A balesetek számának trendje a 2000–06 közötti időszakban emelkedett, azóta csökkenő irányú. A idei három negyedévben több mint 12 ezer személysérüléses közúti közlekedési baleset történt, 69%-a lakott területen belül. A lakott területen kívül okozott balesetek száma nagyobb mértékben, 13%-kal csökkent, a lakott területen belül történteké ennél kisebb mértékben (9%-kal) 2009 azonos időszakához képest. Az előző év azonos hónapjaihoz mérten a halálos balesetek száma májusig csökkenő, májustól növekvő tendenciát mutat. Szeptemberben 43%-kal magasabb volt ugyan a halálos kimenetelű balesetek száma a múlt év szeptemberének adataihoz képest, viszont 2009 szeptemberében 40%-kal kevesebb baleset történt, mint az azt megelőző évben.
Ötéves idősorban vizsgálva az adatot, átlagosan 82 baleset történt szeptemberben, szemben az idei 67-tel. A három negyedév alatt több mint 16 ezren szenvedtek közúti balesetet. Közülük 535 személy vesztette életét, a súlyosan megsérültek száma több mint 4 ezer, a könnyen megsérülteké meghaladta a 11 ezer főt. A balesetek során meghalt személyek fele vétlen áldozat volt. A meghalt személygépkocsi-vezetők fele, az áldozatul esett elöl ülő utasok 36%-a, a hátul ülő utasok kétharmada nem használta a biztonsági övet.
A balesetek 60%-át személygépkocsik, 12%-át kerékpárosok, 9%-át tehergépkocsik 5%-át segédmotoros kerékpárosok okozták, a többi jármű részesedése alig érte el a 6%-ot. A gyalogosok és utasok összesen 8%-os arányban voltak okozói a baleseteknek. A 2010. januártól hatályos KRESZ-módosítás a kerékpárosok közlekedését több ponton is megkönnyíti, ám ez a baleseti számokban nem mutatkozik meg. 2010. I–III. negyedévében mindössze 2%-kal kevesebb kerékpáros által okozott baleset történt, miközben az összes balesetszám 10%-kal csökkent. Az autóbuszok által okozott balesetek száma 7%-kal nőtt.
A balesetek 93%-a a járművezetők hibájából történt. A kategórián belül a legnagyobb arányt (27%) a sebesség nem megfelelő megválasztása képviseli, de az esetek száma 7%-kal alacsonyabb, mint egy éve. Az autópályákon 2010 három negyedévében 3%-kal kevesebb balesetben 6%-kal több személy sérült meg, mint az egy évvel korábbi időszakban.
A balesetek száma az M6-os és az M35-ös autópályán növekedett, az M5-ös autópályán szinten maradt, az összes
többi autópályán csökkent. Az M6-os autópályán történt balesetek számának növekedésében szerepet játszott, hogy ez évben 140 km-rel hosszabb szakaszon közlekedhettek a gépjárművek, mint egy évvel ezelőtt, az M35-ös
autópálya 44 km-én mindössze 8 baleset történt. Az autópálya hosszához mért fajlagos mutatók szerint az M1-es
autópályán történt a legtöbb baleset, a 100 km-re jutó 42 balesettel. A balesetek nyolcadában játszott szerepet az alkohol: 2010. I–III. negyedévben az ittasan okozott balesetek száma az előző időszakhoz képest ötödével csökkent, a legnagyobb mértékben, több mint harmadával a motorkerékpárosok esetében. A kerékpárosoknál viszont a csökkenés mindössze 4%-os.
Az ittasan okozott balesetek aránya a kerékpárosok (25%) és a segédmotoroskerékpár-vezetők által okozott balesetek (27%) között a legmagasabb.
Régiós bontásban vizsgálva, az előző év adataihoz képest 2010. I–III. negyedévben a balesetek száma mindenütt csökkent, kivéve a Nyugat-Dunántúlt és a Dél-Alföldet, ahol az előző évivel azonos szinten maradt. A legkedvezőbb
változás Dél-Dunántúlon tapasztalható, ahol 21%-kal kevesebb baleset történt. A területen bejegyzett 10 ezer gépjárműre jutó balesetek száma is ott volt a legalacsonyabb: 29,5 szemben a 32,1-es országos átlaggal. Az ittasan okozott balesetek száma minden régióban csökkent.