Léghajóból kidobott nehézsúlyú kegyvesztettek: Simicska és Spéder

A Civitas Intézet Gazdasági és Társadalomtudományi Kutató Zrt. és a Transparency International Magyarország Alapítvány közös kiadásában jelent meg a Korrupció Magyarországon 2010–2018 alcímet viselő Fekete könyv. A tanulmányt a Civitas Intézet megbízásából Martin József Péter, a Transparency International Magyarország Alapítvány ügyvezető igazgatója, Nagy Gabriella, a Transparency International közpénzügyi programvezetője és Ligeti Miklós, a Transparency International jogi vezetője készítette. A tanulmány második részében található esetleírások elkészítésében közreműködött a K-Monitor Közhasznú Egyesület, az esetleírások a K-Monitor Közhasznú Egyesület adatbázisán alapulnak.

Fővárosi hirdetőoszlopok 2015. szeptember 30-án a főváros rendkívüli felmondással megszüntette a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó MAHIR Cityposter Kft.-vel kötött szerződését. A beterjesztő, Kocsis Máté szerint „jó erkölcsbe ütköző” a még 2006-ban kötött kontraktus, amivel gyakorlatilag monopolhelyzetbe jutott a MAHIR 25 évre, mivel az egyes hirdetőoszlopok 50 méteres körzetében megtiltotta a további reklám lehetőségét. A szerződés nyomán a MAHIR Cityposter Kft. 761 hirdetőoszlopot állíthatott fel, melynek karbantartását és üzemeltetését is vállalta. Az ügyet senki sem háborgatta kilenc éven át. 2006-ban ugyanis egy-egy bal- és jobboldalhoz sorolt reklámcég kapott kedvező feltételekkel plakáthelyeket: miközben a MAHIR az Orbán–Simicska-konfliktust követően kegyvesztett lett, az Intermédia Kft.-vel (jogutódja a JCD Zrt.) kötött hasonló kontraktust változatlanul fenntartották. A Simicskával kitört konfliktus nyomán a főváros májusban átfogó ellenőrzést rendelt el az utcabútor­szerződésekkel kapcsolatban. A Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatósága (FÖRI) talált hiányosságot a JCD utasváró-pavilonjainál és a MAHIR-oszlopokon. A Fővárosi Közgyűlés ennek nyomán élt végül a rendkívüli felmondással a MAHIR iránt.

Az ügyben a PM már 2013-ban feljelentést tett hűtlen kezelés miatt, a felmondást követően pedig a Demokratikus Koalíció budapesti szervezete tett rendőrségi feljelentést amiatt, hogy a Fidesz a piaci ár alatt hirdethetett a Mahir Cityposternél, melynek hirdetőoszlopain 2010–14 között kizárólag a Fidesz jelentethetett meg politikai hirdetéseket. A főváros rendelete szerint Simicskának 2015. december 31-ig el kellett volna bontania a hirdetőoszlopaikat, viszont az oligarcha ennek nem tett eleget. A főváros saját cégével már január 2-án elkezdte lebontani ezeket, mire Simicska örző-védő céggel őriztette az oszlopokat, majd a lebontottakat is visszahelyezte. Időközben a Mahir bíróságon támadta meg a főváros határozatát, egy döntés szerint a Budapest Közút Zrt. nem bonthatja el Simicska oszlopait. A bíróság végül első fokon is kimondta, hogy „a felmondás hatálytalan, a főváros által hivatkozott okok megalapozatlanok és az eredeti szerződés továbbra is érvényes”, illetve fellebbezés esetén a másodfokú ítéletig az oszlopokat nem lehet elmozdítani. A per másodfokon Debrecenben folytatódik.

http://magyarnarancs.hu/belpol/oszlop-volt-96734?pageId=21

M4 autópálya (Abony–Fegyvernek) 2013. novemberében kezdődött el az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közti 29 kilométeres szakaszának felújítása, amely körülbelül 3,8 milliárd forint/kilométeres költségével már akkor messze túlárazottnak látszott. A magas árakat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a többi között a projekthez felhasználható uniós források közelgő lehívási határidejével, illetve az ebből adódó sürgősséggel magyarázta. A tender végén öt építőipari céggel kötöttek szerződést, 110 milliárd forint értékben az egyes szakaszok építésére az alábbiak szerint:

