(Szerző: Arany Lella / Amnesty International) Rengeteget dolgoznak a nők, ezért keresnek kevesebbet. Az ellentmondás feloldásához tisztában kell lennünk azzal, hogy a magyar nők tömegei számára a fizetett munka után otthon kezdődik a második, fizetetlen műszak. A háztartási feladatok nemek közötti megoszlásában Magyarország nagyon rosszul teljesít. (A nyitó kép forrása: https://www.taohealth.de/mental-load-im-alltag-wege-zur-entlastung)
A magyar nők kétszer annyi háztartási munkát végeznek, mint a férfiak. A rengeteg otthoni feladat mellett a nőknek kevesebb idejük jut a fizetett munkájukra, vagyis ezek az otthoni terhek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a nők a fizetett munkájukban kevesebbet keresnek a férfiaknál.
Ma van a láthatatlan munka világnapja.
A láthatatlan munka kifejezés 1987-ben jelent meg először, és azt a fizetetlen munkát jelenti, amelyet a háztartáson belül vagy önkéntes munkaként a közösség javára végeznek a társadalom tagjai, jellemzően nők. „Fontos megjegyezni, hogy a kifejezésben a láthatatlan nem magára a munkára utal, amelynek igenis látható eredményei vannak, hanem arra, hogy a társadalom sokszor nem becsüli meg, pénzzel és elismeréssel nem honorálja ezeket a tevékenységeket” – szögezi le dr. Csernus Fanni, az Amnesty International Magyarország nemek közötti egyenlőség szakértője.
Jól mutatja, hogy milyen irdatlan mennyiségű láthatatlan munkát végeznek mindenekelőtt a nők, hogy a Központi Statisztikai Hivatal számításai szerint a GDP 25%-kal nőne, ha a gazdasági mérőszámokba ezeket a tevékenységeket is bevonnánk. Ezek pedig elsősorban a nők vállát nyomják, pláne itthon. A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének tavaly publikált adatai alapján 2024-ben hazánk az egyik legrosszabbul teljesített a gyermekes férfiak és nők közötti háztartási munka megoszlását tekintve (76-19%). A gyermeket nevelő férfiak csupán 19%-a végez naponta háztartási munkát, ami a legalacsonyabb érték az EU-ban.
Magyarországon egy nő átlagosan 18%-kal keres kevesebbet, mint egy férfi. Miként függ ez össze a láthatatlan munkával? „A háztartási és gondozási feladatok egyenlőtlen elosztása amellett, hogy jelentős terhet ró a nőkre ahhoz is vezet, hogy kevesebb idejük és korlátozottabb lehetőségeik jutnak a fizetett munkára. A nők kevesebb lehetőséget kapnak arra, hogy a munkahelyükön előbbre lépjenek, magasabb fizetést kapjanak, nem tudnak olyan rugalmasan rendelkezésre állni, és sokszor csak részmunkaidőben tudnak dolgozni, hogy a fizetetlen munkát végezzék, amiért gyakran semmilyen megbecsülést nem kapnak a környezetüktől” – magyarázza a problémát Csernus.
A társadalmi előítéletek pedig rengeteget rontanak a helyzeten: egy tavaly publikált európai uniós kutatás szerint a magyarok 70%-a úgy gondolja, hogy a nők elsődleges feladata az otthoni feladatok ellátása és a gyerekgondozás, illetve ugyanekkora arányban értenek egyet azzal, hogy egy nő számára mindig a családnak kell az elsőnek lennie.
„A társadalmunkban uralkodó nemi előítéletek folyamatos kölcsönhatásban vannak a kormányzat káros családpolitikai értelmezésével. Utóbbi a nők társadalomban betöltött szerepét egyre inkább a gyermekgondozási és otthoni feladatokhoz köti, a nőket vagy valakinek az anyjaként, vagy valakinek a feleségeként képzeli el. Mindez összességében a nők súlyos egzisztenciális kiszolgáltatottságához vezet” – magyarázza dr. Csernus Fanni.
A nemek közötti bérszakadék felszámolásáért indított kampányt az Amnesty Magyarország Ami a nőket illeti néven. Ami a nőket illeti: az egyenlő bér és az azonos lehetőségek. A bérszakadék felszámolható, de ehhez mindannyian kellünk.