Közösségi méz – városi méhészet alakul Budapest kellős közepén

Méhészet a majna-frankfurti felhőkarcolók tövében.Különleges vállalkozásra készül a majna-frankfurti székhelyű finger csoport két tagja az idén nyáron Budapest közepén. Florian Haas és Andreas Wolf nyilvános, bárki által megközelíthető városi térben alakít ki urbánus méhészetet, amit egy vegyes méhészcsoport gondoz majd. A munkához a helyi szakértők mellett bárki csatlakozhat. A cél, hogy a csoport tagjai ez őszig elsajátítsák a méhészkedés alapjait, illetve a képzés közben a különböző érdeklődésű, hátterű és élethelyzetű résztvevők között párbeszéd és együttműködés kezdődjék.

A német művészek irányításával augusztus végén a városi méhészek egy szokatlan kulturális intézményt is létrehoznak. A kaptárak tetején nyílik meg az Új Múzeum Méheknek, amelynek makettszerű tereibe a méhek berepülhetnek, a látogatók pedig kívülről nézhetik meg a rendhagyó kiállítást. A finger (magyarul: ujj) csoport az idén Majna-Frankfurtban nyitotta meg az első ilyen múzeumot, amelynek budapesti fiókját a nyári közös munka napjaniban alakítják ki. A rendhagyó intézmény négy „teremmel“ és tematikus kiállításokkal fogadja majd a látogatókat – embereket és méheket egyaránt.

A finger csoport tagjai június 5-én, szerdán este hét órától a pesti Klauzál tér 14. alatti Lumen Zöldség és Közösségi Szolgáltatóba várják az érdeklődőket beszélgetésre. A művészek bemutatják eddigi munkájukat és budapesti terveiket, valamint mézkóstolót tartanak, ahol egyebek között az általuk készített városi mézből is ízelítőt adnak. Az ingyenes előadás angol nyelvű, magyar tolmácsolással.   

Külföldön az ezredforduló környékén olyan nagyvárosokban jelentek meg háztetőkön a kaptárok, mint New York, Párizs, Toronto, London. Berlinben a Hotel Intercontinental, Bécsben pedig az Operaház tetején működik városi méhészet. Az urbánus környezet miatt az így termelt mézet betonmézként is szokás emlegetni.

Magyarországon a méhészkedés nagy múltra tekint vissza, hiszen a 17. századtól dokumentálták hazai méhészetek létezését, az 1800-as évek közepén pedig megalakultak az első méhészcéhek. Ma Magyarország az egyik nagy mézexportőr az Európai Unióban, ugyanakkor a városi méhészkedésnek egyelőre nincsenek hagyományai.

Méhmúzeum a nagyvárosi méhkaptárak tetején.A városi méhészképzés támogatja is a résztvevőket, hiszen ez a gazdálkodási forma a későbbiekben akár megélhetési lehetőséget nyújthat nekik. A vegyes méhészcsoport elindításával a művészek a társadalom különböző csoportjainak egymástól való elszigetelődésére reagálnak, és az együttműködés fontosságát hangsúlyozzák.

Részletek és jelentkezés a szerveződő vegyes méhészcsoportba június 20-ig ezen a címen; tessék kattintani! 

Az „Új Múzeum Méheknek – Budapest” a berlini Schering Alapítvány és MitOst Egyesület közös szervezésében megvalósuló kultur-im-dialog.moe 2013 verseny nyertes kezdeményezése.

Támogatók: Schering Alapítvány, MitOst Egyesület, Institut für Auslandsbeziehungen; partnerek: Lumen Zöldség és Közösségi Szolgáltató, Based on Pig.