Lesújtó statisztika: 11 százalékos munkanélküliség, drámai népességfogyás, padlón az építőipar, stagnál a magyar gazdaság

A születések január–júliusi száma 6,2%-kal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál, a népesség természetes fogyása gyorsult. A foglalkoztatottak száma a május–júliusi időszak átlagában 1,1%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, a munkanélküliségi ráta 10,9%-os volt, 0,2 százalékponttal alacsonyabb, mint tavaly ugyanakkor. A nettó átlagkereset az év első hét hónapjában 140 100 forint volt, 5,5%-kal több, mint a tavalyi ugyanezen időszakban. A családi kedvezményeket is figyelembe véve az első féléves nettó átlagkereset 8,3%-kal, a reálkereset pedig 4%-kal alakult magasabban az egy évvel korábbinál. A fogyasztói árak a január–augusztusi időszak átlagában 3,9%-kal voltak magasabbak, mint 2010 első nyolc hónapjában.

2011 első felében a világgazdaság bővülési üteme lassult. A túlnyomórészt fejlett országokat tömörítő OECD egészére számított bruttó hazai termék növekedése az első negyedévi 2,4% után a második negyedévben 1,6%-ra fékeződött. 2011 I. félévében a globális gazdaság meghatározó szereplői közül az Egyesült Államok bruttó hazai terméke[1] lassuló növekedés mellett 1,9, az Európai Unióé (EU-27)[2] 2,0%-kal lett nagyobb az egy évvel korábbihoz képest. Az unió gazdasági motorjának számító Németország teljesítménye2 3,7%-kal emelkedett. A távol-keleti országok közül a kínai nemzetgazdaság továbbra is dinamikusan, 9,6%-kal bővült, viszont a természeti katasztrófa sújtotta Japán GDP-je1 0,9%-kal csökkent.[3]

Magyarország bruttó hazai terméke 2011 II. negyedévében 1,5%-kal növekedett az előző év azonos időszakához képest. A növekedés ellenére a gazdasági teljesítmény még 5,7%-kal elmarad a három évvel korábbitól. A fejlett országok többségéhez hasonlóan a hazai gazdaság bővülése is megtorpant. A kiigazítás nélküli, nyers adatok szerint az első negyedévi 2,5 és a második negyedévi 1,5%-os növekedés az I. félév átlagában 1,9%-os emelkedést eredményezett.

A nemzetközi összehasonlításokhoz használt, szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a növekedés üteme 2010 második negyedévéhez képest 1,2% volt, amivel az európai uniós tagállamok rangsorában a középmezőny végén helyezkedünk el. Az előző negyedévhez képest április–júniusban megállt a másfél éve tartó növekedés, stagnált a magyar gazdaság.

Annak ellenére, hogy a külső konjunktúra kedvezőtlenebbé válása hazánk külkereskedelmi teljesítményén is megmutatkozott, a magyar gazdaság számára a felhasználási oldalon továbbra is a külkereskedelem a növekedés fő tényezője. 2011 II. negyedévében az export és az import volumene – 2010 eleje óta először – mutatott egyszámjegyű növekedést (8,8, illetve 6,1%). Az első félév átlagában a kivitel 12%, a behozatal 10%-kal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva, továbbra is elősegítve a gazdasági bővülést. Hazánk külkereskedelmi forgalmában folyó áron 1295 milliárd forint szufficit keletkezett az első hat hónapban, ami a bruttó hazai termék 9,7%-ával egyenértékű. Április–júniusban a forgalom többségét adó termékkereskedelem exportja 8,2%, importja 6,6%-kal nőtt.

A belföldi felhasználás előző negyedévekre jellemző bővülése után a II. negyedévben 1,4%-os volumencsökkenés következett be, a félév egészében pedig lényegében stagnálás (-0,1%) mutatkozik. A belföldi felhasználás több mint nyolctizedét kitevő végső fogyasztás volumenében összességében nem történt változás. Ezen belül a háztartások tényleges fogyasztása 0,3%-kal mérséklődött, míg a végső fogyasztás 13,2%-át jelentő közösségi fogyasztás volumene 1,9%-kal növekedett 2011 első felében.

