A magyar kormány által 2014 novemberében javasolt és Brüsszelnek elfogadásra átadott operatív programok (KEHOP és GINOP[1]) tartalmazzák és elhatárolják a lakossági vissza nem térítendő és visszatérítendő forrásokat, melyeket a Bizottság tudomásul vett és elfogadott.
Felvetődik tehát a kérdés: hogyan tudta volna a kormány elfogadásra benyújtani és Brüsszel elfogadni a lakossági energiahatékonysági beruházásokra fordítandó forrásokat, ha ez ellentétes az unió irányelveivel?
Az eddig meghirdetett lakossági energiahatékonysági pályázatok valóban hazai forrásokból valósultak meg, mivel az uniós forrásokra alapuló lakossági energiahatékonysági beruházási program szabályozási és megvalósítási keretei még nem kerültek kialakításra. A kvótaértékesítésből származó hazai forrásoknál nagyságrendekkel nagyobb uniós forráskeretből „a jövő tavasszal kezdődik a korszerűtlen családi házak felújítását célzó pályázat, a 150 milliárd forintos támogatásból 2020-ig akár 3 millió ilyen ház is megújulhat”. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szakállamtitkára 2015 augusztusában számolt be arról, hogy egy kombinált, vissza nem térítendő és visszatérítendő forrásokra alapuló lakossági program kidolgozása folyamatban van és egyeztetnek erről Brüsszellel.
Érthetetlen tehát, hogy a miniszterelnökség miért akarja a – már kidolgozás alatt álló – uniós források bevonásával megvalósuló lakossági rezsicsökkentő felújítások lehetőségétől megfosztani a magyar otthonokat. Nemcsak azt kockáztatja ezzel, hogy egy elhúzódó, akár egy évig is tartó operatívprogram-módosítást kell elindítani, mely megakasztja minden érintett KEHOP és GINOP program végrehajtását (azaz pályázatok kiírását). Az elmaradó beruházások miatt
- az épületenergetikai beruházással összefüggő áfa-befizetések, valamint a többletfoglalkoztatás nyomán létrejövő tetemes többlet közteherviselési bevételek kiesése hosszú távon százmilliárdos kiesést is eredményezhetnek a magyar költségvetésnek;
- nem indul el az a gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő hatás, amely a beruházások következtében várható. Már évi 40 ezer lakás, azaz 100 ezer ember otthonának rezsicsökkentő felújítása több tízezer munkahelyet teremtene országos elosztásban, évi 70 milliárd forint költségvetési többlet-bevétel keletkezne, 2020-ra már évente közel 100 milliárdnyi energiaköltséget takarítana meg az ország, és a földgázimport 4%-kal csökkenne;
- lehetetlen helyzetbe hozza a magyar családokat az uniós tagságunkból fakadó kötelezettségek teljesítésében. A központi fűtőkészülékekre és vízmelegítőkre vonatkozó uniós rendeletek energiahatékonysági kötelezettségeinek való megfelelés miatt szeptember 26. után már csak zárt égésterű, a szénmonoxid mérgezés veszélyét kizáró kondenzációs kazánokat szabad forgalmazni, amelyek viszont drágábbak az elődeiknél. Ha ehhez nem párosul hathatós állami támogatási rendszer, akkor a magyar otthonokban az elavult fűtőkészülékek cseréje „kritikus mértékben” csökken.
[1] Brüsszel által elfogadott Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) / 2015. március, 24. oldal: … „Az alapanyag- és energiahatékonyság javítása és az alacsony károsanyag-kibocsátás biztosítása szintén kiemelt uniós cél a vonatkozó beruházási prioritás értelmében, ezért az örökölt, elavult és rendkívül alacsony energia-hatásfokú hazai épületállomány felújítása is részben GINOP-forrásokból történik. A lakosság a közösségi szabályok értelmében pénzügyi eszközökhöz csak támogatásközvetítőn keresztül juthat a lakóépületek energiahatékonyságának javítása érdekében a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében. Mindezek hozzájárulnak Magyarország és az EU külső energiafüggésének csökkentéséhez is.
A Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. (MEHI) az energiahatékonysági piacon érdekelt vállalkozásokkal partnerségben működő elemző és érdekérvényesítő szervezet. Arra alakult, hogy ösztönözze az energiahatékonysági beruházásokat mind kormányzati intézkedések segítségével, mind a fogyasztók, piaci szereplők tájékoztatásával. A MEHI partnerei hazánk meghatározó energiahatékonysági vállalkozásai.

