A Groupama kiemelten fontosnak tartja a lakosság pénzügyi tájékoztatását, a figyelem felkeltését az öngondoskodás fontosságára, ami nemcsak a pénzügyi megtakarításokban jelenik meg, hanem a vagyontárgyak (pl. lakásbiztosítás), illetve a személyek (pl. életbiztosítás) védelmében is.

A biztosítótársaság a TNS Hoffmann kutató céggel reprezentatív kutatást végzett, hogy felmérje a változó gazdasági környezetben a lakosság pénzügyi magatartását és szokásait egy bizonyos időszakban, nevezetesen ezen a nyáron. A nemre, korra, végzettségre és lakhelyre nézve reprezentatív kutatás szerint az ország lakossága alapjában véve bizalmatlan és borúlátó, a megkérdezett 15–69 évesek négyötöde szerint csak magukra számíthatnak a jövőbeli anyagi biztonság megteremtésében, miközben az öngondoskodást kevésbé látják megvalósíthatónak – mert nincs miből. A fiatalabb generációk, akik még igazán sokat tehetnének a jövőjük biztosítására, ugyanakkor úgy gondolják, hogy az öngondoskodásnak még nem jött el az ideje, ők a nyugdíjas évekre tervezést, megtakarítást még távolinak tartják. A kutatás eredményei alapján kevesen gondolják azt, hogy rendelkeznek annyi tartalékkal, hogy ne kelljen a jövő miatt aggódniuk.

A bizonytalanságot erősíti a GFK Hungária Komplex Fogyasztói Indexe is, amely szerint a fogyasztók bizalma 2010 második felétől csökkenést mutat, mindez kedvezőtlenül hat a fogyasztásra és öngondoskodással kapcsolatos vélekedésre. Az idei második negyedévében valamelyest emelkedett a fogyasztói bizalmi index, kb. a 2010 év végi szintre, ám ennek valószínűleg az lehetett az oka, hogy abban az időszakban a mostaninál valamivel jobb volt a gazdasági és politikai légkör, hiszen még nem következtek be a nyári események, amelyek a hangulatot végül negatív irányba mozdították (pl. svájci frank erősödése). Az újabb gazdasági információk és a várható jogszabályok hatása miatt a harmadik negyedévi index a mostaninál rosszabb képet mutathat, és ismételten negatív irányba fordul a fogyasztók bizalmi indexe.

A szóban forgó kutatás értelmében a 15–29 évesek nagyrésze, valamint – valószínűleg a kisebb mértékű pénzügyi tudatosság miatt – a kevésbé iskolázottak fele nem is tudja pontosan, hogy mit takar az öngondoskodás. Ebben a kérdéskörben a kutatás szerint a 30-39 év közöttiek a legtájékozottabbak.

Az ország lakosságának 89%-a szerint az öngondoskodás elsősorban a pénzről szól, ám a válaszadók 60%-a azzal is egyetért, hogy az öngondoskodás nem csak azt jelenti, hogy valaki pénzt tesz félre a nyugdíjas éveire, hanem megjelenik a már meglévő vagyontárgyak biztosítási védelme  is, például a lakás vagy az autó biztosítása. Az alacsony jövedelműek 89%-a úgy gondolja, hogy a pénzügyi öngondoskodást nem tudja megvalósítani, mert nincs miből.

A kutatás alapján a végzettséget tekintve az alacsony végzettségűek aggódnak a legkevésbé nyugdíjas kori megélhetésük miatt, ugyanakkor a diplomásoknál pont fordított a helyzet: több mint négyötödüknek gondot okoz, hogy miként fogja pénzügyileg finanszírozni a nyugdíjas éveit. A válaszadók lakhelye szerint a budapestiek körében fedezhető fel ugyanez a pénzügyi tudatosság és a jövő miatti aggodalom.