A háztartások fogyasztási kiadása 2011 első hat hónapjában 0,2%-kal volt alacsonyabb az előző év azonos időszakához képest. A háztartások részére – a kormányzat és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények által – adott természetbeni társadalmi juttatások volumene szintén csökkent, 0,7%-kal.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás volumene az idei első félévben 5,3%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól, a csökkenő tendenciát a II. negyedévi 8,1%-os visszaesés tovább erősítette. Mindez jelentősen visszafogta a gazdasági teljesítmény bővülését.

A beruházás-statisztikai adatok szerint a beruházások volumene a II. negyedévben 6,5, az első félévben 4,0%-kal mérséklődött. Január–júniusban, miközben az építési beruházások 11%-kal elmaradtak az egy évvel korábbi szinttől, addig a gép-, berendezés- és járműberuházások 4,4%-kal emelkedtek, főként a feldolgozó-ipari fejlesztéseknek köszönhetően. Az ágazatok többségében csökkent a beruházási teljesítmény. A nagyobb súllyal rendelkezők közül a feldolgozói-parban 29%-os növekedés következett be. Az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ág esetében ugyanakkor 19%-os, a szállítás, raktározás vonatkozásában pedig 29%-os csökkenés volt tapasztalható, ami előbbi ág esetében a lakásépítési beruházások visszaesésére, az utóbbinál pedig a közlekedési-szállítási infrastruktúra (autópályák, vasút, városi személyszállítás, csővezetékes szállítás) fejlesztésére fordított beruházások jelentős csökkenésére vezethető vissza. Többségében egyedi nagyberuházások okoztak számottevő növekedést több, kisebb súlyú ágazatban: a bányászat, kőfejtésben (15%); az oktatásban (15%); a humán-egészségügyi, szociális ellátás terén (48%) és a művészetek, szórakoztatás, szabadidő ágazatban (12%).

A II. negyedévben a készletek állománya folyó áron 73 milliárd forinttal növekedett az előző két negyedévben mért csökkenés után. Az előző év azonos időszakában a készletek nagysága 43 milliárd forinttal emelkedett. A feldolgozóiparon belül a gép- és járműgyártásban, a kőolaj-feldolgozásban, illetve a kereskedelemben növekedtek, viszont a feldolgozóipar híradás-technikai ágazatában és az energiaipar területén csökkentek a készletek.

Az I. félévben a magyar gazdaság teljesítményét a termelés (kibocsátás) oldaláról továbbra is főként az exportorientált ágazatok konjunkturális helyzetükből adódó teljesítménye határozta meg.

Az árutermelő ágazatokon belül a 2010. évi csökkenés után az idei év első felében a mezőgazdaság is pozitívan járult hozzá a gazdasági teljesítmény alakulásához. Az egy évvel korábbi alacsony bázishoz képest hozzáadott értéke kimagasló mértékben, 15%-kal emelkedett, főként a II. negyedéves, 24%-ot elérő teljesítménybővülésnek köszönhetően.

Az ipar hozzáadott értéke 8%-kal növekedett, főként a feldolgozóiparban bekövetkezett 9,3%-os bővülés következtében, jelentősen hozzájárulva a GDP növekedéséhez. Több mint egy év után, a II. negyedévben az ipar és a feldolgozóipar volumennövekedése 10% alá fékeződött (5,6, illetve 6,6%-ra) a külső kereslet megtorpanása miatt. Az ipari termelés motorjának változatlanul az exportorientált vállalatok teljesítménye számít.

Az építőipar teljesítményének hatodik éve tartó visszaesése január–júniusban is folytatódott, mértéke 9% volt. Minden építménycsoport termelése csökkent.