# 46,7 milliárd forint, 13,4 kilométer út Abony és a Tisza között – Colas, Swietelsky

# 32,5 milliárd forint, 2,3 kilométer út és egy Tisza-híd – Közgép, A-Híd

# 31,5 milliárd forint, 13,2 kilométer út a Tiszától Fegyvernekig – Strabag.

Az építkezések az eredeti tervek szerint 2016 szeptemberében fejeződtek volna be, 2015. márciusban azonban leállították a munkákat. A miniszterelnökség az építkezés leállítását és a kivitelezői szerződések felmondását az Európai Bizottság kifogásaival indokolta: egyebek mellett felvetődött a kartellgyanú. Az ügyben a GVH is vizsgálódott, de nem talált semmi olyat, ami alapján megindíthatta volna a versenyfelügyeleti eljárást. Egy másik ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata szerint a Közgép és az A-Híd olyan alvállalkozókat is alkalmazott az M4-es autópályát érintő kivitelezési munkálatai során, amelyekről nem értesítették a tendert kiíró Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-t., és ezzel megsértették a közbeszerzési törvényt. A szerződések kartellgyanúra hivatkozással történő felbontását a Közgép még 2015-ben megtámadta. A munkálatok leállítása mögött vélhetően Orbán Viktor és Simicska Lajos (Közgép) konfliktusa állhatott. Az ügy végére 2017 decemberében került pont, amikor a kormány peren kívüli megállapodást kötött az érintett cégekkel, és megtérítette számukra a már elvégzett munkák és beszerzett anyagok költségét 45 milliárd forint értékben.

A projekt befejezésére (amely akkor már nem a közel 70 százalékban elkészült M4-szakasz építését, hanem autóút létesítését takarta) 2016-ban az immár kegyvesztetté vált Közgép egy olasz céggel együttműködésben 25 milliárddal kedvezőbb ajánlatot tett, mint a Duna Aszfalt konzorciuma, ennek ellenére a közbeszerzést végül a Hódút, a Duna Aszfalt és az A-Híd nyerte el, az Itinera és a Közgép ajánlatát viszont érvénytelennek minősítette az ajánlatkérő. Utóbbi két cég megtámadta a határozatot a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, ám jogorvoslati kérelmét a testület 2017 februárjában elutasította.

http://index.hu/gazdasag/2013/11/29/az_m4- es_autopalyanal_nincs_semmi_latnivalo/ https://444.hu/2017/03/20/bizonyithatatlan-a-kartell-az-m4-es-korul http://index.hu/gazdasag/2017/12/14/simicska_m4/

Az irányított, haveri kapitalizmus egyik látványos példája volt Spéder Zoltán 2010 utáni felemelkedése és bukása. Az OTP-ből, Csányi Sándor mellől induló bankár–üzletember, Spéder 2016 nyarán megvált cégbirodalmának nagyobb részétől, amit a kormányzattal (a Fidesz alapítóival) való jó kapcsolatainak köszönhetően építhetett ki 2010 után. Lázár János többször nyíltan barátjának nevezte Spédert, aki a magyar pénzügyi szektorban állami hátszéllel szerzett befolyást, de érdekeltségeit kiterjesztette a közműszektorra és a Magyar Postára is, valamint a sajtóban is látványos pozíciókat épített ki (CEMP). A takarékbankok átalakítását is ő vezényelte. Orbán Viktor már 2016 elején üzent az FHB-nak egyes neki nem tetsző üzletei miatt, majd nyáron indult teljes lejárató hadjárat a kormánypárti médiában. Spéder felemelkedését egyesek szerint olyan befolyásos szereplők gátolhatták meg, mint Csányi, Matolcsy és Demján Sándor.

Spéder 2016. augusztus vége után kapitulált: megvált ingatlan-, informatikai és pénzügyi érdekeltségeitől – a többi közt az FHB Banktól, embereit kiszorították a Magyar Posta és takarékszövetkezetek vezetéséből, később megvált a CEMP médiaportfoliójának bizonyos elemeitől is. Ezzel párhuzamosan a miniszteri portfóliókban is változás történt: Lázártól az OTP és Mol vezetőivel jó viszonyt ápoló Seszták Miklóshoz (NFM) kerültek a takarékszövetkezetek, a posta és a közműholding.

2016-ban öt ügyben nyomoztak Spéder Zoltán és egykori érdekeltségei ellen: a többi közt az FHB rejtélyes kötvénykibocsátása (bennfentes kereskedelem) és a Magyar Posta egyes érdekeltségeinek eladása ügyében, valamint milliárdos hűtlen kezelés miatt. Polt Péter arról is beszámolt, hogy a fenti ügyeket egyben kezelik, de eljárást folytat a BRFK korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztálya is a nem FHB-s Spéder-érdekeltségeknél. A nyomozást többször meghosszabbították, legutób 2018 januárjában. A takarékszövetkezetek vitatható politikai kontroll alá vonása Spéder távozása után is folytatódott és tulajdonképp le is zajlott.

www.444.hu/2016/10/14/spedernek-fel-kellett-allnia-az-asztaltol