Megállapítható: minél magasabb az iskolai végzettsége valakinek, annál kevésbé hisz a jó szakma erejében. Az alacsony iskolai végzettségűek 55%-a gondolja úgy, hogy ha van egy jó szakmája, az elég lesz a biztonságos jövő megvalósításához, miközben a diplomások nem bíznak ennyire a végzettségük és munkahelyük erejében, nem gondolják, hogy az egyértelmű megoldás lenne a biztos nyugdíjas évekre.

A diplomások szerint a jövőbeni anyagi biztonságuk végett már most félre kell tenni annyi pénzt, amennyit csak tudnak, 87%-uk szerint már ma el kell kezdeni a jövőről való gondoskodást, nem szabad halogatni a takarékoskodást.

A vélemények korosztály szerinti vizsgálatából kiderül: leginkább a 30–49 éves korosztály az, amelyik szerint már most is félre kell tenni; 86 százaléka vallja, hogy már ma tenni kell az anyagiakban biztos jövőért. Ennek valószínűleg az is oka lehet, hogy ők abban a korban vannak, amikor már felvetődik a lakásvásárlás, esetleg -csere, a családalapítás, a gondoskodás a gyermekek jövőjéről.

A hosszabb távú takarékoskodással kapcsolatban a diplomások 87%-a és a 30–49 év közöttiek 84%-a kijelentette: már most kell azzal foglalkozni, hogy miből fogunk a jövőben megélni, azaz nemcsak a közeli jövő céljaira kell gondolni, hanem azt is idejében fel kell mérni, hogy miként valósíthatók meg a távoli célok. A fiatalok láthatóan nem aggódnak még azon, hogy mennyi lesz majd évtizedek múlva a nyugdíjuk, az ő mindennapjaikat most még más kiadások jellemzik leginkább.

A megkérdezett 15–69 éves lakosság négyötöde szerint csak magára számíthat a jövőbeli anyagi biztonság megteremtésében. Mindössze a lakosság hatoda gondolja: az állam nem hagyhatja, hogy az emberek nyugdíj nélkül maradjanak, ezért nem kell aggódni a jövő miatt. A háztartás méretét tekintve, az egyedülállóak azok, akik leginkább csak magukban bíznak, a nagycsaládosok – azaz három vagy több gyermekes családok – gondolják úgy leginkább, hogy az államnak támogatnia kell a nyugdíjasokat.

A budapestiek vallják a leginkább: van annyi tartalékuk, hogy ne kelljen aggódniuk a jövő miatt, de még az ő körükben is viszonylag alacsony a tartalékkal rendelkezők aránya. Szintén a fővárosiak értettek egyet leginkább azzal az állítással, hogy a jövőjük igenis múlik azon, hogy mennyire takarékosak most.

Az egyes pénzügyi termékek iránti bizalom leginkább a magasabb jövedelmű, a felsőfokú végzettségű és a családos lakosság körében mutatkozik meg, ők azok, akik a jövő anyagi biztonságának megteremtéséhez szívesen választanak különböző megtakarítási jellegű termékeket. Ezzel szemben az 50 év feletti és alacsony jövedelmű háztartások a pénzügyi megoldások iránt elutasítóbbak, bizalmatlanabbak.

A kutatás eredményei szerint a lakosság kis hányada rendelkezik annyi tartalékkal, hogy ne kelljen aggódnia a jövő miatt. Az öngondoskodásra általában nagyfokú érzékenységet mutat a társadalom, az emberek tudják, hogy lépni kellene, de ezek az aggodalmak nem járnak együtt a pénzügyi szolgáltatások iránti nyitottsággal.

A GFK Hungária Biztosításpiaci Adatszolgáltatása szerint a megtakarítási hajlandóságot vizsgálva nincs igazán meglepetés, leginkább az 50 évesnél idősebbeknek vannak megtakarításai, csaknem negyedüknek van valamilyen formában félre tett pénze. A megtakarítók leginkább Budapesten meg a nagyvárosokban élnek.  A háztartások jövedelmét vizsgálva kiderül, hogy a legmagasabb – nettó 260 ezer forint – jövedelem feletti háztartásoknak (30,1%) van leginkább megtakarítása.