A bruttó hazai termék több mint hattizedét előállító szolgáltatások összteljesítménye stagnált az első félévben. A nem árutermelő ágazatok közül a külső konjunktúrára érzékeny szállítás, raktározás ágazatban 1,5%-os volumennövekedés mutatkozott. Az információ, kommunikáció ágazatban folytatódott a több mint egy éve tartó növekedés, a hozzáadott érték volumene 1%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az egyik legnagyobb súllyal rendelkező kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén mindössze 0,5%-os emelkedés következett be. Az ingatlanügyletek teljesítménycsökkenése 2,1% volt, amellyel folytatódott az ágazatra jellemző csökkenő tendencia. Ennél nagyobb mértében, 4,2%-kal csökkent a pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye, amit a bankok hitelezési aktivitásának mérséklődése okozott. A főként állami finanszírozású szolgáltatásokat magában foglaló közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke 0,4%-kal emelkedett.

A bruttó hazai termék I. félévi alakulásáról szóló részletes adatokon felül a júliusi, illetve esetenként augusztusi adatok további információkat nyújtanak hazánk ez évi gazdasági és társadalmi folyamatairól.

A mezőgazdaságban a növénytermesztés volumene elsősorban a kalászos gabonák tavalyinál kedvezőbb terméseredménye következtében nőtt, míg az állattenyésztésé továbbra is stagnált. 2011-ben 1,4 millió hektárról, az előző évinél 4,9%-kal kisebb területről takarítottak be kalászos gabonát. A betakarított termés mennyisége 5,7 millió tonna; a 2010. évinél 7,9%-kal több, ugyanakkor 8,4%-kal kevesebb a 2006–2010. évek átlagánál. A termésátlagok – a változékony időjárási viszonyok ellenére – meghaladták mind a tavalyi év, mind az előző öt év hektáronkénti termésmennyiségét. A kalászos gabona közel háromnegyedét kitevő búza termésmennyisége a tavalyihoz képest 10%-kal nőtt, de még így is 6,8%-kal elmaradt a megelőző öt év átlagától. Árpából 4,8%-kal termett több, mint egy évvel korábban.

A mezőgazdasági termékek termelőiár-színvonala január–júliusban 35%-kal nőtt (tavaly ebben az időszakban még csak 5%-kal). Ezen belül a növényi termékek ára továbbra is magas, a tavalyi év első hét hónapjához mérten 48%-kal emelkedett. A termékcsoporton belül a gabonafélék áremelkedésének üteme a kalászosok betakarításának eredményeként júliusban már lassult. Az élő állatok és állati termékek ára a május óta tartó csökkenés ellenére még mindig közel 15%-kal magasabb az előző év azonos időszakában mértnél.

Az év hét hónapjában az ipari termelés 7%-kal volt magasabb, mint a megelőző év ugyanezen időszakában. Az ipari export 10%-kal nőtt, a belföldi eladások volumene viszont 5,1%-kal csökkent a 2010. január–júliusi szinthez képest. A munkanaphatástól megtisztított havi volumenindexek szerint a május–júliusi hónapokban a termelés 1–3%-kal, az export pedig 2–6%-kal bővült, szemben az év első hónapjaival, amikor még kétszámjegyű növekedés volt tapasztalható az egy évvel korábbi időszakokhoz képest.

Az ipar nemzetgazdasági ágai közül a feldolgozóipar hét havi termelési volumene 7,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, míg az energiaszektor kibocsátása alig változott (fél százalékkal emelkedett). A termelésből csekély súllyal részesedő bányászat termelése 12%-kal volt több, mint egy évvel korábban.

A feldolgozó-ipari alágak közül kilencnek nőtt a változatlan áron számított termelése, kettőé csökkent, kettőé pedig lényegében változatlan maradt. A növekedést felmutató alágak közül hatnak a termelése kétszámjegyű mértékben emelkedett. A kibocsátás 18%-át adó, s ezzel a legjelentősebb alág, a járműgyártás termelése 11%-kal emelkedett a 2010 első héthavi szinthez képest. A termelés hatodát a számítógép, elektronikai, optikai, termék gyártása alágazat állította elő, amelynek esetében ugyanakkor 1,9%-os mérséklődést tapasztaltunk. Az alág esetében a termelés április óta alacsonyabban alakul, mint egy évvel korábban, ami a híradás-technikai berendezések, valamint az elektronikus fogyasztási cikkek iránti külpiaci kereslet csökkenésével magyarázható. A termelésből mintegy egytizedes aránnyal részesedő, nagyobbrészt belföldre értékesítő élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása alágazat kibocsátása lényegében az egy évvel korábbi szinten alakult, attól 0,4%-kal maradt el.

