A kaliforniai város tehát Boston kiesése miatt pályázott. A játékok megrendezése iránti lelkesedés azonban időközben alaposan megcsappant világszerte – írta a lap, mondván, ez szörnyűséges beruházás. Los Angelesnek ellenben – hangoztatja a polgármester – nem nagyon kell új létesítményeket építenie, hiszen a legtöbb már megvan. A Los Angeles Times publicistája reményét hangoztatta, hogy városa valóban nem veszíthet a játékok megrendezésén, de megjegyezte, hogy a hátralévő hét esztendő még sok változást hozhat.
A párizsi Le Monde megszólaltatta Danielle Simonnet baloldali politikusnőt, Párizs huszadik kerületének egyik önkormányzati képviselőjét, aki az egyik élharcosa annak az ügynek, hogy a francia főváros ne vállalja a 2024-i nyári olimpia megrendezését. Simonnet a budapesti fejlemények nyomán most azt követeli, hogy a párizsiaknak nyíljon meg a népszavazás lehetősége ebben az ügyben.
A Frankfurter Rundschau azt emelte ki az olimpiával kapcsolatos beszámolójában, hogy Budapest visszalépése elmélyítette az olimpia iránti nemzetközi közbizalom eddig is létező válságát. A magyar főváros immár a negyedik olyan exjelölt, amely kiszállt a versengésből, és ebben a szükséghelyzetben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság rákényszerülhet arra, hogy új utakat keressen a rendezési jog odaítélésének módjára – vélekedett a német újság.
A Süddeutsche Zeitung című bajor lap arról írt, hogy a budapesti visszalépés, amit sikerként könyvelhet el a rendszerváltás végigvitelét hirdető Momentum Mozgalom, presztízsveszteség Orbán Viktor miniszterelnöknek.
Az EurActiv című brüsszeli uniós hírportál arról közölt áttekintést, hogy az EU-ból való brit kilépésről döntő tavaly júniusi népszavazás óta látványosan emelkedett a Nagy-Britanniából távozó kelet-európaiak száma. A távozók száma annak a nyolc országnak az állampolgárai esetében növekszik, amelyet 2004-ben vettek fel az unióba – ide tartozik Magyarország is. A csak 2007-ben csatlakozott Románia és Bulgária állampolgárai ugyanakkor továbbra is egyre nagyobb tömegben érkeznek az Egyesült Királyságba. Mindent egybevetve, 2016-ban az érkezők és a távozók összlétszáma közötti különbség 273 ezer volt az érkezők javára, tehát Nagy-Britannia még mindig bevándorlási célország, de már csökkenő mértékben.
Számos európai lap beszámolt az Eurostat által a nyelvtanulásról közzétett statisztikai adatokról, amelyek egyebek közt azt tanúsítják, hogy általában a korábbinál több középiskolás tanul legalább két idegen nyelvet az unióban, a magyarok a legkevésbé. A Die Presse című osztrák lap ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy Ausztriában a középiskolások 8,8 százaléka igyekszik legalább két idegen nyelvet megtanulni, ami az EU-n belüli utolsó előtti helyezést eredményezi. Náluk már csak Magyarország mutat rosszabb arányt, mindössze 6 százalékkal.