Lehengerli-e Putyin a nyugati demokráciákat?

A Reuters vezető híre volt ma hajnalban a Putyin–Orbán-találkozó utáni sajtótájékoztatóról szóló beszámoló, de abban a magyar vezetőt csak érintőlegesen említették. Amit kiemeltek, az orosz elnök azon állítása volt, hogy a Nyugat szándékosan háborúba akarja csalogatni Moszkvát, és figyelmen kívül hagyja az Ukrajnával kapcsolatos orosz biztonsági aggodalmakat. Vlagyimir Putyin december 23-a óta nem beszélt Ukrajnáról a nyilvánosság előtt, ezért fokozott érdeklődés övezte, mi a személyes véleménye a kérdésben.

Orbán Viktorról azt írta a Reuters, hogy egyike azoknak a NATO-országbeli vezetőknek, akik megpróbálnak Putyinnál közbenjárni, miközben a válság egyre mélyül. A magyar miniszterelnök, aki gyakran kerül összeütközésbe nyugat-európai vezetőkkel az országában levő állapotok miatt a demokrácia ügyében, azt mondta a sajtóértekezleten, hogy van lehetőség a kompromisszumra – írta a hírügynökség, és idézte Orbántól azt a mondatot, amely szerint a mostani tárgyalásuk nyomán az lett a meggyőződése, az álláspontokban fennálló eltérések áthidalhatók, és van lehetőség olyan megállapodás aláírására, ami biztosítaná a békét, garantálná Oroszország biztonságát, és a NATO-államoknak is megfelelő lenne.

A The New York Times tudósítása felhívta a figyelmet arra, hogy a sajtóértekezleten Putyin kijelentette, reméli: folytatódni fog a párbeszéd az orosz biztonsági aggodalmakról, és nem ismételte meg korábbi fenyegetését a – közelebbről nem részletezett – orosz „katonai-műszaki” intézkedésekről abban az esetben, ha a Nyugat nem tenne eleget Moszkva igényeinek. A lap úgy ítéli meg, hogy Putyin mostani szavai valamelyest a feszültség tompítását célozták.

Arra is kitért a The New York Times, hogy a Putyin–Orbán közös sajtóértekezlet után a Kreml videófelvételt tett közzé, amelyen a két politikus pohárköszöntőt mond. „Orbán az orosz elnök legszorosabb szövetségese az Európai Unió és a NATO vezetői között” – tette hozzá a lap, majd megemlítette, hogy Orbán az orosz televízióban, az Ukrajna elleni orosz támadás eshetőségét firtató kérdésre azt válaszolta: „Van még néhány napunk és hetünk a tárgyalásra, nem gondolom, hogy hirtelen történni fog valami”.  

A hamburgi Die Welt tudósítása a magyar kormányfőnek a további tárgyalások és a megegyezés lehetőségéről tett kijelentéseit ismertetve azért azt is megemlítette, hogy Orbán óvott az újabb hidegháborútól, és azt mondta, az álláspontok jelenleg messze vannak egymástól.

A Handelsblatt, a német üzleti körök lapja a magyar kormány Oroszország-közeliségéről írva felhívta a figyelmet arra: Orbán azért is ment Moszkvába, hogy még több olcsó orosz gázt kérjen, amire magyar ellenzéki körökben úgy reagáltak, hogy a miniszterelnök ismét megpróbálja kijátszani az Európai Unió közös álláspontját.

Kissé távolabb lépve a napi politikai nyilatkozatoktól, a londoni Financial Times áttekintő véleménycikket közölt Gideon Rachman tollából Vlagyimir Putyin nemzetközi kultuszáról. Felsorolta azokat a befolyásos politikusokat, akik egyáltalán nem osztják azt a nyugati véleményt, hogy az orosz elnök lenne a drámában a rossz megtestesítője – éppen ellenkezőleg, csodálói Putyinnak. Köztük – Donald Trump, Nigel Farage, Matteo Salvini, Benjamin Netanjahu, a fülöp-szigeteki Rodrigo Duterte, az egyiptomi Abdel Fatah el-Sziszi, illetve a szaúdi Mohamed bin-Szalmán mellett – Orbán Viktor is kapott egy bekezdést. Róla azt írta a Financial Times kolumnistája: az illiberális demokrácia sajátos stílusú bajnoka, aki most ellátogatott Putyinhoz, korábban arról beszélt, hogy az EU-nak el kell ismernie, az orosz elnök „újra naggyá tette országát”. Orbán Viktor, Putyinhoz hasonlóan, ukrajnai kisebbség védelmezőjeként lép fel.

A Financial Times szerzője a sorra vett Putyin-csodálók közül külön felhívta a figyelmet a szaúdi trónörökösre és a Fülöp-szigetek elnökére, mint akik különösen hajlamosak az erőszakra, és megvetik az emberi jogokat.

Gideon Rachman szerint ez azt is alátámasztja, hogy a Nyugat és Oroszország mostani konfrontációjában többről van szó, mint Ukrajna függetlenségéről, bár az is fontos. Ennek a válságnak a kimenetele meg fogja határozni a világpolitika hangnemét. „Ha Putyin lehengerli a nyugati demokráciákat, akkor alighanem az ő banditizmusba hajló erőskezű vezető stílusa jelenti majd a jövőt.”