A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében az egy főre jutó ipari termelés az első hét hónap során 2,1%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A termelékenység növekedése az alkalmazásban állók számának 4,7%-os emelkedése mellett következett be.

Júliusban az új rendelések volumene 7,6%-kal volt alacsonyabb a tizenkét hónappal korábbihoz képest. (A mutató a múlt négy hónap közül háromban mérséklődött.) A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása alágazat új rendeléseinek volumene júniushoz hasonlóan júliusban is 36%-kal maradt el az egy évvel azelőttitől. A kiemelt feldolgozóipari ágazatok július végi rendelésállománya mindezzel együtt 9,9%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

Az ipari termelés növekedése az év hét hónapjában az ipari termelői árak 3,4%-os emelkedése mellett ment végbe. A feldolgozó-ipari alágak közül emelkedés következett be a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás (22%), valamint a vegyi anyag, termék gyártása (13%) termelői áraiban. Három alág esetében ugyanakkor árcsökkenés figyelhető meg, amelynek mértéke a járműgyártás esetében 2,3%-os volt, a gyógyszergyártás, valamint a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása esetében pedig 1% alatti. A belföldi értékesítés árszínvonala 6,0%-kal, az exportértékesítésé 1,6%-kal haladta meg a 2010. első héthavi szintet. Az exportértékesítési árak a május–júliusi időszakban elmaradtak az egy évvel korábbiaktól, s a csökkenés mértéke hónapról hónapra fokozódott.

Az építőipar héthavi termelése 11%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A termelési érték 55%-át képviselő, lakó- és nem lakóépületeket is magában foglaló épületek építése építményfőcsoport teljesítménye 9,3%-kal csökkent, az egyéb építményeké[4] pedig 13%-kal esett vissza a megelőző év azonos időszakához képest.

A január–júliusi időszakban az új építőipari szerződések volumene 25%-kal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál, a július végi szerződésállomány volumene pedig 35%-kal maradt el a tizenkét hónappal korábbitól.

A január–júliusi időszakban a kereskedelmi szálláshelyeken 4,2 millió vendég 10,8 millió vendégéjszakát töltött el. A vendégek száma az egy évvel korábbihoz képest 1,9%-kal bővült, míg a vendégéjszakáké lényegében stagnált (0,4%-kal nőtt). A forgalom növekedése a külföldiekhez köthető, a belföldi vendégforgalom ugyanis csökkenést mutat. A Budapesten eltöltött vendégéjszakák száma 7%-kal emelkedett, a Balatonnál ezzel szemben 6%-os csökkenést regisztráltunk. (A főváros részesedése a vendégéjszakák országos számából közel egyharmados, a balatoni turisztikai régióé pedig több mint egyötödnyi.) A szállodák szobafoglaltsága az időszak átlagában 45%-os volt, 2 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban. A vendéglátóhelyek első héthavi eladási forgalma 386 milliárd forintot tett ki, összehasonlító áron 3,4%-kal kevesebbet, mint 2010 azonos időszakában.

