A stroke, sajnos, nemcsak az ezüstkorúak betegsége; egyre gyakrabban sújtja a fiatalokat is. A betegek száma
folyamatosan növekszik, Magyarországon évente 18 ezren halnak meg agyi érkatasztrófa következtében, a betegek
negyede fiatalabb mint 60 éves, a férfiak átlag 5 esztendővel előbb kapják meg a stroke-ot, mint a nők. Ennek súlyos szociális következményei vannak, éppen ezért folytatni kell a lakosság felvilágosítását.
Az eddigi statisztikai adatok azt mutatják, hogy a 2008-ban megkezdett kampány elérte célját, hiszen az emberek
egyre bátrabban hívják a mentőket, ha a szélütésre utaló jeleket észlelik, ugyanakkor a vérrögoldások száma is fokozatosan emelkedik. A Magyar Stroke Társaság elnöke, Bereczki Dániel professzor szerint a hangsúly a tájékoztatáson van. Ennek megfelelően a stroke-kampány keretében évek óta töretlen a lakosság felvilágosítása.
Az agy vér-, oxigén- és tápanyagigénye óriási, energiatartalékai viszont jóformán nincsenek. Ha a vérellátási zavar néhány óránál hosszabb ideig tart, az agyszövet elpusztul. Ujjbegynyi izom- vagy májszövet pusztulása lényeges következményekkel nem jár, hasonló mennyiségű agyszövet elvesztése azonban beszédképtelenséget vagy valamelyik testfelünk bénulását okozhatja. A beteg elfelejt olvasni, számolni, máskor képtelen a szöveget megérteni. Hall, de nem ért, olvas, de a szóképek olyanok mintha ismeretlen nyelven íródtak volna. Sok beteg depresszióssá válik. Néha elfelejti, hogyan kell öltözni, késsel-villával enni, saját lakásában nem tud tájékozódni, képtelen a beszélgető partner arcmimikáját felismerni. Nem tudja eldönteni, a partner sír vagy nevet. A mimika által közvetített információ elvész.
A társaság szeretné továbbra is felhívni az emberek figyelmét arra, hogy a stroke hirtelen sújt le, mégis időnként
előre jelzi „érkezését”. Átmeneti beszéd-, látászavar, valamelyik arc- vagy testfél, illetve ujjak néhány percig tartó
zsibbadásakor sürgősen a mentőhöz kell fordulni.
Arra kell tehát törekednünk – tette hozzá az elnök – hogy a stroke-ot elszenvedett beteg minél hamarabb kórházba
kerüljön, vonatkozik ez elsősorban azokra, akinek még csak múló tünetei vannak, hiszen ebben az esetben a
legjobbak esélyeik a fenyegető stroke megelőzésére.
Ahhoz, hogy három órán belül megkezdődjék a vérrögoldás az első lépést magának a betegnek, vagy a
hozzátartozónak kell megtennie: a szélütés tüneteit észlelve AZONNAL hívni kell a 104-et! A közvetlen mentőhívás
fontosságát folyamatosan hangsúlyozza a társaság, a stroke ellátása közben előforduló időveszteség tekintélyes része ugyanis a kórházig tartó út. Ilyenkor a kétségbeesett rokon, ismerős először a háziorvost hívja, mondván majd a családorvos értesíti a mentőket. Ezzel viszont sok idő vész feleslegesen kárba; olyan idő, amit a hatékony kezelésre lehetne fordítani.
A társasággal a tavalyihoz hasonlóan, az idén is együttműködött az Országos Mentőszolgálat (OMSZ). Győrfi Pál, az
OMSZ szóvivője szerint, közös erőfeszítéseiknek köszönhetően a betegek jóval tudatosabb magatartást tanúsítanak: ha a stroke tüneteit észlelik, nem a háziorvost, hanem a társaság javaslata alapján rögtön a mentőket értesítik.
Bereczki professzor szerint fel kell hívni az emberek figyelmét arra, hogy mit tehetnek a szélütés megelőzésére.
Elgondolkodtató ugyanis, hogy miközben a stroke kockázati tényezői között a magas vérnyomás áll az első helyen,
aközben a közvélemény nincs tudatában a „néma gyilkosnak” nevezett hipertónia veszélyének, amelyet egy felmérés szerint az emberek kétharmada nem tart komoly egészségügyi problémának. Kockázati tényezők még a cukorbetegség, az extrém túlsúly, a vér kóros zsírértékei, a dohányzás, valamint a mértéktelen alkoholfogyasztás is.
