Az év tíz hónapjában az export értéke 16 153 milliárd forint (58,7 milliárd euró), az importé 14 934 milliárd forint 
(54,2 milliárd euró) volt, így a kivitel forintértéke némileg meghaladta, a behozatalé azonban még nem érte el a két 
évvel ezelőtti, a gazdasági világválság előtti szintet.

A 2010. január–októberi forgalom forintban mért árszínvonala az importnál 0,5% kal, az exportnál 0,3% kal nőtt az 
előző év azonos időszakához képest. A cserearány csaknem változatlan ugyanezen időszakban. A forint a főbb 
devizákhoz képest 2% kal erősödött. Ezen belül a dollárral szemben 1,2% kal gyengült, az euróhoz mért erősödése 
2,5%.Január–október között a teljes külkereskedelmi behozatal felét, a kivitel 60% át adó gépek és szállítóeszközözök export- és importvolumene egyaránt ötödével bővült. Az árufőcsoport forgalmának növekedése alapvetően néhány termék − az autó- és autóalkatrész, a mobiltelefon és a televízió − iránti kereslet újraélénkülésének köszönhető. Az átlagot meghaladó mértékben nőtt az általános rendeltetésű ipari gép, villamos gép, készülék és műszer, valamint a közúti jármű mindkét irányú kereskedelme, illetve a híradás-technikai hangrögzítő és -lejátszó készülék importvolumene. Az árufőcsoport forgalmának domináns részét (import 63%, export 76%) az uniós országokkal folytatott kereskedelem adta.

2010. január–októberben a feldolgozott termékek kivitelének volumene 14, a behozatalé 13% kal volt több, mint egy évvel ezelőtt. Az időszak egészét tekintve dinamikusan bővült a gyógyszer, gyógyszerészeti termékek export- és importvolumene, és a szeptemberi megtorpanás után októberben folytatódott az árucsoport forgalmának 
növekedése. A nemzetközi autóipar megnőtt alkatrészigényének köszönhető a szakmai, tudományos ellenőrző-
műszerek exportforgalmának lendületes növekedése, elsősorban a német, az egyesült államokbeli és a kínai 
viszonylatokban.

Az energiahordozók importvolumene 8% kal haladta meg az egy évvel azelőtti szintet. A természetes és 
mesterséges gáz behozatala a január–októberi időszakban csaknem 7% kal volt több, mint egy évvel ezelőtt, bár 
júliustól kezdődően a beszerzés drasztikusan csökkent. Ez elsősorban bázishatás következménye: a gáztározók 
feltöltése 2009-ben a harmadik negyedévben kezdődött. A teljes energia-behozatal felét adó kőolaj és kőolajtermék 
importértéke 40% ot meghaladó mértékben nőtt, amely többségében az áremelkedéssel magyarázható.
2010 tíz hónapjában az élelmiszerek, italok, dohánytermékek kivitelének volumene 10% kal nőtt, behozatala 4% kal 
múlta felül a bázisidőszaki szintet. A kivitelben legnagyobb részarányt képviselő gabona és gabonakészítmények 
exportvolumene a júniustól szeptemberig tartó dinamikus növekedés ellenére sem érte el a 2009. január–októberi 
szintet. 

Átlagot meghaladó mértékben bővült a hús és húskészítmény kivitele, a növekmény legnagyobb része a sertéshús 
exportjában jelentkezett. A zöldség- és gyümölcsbehozatalunk az időszak egészét tekintve kismértékben, 
augusztustól lendületesen bővült a gyenge hazai kínálat miatt.

Az Európai Unió országaival folytatott kereskedelem mennyisége 2010 tíz hónapjában a kivitelben 16, a behozatalt 
tekintve 15% kal haladta meg a bázisidőszaki szintet, az aktívum a régi tagállamok esetében 217, az új tagállamok 
vonatkozásában 203 milliárd forinttal nőtt a bázisidőszakhoz képest. A legjelentősebb egyenlegjavulást a brit, a 
francia, illetve a szlovák relációkban értük el.

Dinamikusabban bővült az EU-n kívüli országokba irányuló forgalom: az export volumene 24, az importé 18% kal 
haladta meg a múlt évi szintet. Passzívumunk 1113 milliárd forint (4,1 milliárd euró) volt, 43,6 milliárd forinttal (257 
millió euróval) több, mint tavaly ilyenkor. Az egyenleg az orosz, a dél-koreai és a kínai viszonylatban romlott 
legnagyobb mértékben.