2011 első félévében a nemzetközi turisztikai kereslet élénkebb volt, mint egy évvel korábban. A külföldi látogatók határátlépéseinek 17,6 milliót kitevő száma és az általuk Magyarországon eltöltött 42,0 millió nap egyaránt 4%-kal haladta meg az egy évvel korábbi értéket. A magyarok utazásaival kapcsolatban ennél valamivel kisebb mértékű növekedés mutatkozik: a külföldre látogató honfitársaink utazásainak (7,6 millió) és a külföldön eltöltött napok száma (22,2 millió) egyaránt 3%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. Az utasforgalmi szolgáltatások – 523 milliárd forintot kitevő – exportja ugyanakkora összeggel csökkent, mint az import (mintegy 5 milliárd forinttal), így az utasforgalmi egyenleg az egy évvel korábbinál 1 milliárddal alacsonyabb, 295 milliárd forintos aktívumot mutatott.[5]

A külkereskedelmi termékforgalomban a január–júliusi időszakra vonatkozó előzetes adatok szerint az export euróértéke 17%-kal, az importé 14%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Az időszakon belül júniusban és júliusban a forgalom lényegesen kisebb ütemben bővült, mint az első öt hónap során. A külkereskedelmi mérleg az év első hét hónapját 4,2 milliárd eurós aktívummal zárta, ami 1,2 milliárd euróval több az egy évvel korábbinál. 2011 első félévében a kivitel volumene 14, a behozatalé 12%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az időszak során a magyar külkereskedelem az egy évvel korábbinál 3-4%-kal magasabb forint-árszinten bonyolódott le, a cserearány kismértékben, 0,7%-kal romlott.

A kiskereskedelmi forgalom volumene 2011 első hét hónapjában a kiigazítás nélküli adatok szerint 0,4%-kal, a naptárhatástól megtisztított adatok szerint pedig 0,3%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Az előző hónaphoz viszonyítva a kiskereskedelmi forgalom szezonálisan és naptárhatástól megtisztított volumene júliusban 0,3%-kal csökkent.

A vizsgált hét hónapban az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem, illetve a nem élelmiszertermékek eladásai az előző év azonos időszakához képest egyaránt 0,3%-kal csökkentek. Utóbbi tevékenységcsoporton belül a legnagyobb mértékben az iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelem volumene esett vissza, 7,7%-kal.

A forgalom legnagyobb hányadát adó bútor-, háztartásicikk-, építőanyag-kiskereskedelem eladásai 4%-kal, a textil-, ruházati és lábbeli-kiskereskedelem eladási forgalma pedig 2,7%-kal csökkent. Emelkedett viszont a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszer-kiskereskedelem és a könyv-, újság-, papíráru- és egyébiparcikk-kiskereskedelem forgalma, előbbi 3,8%-kal, utóbbi 5,6%-kal. Az üzemanyag-forgalom eladási volumene a tavaly hét havi 7,6%-os csökkenés után idén jóval lassabban, 0,8%-kal mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest.

A kiskereskedelmen kívül számba vett gépjármű- és járműalkatrész-kiskereskedelem eladásai a tavaly ilyenkori jelentős (22%-os) visszaesés után idén január–júliusban 5,5%-kal maradtak el az előző év azonos időszaki szinttől.

2011. június végén a vezetékes telefonvonalak száma az országban 2,9 millió volt, 2,9%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A mobil-előfizetések száma 1,4%-os mérséklődést követően 11,7 milliót tett ki. Utóbbi változás hátterében az áll, hogy nő a – készülékcsere alkalmával új sim-kártyát nem vásárló – havidíjas előfizetésű ügyfelek száma és aránya, viszont ez nem ellensúlyozza a feltöltőkártyás csoport visszaesését. A havidíjas csomagra váltóknak már nem szükséges új sim-kártyát vásárolniuk készülékcsere alkalmával, pedig régebben ez a folyamat erősen hozzájárult a növekedéshez. Az első félévben a mobilhálózatokból indított hívások időtartama 4%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban, míg a vezetékes hálózatokból indítottaké gyakorlatilag nem változott. Az internet-előfizetések június végi száma 3,6 millió volt, 22%-kal több, mint egy évvel korábban. Ezen belül a mobilinternetes hozzáféréssel rendelkezők száma egy év alatt 1 millióról 1,6 millióra nőtt.

