.
„C”, mint cigány (dokumentumfilm; 13 perc), rendezte: Joka Daróczi János (2005). Kamera Hungária, dokumentumfilm I. helyezés, 2005. A „C” mint cigány című alkotás roma értelmiségiek vallomása identitásuk megéléséről és arról, milyen sebeket hagytak bennük az előítéletes élmények. A filmben többek között szerepel Varga Ilona, a Magyar Rádió Cigányfélórájának szerkesztője, Zámbó Gyula, az InformatikaiMinisztérium referense és Szentandrássy István festő.
Egyszer karolj át egy fát (dokumentumfilm 50 perc), rendezte: Moldova Ágnes (1998). Dokumentumfilm a cigány nevelőszülőkről.
Hatszáz év után az első (dokumentumfilm; 51 perc) Rendezte: Osgyáni Gábor (2009). 6. Cinefest Fiatal Filmesek Nemzetközi Fesztiválja; PORT.hu különdíj, 2009. Dialëktus; Európai Dokumentum- és Antropológiai Filmfesztivál,Országos Diákzsűri Díja: a legjobb magyar film, 2010. Él Miskolcon egy ember, akit páran festőművészként, mások szegény cigánygyerekek megmentőjeként, néhányan pedig egyszerű villanyszerelőként ismernek. Életpályája változatos, extrém fordulatoktól sem mentes, ugyanakkor a folyamatos tenni akarásról, kitartásról, a „jó embernek lenni”; életfilozófiáról tesz tanúbizonyságot nap mint nap. Ő az, aki időt és energiát nem kímélve arra törekszik, hogy jobbá tegye a világot, amiben élünk.
Hidegzuhany (kisjátékfilm; 13 perc), rendezte: Nagypál Orsolya (2010). Versenyben a 2010-es Magyar Filmszemlén, versenyben a Fort Lauderdale-i nemzetközi filmfesztiválon, Florida, 2010, versenyben a CLERMONT FERRAND rövidfilmfesztiválon, 2011. Amikor Róbert, a gimnazista színjátszó csoport lelkes, naiv tagja megpróbálja visszahozni az előítéletek miatt elszökött roma fiút a nyári táborba, saját tudatlanságával és félelmeivel is szembe kell néznie. Mittud kezdeni két tinédzser egy náluknál sokkal nagyobb problémával? A film alapötlete igaz történetből indul ki, aminek én magam voltam szemtanúja annak idején egy gimnazista színjátszótáborban.
ISKOLAtárs (dokumentumfilm; 42 perc). Rendezte: Moldova Ágnes (2010). A film egy halmozottan hátrányos helyzetű, speciális nevelési igényű és nehezen kezelhető gyermekeket is fogadó intézményt, az Abaújkéren működő általános és szakiskolát mutatja be. Az ötletadó és az oktatók mellett a diákok is megszólalnak a filmben.
Nevelésre ítélve, I-II. (dokumentumfilm; 50 perc). Rendezte: Moldova Ágnes (1992). Dokumentumfilm az aszódi javítóintézet gondozottjairól.
„pogácsásjulcsi” (rövidfilm; 8 perc), rendezte: Baranyi Mária (2010). Szegénység Arcai Filmfesztivál, rövidfilm kategória nyertese, 2010. A munkanélküli, szakképzetlen, háromgyermekes cigányasszony kitörésének története a szegénységből. „pogácsásjulcsi” sorsreceptjének hozzávalói: nagy adag akaraterő és ambíció, egy átképzés, némi számítógép-ismeret a gyerekektől, sok küzdelem, meg persze egy kis bódé…Ezekből gyúrja ő magát nap mint nap egy budapesti lakótelep példaképévé magyarnak, cigánynak egyaránt.
Romani Design (riportfilm, „Optika” című műsor, MTV 25 perc) Rendezte: Rieger Johanna (2010) Riportfilm a Romani Design-ról és annak megálmodójáról, Varga Erika iparművészről.