Leszokás? Nem kell rágyújtani a következőre

A füstmentes világnap apropóján minden évben lehetőségünk van összehasonlítani, hogy mennyit nőtt vagy csökkent hazánkban a dohányosok száma. A belélegzett (dohány)füst rendkívül káros egészségünkre. Emellett egyre drágábbak a dohánytermékek. A statisztikák javulást mutatnak: 2009 óta folyamatosan csökken a dohányzók száma (feltehetően közrejátszik ebben a tüdőrákban elpusztultak sokasága is), ám még mindig rendszeresen dohányzik a magyar teljes lakosság negyede.

Magyarországon a dohányzásra rászokás leginkább 18-19 évesen jellemző, azonban a 15-17 éves lányok hatoda, a fiúk ugyanezen korosztályának pedig hetede már alkalmi vagy rendszeres dohányos. Mindkét nemből a 18–34 év közötti korosztályra jellemző leginkább a dohányzás, a férfiak csaknem fele, a nőknek harmada gyújt rá rendszeresen vagy alkalmanként.

Manapság egy doboz cigaretta 1000-1500 Ft-ba kerül (van persze jóval drágább is). Ha csupán havi 4 doboz cigaretta árával számolunk, egy év alatt több mint 60 000 Ft-ot költünk cigarettára, amivel ráadásul saját és környezetünk egészségét is károsítjuk.

Mert egyáltalán nem elhanyagolható a „nemdohányos dohányzók”, tehát passzív dohányosok és az emiatt megbetegedők száma. Érdemes megfontolni: egy autó zárt légterében, egy óra utazás alatt a dohányos mellett utazóra a passzív dohányzás úgy hat, mintha ő is három szál cigarettát szívna el.

A dohányzás leggyakoribb szövődményei közé tartoznak a daganatos megbetegedések, a szív- és érrendszeri problémák, valamint a légúti bajok. E betegségek mind halálos kimenetelűek is lehetnek a korai felismerés elmaradása esetén, és a kezelés korai megkezdése nélkül. A dohányzás szövődményeként kialakuló leggyakoribb halálokok közé tartozik a COPD (krónikus obstruktív légúti betegség) is. A betegség a légutak beszűkülésével, a tüdő teljesítményének gyors romlásával jár, amit több gén mellett a környezeti tényezők együttes hatása okozhat, mint például a rendszeres, dohányfüstnek való kitettség. Ha korai stádiumban felismerik a betegséget, még nagymértékben lassítható a lefolyása, elsősorban a dohányzás azonnali elhagyásával.

Magyarország, sajnos, az elsők között jár a daganatok és légúti megbetegedések miatti halálozások számában. A betegek többsége későn fordul orvoshoz, így a COPD-ben szenvedők számát is csak becsülni tudjuk. A dohányosok (kb. 3,5 millió fő) ötöde érintett COPD betegségben.

A COPD legjellemzőbb tünetei közé tartozik a nem múló köhögés, ami rohamokban is jelentkezhet, ezzel együtt járó váladék felszakadása, a gyakori légszomj és fáradtság, a fizikai terhelhetőség gyors romlása, valamint a mellkasi szorító érzés. E tüneteket dohányosoknál még nehezebb felismerni és komolyan venni.

A dohányzás eleinte lehet egyfajta lelki vagy mentális függőség. A dohányosoknál egy szál cigaretta elszívása rendszerint egy kis pihenővel járhat a munkában vagy néhány perces rituálét, azt az időt, amit az egyén magára fordít, vagy pont az ellenkezőjét, társaságba való beilleszkedést – a füstölésnek sokak számára összekovácsoló ereje van. Gyakori az ébredés utáni, kávéval összekötött reggeli rituálé, melyről azt gondolják, hogy „ezek nélkül nem indulhat el a nap”. Holott a cigaretta csak kíséret, e tevékenységek nélküle is végbe vihetők.

A cigarettában található nikotin megvonásának tünetei igen hamar, néhány óra alatt is jelentkezhetnek: a koncentráció lanyhulása, nyugtalanság, éhségérzet, lassuló szívverés, ingerlékenység. A leszokásban segíthet a rágógumi rágcsálás, tea, limonádé, egy pohár víz, sportolás. Az állóképesség folyamatos javulása kedvezően hat a leszokásban lévőre, még több energiát ad a cigaretta teljes elhagyásához. Fontos, hogy környezete támogassa a leszokásban, és ne feledje a célt, amiért el akarja hagyni ezt a káros szokást.