A legfrissebb népmozgalmi adatok szerint 2011 első hét hónapjában megközelítőleg 49 700 gyermek született és mintegy 76 000 fő hunyt el. A születések száma 6,2%-kal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest, a halálozásoké alig változott (0,2%-kal nőtt). Kedvező fejlemény, hogy a nyári hónapokban több gyermek született, mint tavaly ugyanakkor. A csecsemőhalandóság mértéke 5,3 ezrelékes volt, fél ezrelékponttal magasabb, mint egy évvel korábban. A házasságkötések száma közel 19 700 volt, 1,4%-kal kevesebb a 2010. január–júliusinál. Július végén a népesség – a nemzetközi vándorlás hatását is magában foglaló, részben becsült adatok alapján számított – lélekszáma 9 millió 967 ezer fő volt.

A 2011. május–júliusi időszakban a foglalkoztatottak száma – a 15–64 éves korosztályban – 3 millió 800 ezer volt, 43 ezerrel (1,1%-kal) több, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatási arány (56,1%) 0,6 százalékponttal magasabb, mint a 2010. május–júliusi. A foglalkoztatottság növekedését teljes egészében a férfiak foglalkoztatási mutatóinak kedvezőbbé válása eredményezte. A foglalkoztatottság a férfiak esetében 61,6%-os, a nők körében 50,7%-os volt.

A május–júliusi időszak során a munkanélküliek száma és aránya – a munkaerő-felmérés fogalmi rendszere alapján, szintén a 15–64 éves korcsoportot tekintve – 463 ezret, illetve 10,9%-ot tett ki. A munkanélküliek száma 4 ezer fővel, a munkanélküliségi ráta 0,2 százalékponttal mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest. (A javulás ezen mértékei mintavételi hibahatáron belülinek számítanak.) A férfiakra számított munkanélküliségi ráta alacsonyabb, a nőkre vonatkozó viszont kissé magasabb volt, mint egy évvel korábban. Javulás volt megfigyelhető a 15–24, illetve a legjobb munkavállalási korú, 25–54 évesek munkanélküliségi rátájában. A munkanélküliség minden negyedik fiatalt érintette, a 25–54 évesek esetében minden tizedik személyt. A munkanélküliek fele legalább egy éve keresett állást, a munkanélküliség átlagos időtartama valamivel több mint másfél év volt.

Az intézményi munkaügyi statisztika legfrissebb létszámadatai szerint a 2011 január–júliusi időszak átlagában 2 millió 684 ezren álltak alkalmazásban a nemzetgazdaságban, ugyanannyian (0,1%-kal többen), mint egy évvel korábban. A féléven belül az első négy hónap során többen, májusban, júniusban és júliusban viszont kevesebben álltak alkalmazásban, mint tavaly ugyanakkor. A hét hónap átlagát tekintve a nemzetgazdaság egyes területeit ellentétes irányú folyamatok jellemezték, mivel a legalább 5 fős vállalkozásoknál alkalmazottak létszáma (1 millió 846 ezer fő) 2,0%-kal emelkedett, miközben a költségvetésben dolgozóké (733 ezer fő) 4,7%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Ez utóbbi létszámcsökkenés hátterében túlnyomórészt a közfoglalkoztatási rendszer átalakítása húzódik meg; a közfoglalkoztatás nélkül számolt 679 ezer fős létszám 1%-kal alacsonyabb a 2010. január–júliusihoz képest. A nonprofit szférában 104 ezren álltak alkalmazásban, 3,2%-kal többen, mint 2010 január–júliusa során.

2011 hét hónapjában a bruttó átlagkereset – a számviteli nyilvántartások alapján – 211 200 forint volt, ami 4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az átlagos havi nettó kereset[6] 140 100 forintot tett ki, 5,5%-kal többet, mint a 2010. január–júliusi. A versenyszférában 143 300 forint, a költségvetésben 133 900 forint, míg a nonprofit szférában 124 900 forint volt a kézhez kapott bér átlagos összege. A versenyszférában és a nonprofit szférában 7,5% körüli növekedés következett be, a költségvetés területén ugyanakkor alig változtak a nettó keresetek. (Ez utóbbi szféra bérfolyamatait – a 0,4%-os nettó keresetcsökkenést – jelentős mértékben befolyásolták a 2010. januári és márciusi eseti keresetkiegészítések, amelyek növelőleg hatottak a viszonyítási alapra.) A költségvetési szférában alkalmazottak a 2011. évi adó- és járulékváltozások ellentételezése céljából a keresetbe nem tartozó kompenzációban részesültek. A juttatás mértéke havi átlagban 5300 forintot tett ki, és a teljes munkaidőben foglalkoztatottak 43%-át érintette. Az intézkedés hatását figyelembe véve a szféra bruttó keresete 1,9%-os növekedést mutat. (A kompenzációt nem számítva 0,7%-os növekedés adódik.)

A családi kedvezményeket is figyelembe véve a nettó átlagkereset az első félévben 144 500 forintot tett ki, 8,3%-kal többet, mint egy évvel korábban.

A keresetek reálértéke[7] 4,0%-kal nőtt; a legnagyobb mértékű növekedés a sokgyermekes családok esetében következett be, de a bérek vásárlóértéke valamelyest a gyermektelenek esetében is növekedett.

A fogyasztói árak növekedési üteme továbbra is alatta maradt a 2010. évinek: augusztusban az árszínvonal az egy évvel korábbihoz képest 3,6%-kal nőtt, az első nyolc hónap átlagában pedig 3,9%-os volt az emelkedés. Augusztusban az előző hónaphoz képest az árak 0,1%-kal voltak alacsonyabbak. Az első nyolc hónapban a legnagyobb mértékű drágulás továbbra is az élelmiszerek esetében következett be, amelyek árai átlagosan 7,3%-kal voltak magasabbak az előző év azonos időszakinál. Ezen belül jelentősen nőtt a liszt (+56%) és a cukor (+50%) fogyasztói ára, míg az idényáras élelmiszerek árai az év eleji nagyarányú emelkedés után az elmúlt három hónapban csökkenésnek indultak, így összességében január–augusztusban 9,6%-osra mérséklődött az áremelkedés üteme. Az árufőcsoportok közül az átlagosnál nagyobb mértékben, 5,8–5,8%-kal drágultak az egyéb cikkek, üzemanyagok, valamint a háztartási energia. Előbbin belül a járműüzemanyagok árai augusztusban – átmeneti lassulás után – ismét nagyobb ütemben drágultak, így január–augusztus átlagában 14%-kal haladták meg az előző évi szintet. Az átlagosnál kisebb mértékben emelkedtek ugyanakkor a ruházkodási cikkek (2,9%) és a szolgáltatások (2,1%) árai. A szeszes italok, dohányáruk átlagos árszínvonala lényegében megegyezett az egy évvel korábbival, miközben a tartós fogyasztási cikkek árai 1,4%-kal mérséklődtek. Az első nyolc hónap átlagában a nyugdíjasok fogyasztóiár-indexe (104,5%) továbbra is meghaladta a teljes lakosságét.

Az államháztartás pénzforgalmi szemléletű, konszolidált hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) – a Nemzetgazdasági Minisztérium előzetes adatai alapján – a 2011. év január–augusztusi időszakában 1545 milliárd forint volt, 463 milliárd forinttal több, mint a megelőző év azonos időszakában. Az egyenlegromlás fontos tényezőjét jelentette a MOL-részvénycsomag megvásárlása, ami 498 milliárd forinttal növelte a kiadásokat. Az államháztartás bevétele közel 8,3, kiadása pedig 9,8 billió forintot tett ki; előbbi érték fél százalékkal alacsonyabb, az utóbbi viszont 4,5%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. Az alrendszerek közül a központi költségvetés egyenlege 290 milliárd forinttal romlott, amely révén a hiány 1384 milliárd forintot tett ki. A társadalombiztosítási alapok vonatkozásában szintén romlás következett be, a 247 milliárd forint összegű deficit 194 milliárd forinttal haladja meg az egy évvel korábbit. A legkisebb mértékben, 21 milliárd forinttal az elkülönített állami pénzalapok egyenlege változott, aminek eredményeképpen a szufficit 87 milliárd forintra nőtt.